Magyarország és Erdély helyzete a 18. század elején; társadalmi-gazdasági feszültségek a Habsburg Birodalomhoz való tartozás miatt;  függetlenségi törekvések és a Rákóczi-szabadságharc jelentősége;  kulcsfogalmak: kuruc, labanc, erdélyi fejedelem, szatmári békeszerződés, diplomáciai kapcsolatok, emigráció.

A hét kulcskompetencia fejlesztését segítik a feladatok, különösen a csoportmunkával, együttműködésen alapuló közös gondolkodással, az önálló anyaggyűjtéssel, a vizuális rendezőkkel rendszerezett tudással, az érveléssel, lényegkiemeléssel, a saját felvetések megfogalmazásával, a kritikai és problémaközpontú gondolkodással megoldandók.

A módszer ajánlás fő pillérei:  kooperatív csoportmunka, együttműködésen alapuló feladatok,  a közösséget bevonó drámafeladatok, gyűjtőmunkák. A feladatok megoldása a kritikai gondolkodásra, a kreatív, aktív részvételre épít. Hasznosítják a forrásértelmezés, az irodalmi és ismeretterjesztő alkotások elemzése, olvasása során, valamint a kritikus forráshasználat, forráskeresés során szerzett tapasztalatokat.

Tanulási cél, hogy kritikusan viszonyuljanak  a közösségi tudáshoz, a közösségi identitáshoz. Tudjanak  reflektálni a benyomások és tudáselemek közötti különbségre, ismerjék fel, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltérő értékfelfogások és érdekek következtében.

Nevelési cél, hogy empatikusan dolgozzák fel  a Rákóczi-szabadságharc értékeit és  történelmi személyiségeit, alakuljon ki  személyes viszony  velük a  módszer ajánlásokon keresztül. Az empátia fejlesztése kiemelt cél, különös tekintettel a más véleményen lévők figyelmes meghallgatására, a vélemények, álláspontok kulturált megvitatására, közelítésére. Az ajánlások olyan kifejezésmódok kipróbálására is biztatnak, amelyek az egyéni és társadalmi felelősségvállalás elfogadott, civilizált formái, ezzel a személyes és közösségi ügyek melletti kiállásra, az aktív állampolgári létre készíthetik fel a diákokat. Emellett értsék meg  a lokálpatriotizmus, a kisebb közösséghez való tartozás jelentőségét.

Mélyül a tanulók ismerete II. Rákóczi Ferencről és a szabadságharcról. A benyomások és tudáselemek összefüggéseirevaló reflektálás hozzásegíti őket, hogy megértsék a 18. század eleji Magyarország sajátos helyzetéből adódó jelenségeket, folyamatokat és törekvéseket, a nemzet fogalom összetettségét. Az empatikus, ugyanakkor tényeken alapuló megközelítés segítségével reális képet kapnak a magyar történelem kiemelkedő személyiségéről, arról, hogyan él a köztudatban Rákóczi emlékezete. Kritikusan, mégis pozitívan viszonyulnak az első magyar szabadságharcot belengő kultuszhoz, ezáltal erősödik a személyes és közösségi, nemzeti identitás.