A Magyar széppróza napja új jeles nap a magyar kultúrában. A nap témájának és funkciójának a megértéséhez az alsós korosztály tagjai már rendelkeznek kellő előismerettel, kompetenciával. Nagyon sok mesét, elbeszélést, mondát, mondókát, mítoszt, regényt ismernek már az óvodából is, amelyekre a jeles nap tartalmának magyarázatakor építeni lehet. Az óvodai nevelés megalapozta a tanulók erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, önkifejező törekvéseit. Már az óvodában elkezdődött a szocializáció szempontjából meghatározó, a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás- és normarendszerének megalapozása. Ennek legfőbb eszköze a mese, mely a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat, ezért a jeles nap alkalmából is a foglalkozások nagy részének alapját képezheti az alsó tagozatban is.

A magyar nyelv és irodalom tantárgynak kulcsszerepe van az ismeretek átadásában, a készségek fejlesztésében, a tudás megszerzésében, a gondolkodás és a kommunikáció fejlesztésében, a szellemi tartalom megszerzésében és az erkölcsi értékek kialakításában. A Magyar széppróza napja projekt során a kompetenciák fejlesztése mesék, elbeszélés és leírás jellegű szövegfajták megértése, feldolgozása során történik. Elsősorban csoportos munkaformában, tevékenykedtető, kutató, és játékos feladatokkal valósítjuk meg a készségfejlesztést. 

A tevékenységek során a kooperativitást, az együttműködésen alapuló, közösségi élményeket adó módszerek vannak hangsúlyban. A korosztály érdeklődő, nyitott, játékos attitűdjét alapul véve valósulnak meg a prózai szövegek feldolgozása. A módszerek között szövegértést segítő, logikai, és kreatív feladatok is szerepelnek. Az alkalmazott élménypedagógiai módszerek például: páros munka eredményeinek közös osztálytablón való feltüntetése, rajzos és szöveges terv készítése, meseszövés játék, rajzos mesefakészítés, eldugott címek és szerzők megkeresése és párosítása, mesés ugróiskola, labdajátékkal egybekötött kérdezz-felelek, mese és prózai idézetek összerakása, activity játék, élőtabló készítése.

A csoportos feladatok révén a tanulók játékos formában bővítsék tudásukat a jeles napról, Jóka Móriról és a meseirodalomról. Ismerkedjenek a próza fogalmával, és maguk is képesek legyenek az egyre pontosabb szövegértésre, rövidebb szövegalkotásra, a társaikkal való együttműködésre. Személyesen éljék meg és érezzék át a jeles nap tartalmát és jelentőségét, az olvasás örömét, a könyvek szeretetét. A tanulók szóbeli kommunikációjának fejlesztése a szövegértési gyakorlatok, a kérdésfeltevés és a játékok során valósul meg. A tanulók olvasóvá nevelése kiemelt cél.

A módszer ajánlás elvárt eredményei, hogy a korosztály az olvasásra nyitott, az olvasást szerető irodalomfogyasztóvá válik. A feladatok által a tanulók közelebb kerülnek a mesék, az irodalmi szövegek megértéséhez, bővül szókincsük, kreatív módon képesek a jeles nap egyes elemeit megjeleníteni. Szociális és kommunikációs kompetenciáik a feladatok elvégzése során mélyülnek. A módszerek támogatják önreflexiójuk hangsúlyosabbá, erősebbé válását, fejlesztik fantáziájukat, kreativitásukat, mélyül a másikra való figyelésük, beleérző és együttműködési képességük. Fontos, hogy a világra való nyitottság és kíváncsiság megerősödjön a tanulókban. A saját élményeken alapuló, aktivizáló feladatok egyúttal érzelmileg is formálják a tanulók hozzáállását.