Magyarország és Erdély helyzete a 18. század elején, milyen társadalmi-gazdasági feszültségeket okozott a Habsburg Birodalomhoz való tartozás. A függetlenségi törekvések és a Rákóczi-szabadságharc jelentősége. Kulcsfogalmak: kuruc, labanc, erdélyi fejedelem, szatmári békeszerződés, diplomáciai kapcsolatok, emigráció.

A hét kulcskompetencia fejlesztését segítik a feladatok, különösen az együttműködésen, közösségi megmozdulásokon alapuló tevékenységekkel, a közösségért tenni akaró, felelősséget vállaló, aktív állampolgári attitűd fejlesztése szempontjából. Fejleszti a kritikai és problémaközpontú gondolkodást, mélyíti a közösségi identitást.

A módszer ajánlás fő pillérei a kooperatív csoportmunkán, együttműködésen alapuló drámafeladatok, valamint a szűkebb és tágabb közösséget (családot, szomszédokat, a település lakóit) bevonó gyűjtőmunkák. A feladatok megoldása a kritikai gondolkodásra, a kreatív, aktív részvételre építenek. Hasznosítják a forrásértelmezés, az irodalmi és ismeretterjesztő alkotások elemzése, olvasása során, valamint a kritikus forráshasználat, forráskeresés során szerzett tapasztalatokat. Az előismeretek kreatív újrarendezését, reflektált előhívását arra használja fel, hogy a tudást/tanulást mint közösségi élményt erősíti.

A cél, hogy a diákok a Rákóczi-emléknapon keresztül megértsék a nemzet, a szűkebb közösség és az egyes ember kapcsolatát. Megismerjék kultúrájukat, annak gondolati, erkölcsi tartalmait, esztétikai értékeit. Ennek révén szellemileg és érzelmileg is kötődjenek ahhoz, a közösségi tudás, a közösségi identitás elemeinek kritikai megközelítése. Reflektálás a benyomások és tudáselemek közötti különbségre, annak felismerése, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltérő értékfelfogások és érdekek következtében. A nevelési cél a Rákóczi-szabadságharc értékeiről és a történelmi személyiségről szerzett ismeretek empatikus, reflektált feldolgozása, a személyes viszony kialakításának lehetősége a közösségi, szociális élményekre épülő módszer ajánlásokon keresztül. Az empátia támogatása kiemelt cél, különös tekintettel a más véleményen lévők figyelmes meghallgatására, a vélemények, álláspontok kulturált megvitatására, közelítésére. Az ajánlások olyan kifejezésmódok kipróbálására is biztatnak, amelyek az egyéni és társadalmi felelősségvállalás elfogadott, civilizált formái, ezzel a személyes és közösségi ügyek melletti kiállásra, az aktív állampolgári létre készíthetik fel a diákokat. Emellett a lokálpatriotizmus, a kisebb közösséghez való tartozás jelentőségére reflektálnak.

Mélyül a tanulók ismerete II. Rákóczi Ferencről és a szabadságharcról. A benyomások és tudáselemek összefüggéseirevaló reflektálás hozzásegíti őket, hogy megértsék a 18. század eleji Magyarország sajátos helyzetéből adódó jelenségeket, folyamatokat és törekvéseket, a nemzet fogalom összetettségét. Az empatikus, ugyanakkor tényeken alapuló megközelítés segítségével reális képet kapnak a magyar történelem kiemelkedő személyiségéről. Kritikusan, mégis pozitívan viszonyulnak az első magyar szabadságharcot belengő kultuszhoz, ezáltal erősödik a személyes és közösségi, nemzeti identitás.