A nap témájának és funkciójának a megértéséhez az alsós korosztály tagjai már rendelkeznek kellő előismerettel, kompetenciával. Nagyon sok mesét, elbeszélést, mondát, mondókát, mítoszt, regényt ismernek már az óvodából is, amelyekre a jeles nap tartalmának és funkciójának magyarázatakor, a prózairodalom téma- és műfaji sajátosságainak megismertetésekor építeni lehet. Az óvodai nevelés megalapozta a tanulók erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, önkifejező törekvéseit. Már az óvodában elkezdődött a szocializáció szempontjából meghatározó, a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás- és normarendszerének megalapozása. Ennek legfőbb eszköze a mese, amely a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat, ezért a jeles nap alkalmából is a foglalkozások egy részének alapját képezheti az alsó tagozatban is.

A magyar nyelv és irodalom tantárgynak kulcsszerepe van az ismeretek átadásában, a készségek fejlesztésében, a tudás megszerzésében., a gondolkodás és a kommunikáció fejlesztésében, a szellemi tartalom és az erkölcsi nézetek kialakításában. A Magyar széppróza napja projekt során a kompetenciák fejlesztése elsősorban mesék, elbeszélések feldolgozásával történik. A tanulás szervezése páros és csoportos munkaformában, élménypedagógiai, tevékenykedtető, kutató, és játékos feladatokkal történik, melyben a digitális tudást eszközként használjuk. A jeles napon több tantárgyhoz kötődő feladatai feldolgozásával valósítjuk meg a komplexitást. A módszer elemek kapcsolódnak a magyar nyelv és irodalomhoz (melynek kiemelt célja, hogy a tanulók biztos szövegértésre tegyenek szert, tudjanak írásbeli és szóbeli szövegeket alkotni; őrizzék meg kíváncsiságukat, nyitottságukat, érdeklődésüket, olyan olvasó emberekké neveljük őket); az etikához (az erkölcsi nevelés fő célja a tanuló erkölcsi érzületének és erkölcsi gondolkodásának fejlesztése, segítése a társas szabályok, a viselkedésminták azonosításában és saját alakuló értékrendjének tudatosításában); a digitális kultúrához (a digitális eszközök használata, információszerzés az e-Világban; az ének-zenéhez (mert a zenei nevelés speciálisan olyan készségeket, képességeket, kompetenciákat is fejleszt, melyek hatással vannak egyéb, nem zenei képességekre is (transzferhatás).

A módszer ajánlásakor elsődlegesen  az együttműködésen alapuló, közösségi élményeket adó módszereket tartjuk kiemelkedően fontosnak. A korosztály érdeklődő, nyitott, játékos attitűdjét alapul véve valósítottuk meg az elemeket. A feladatok részben kapcsolódnak Jókai életéhez, személyéhez, emlékének megőrzéséhez, nagyságának méltatásához, részben a prózai műfajhoz, az olvasás megszerettetéséhez. Mindezt a tanulókat aktivizáló módon, élménypedagógiai módszerekkel teszik: labdajáték, fakanál bábok készítése és bábozás, meseírás, mese-csákó készítés, prózafa állítás, meseíró verseny szervezés, drámázás, meserajzolás, kommunikációs játék. Az elemek között ritmust fejlesztő, szövegértést és alkotást segítő, gondolkodást, fantáziát, kreativitást igénylő feladatok is szerepelnek.

A főleg csoportos feladatok révén a tanulók játékos formában, sok csapatfeladattal bővítsék tudásukat a jeles napról, Jókairól és a meseirodalomról, ismerkedjenek a próza fogalmával, maguk is képesek legyenek az egyre pontosabb szövegértésre, rövidebb szövegalkotásra, kisebb jelenetek előadására, a digitális eszközök alkalmazására, a társaikkal való együttműködésre. Személyesen érezzék át a jeles nap örömét és jelentőségét, az olvasás örömét, a könyvek szeretetét.

A feladatok által a tanulók közelebb kerülnek a mesék, az irodalmi szövegek megértéséhez, bővül szókincsük, kreatív módon képesek a jeles nap egyes elemeit megjeleníteni. A feladatok elvégzése által szociális és kommunikációs kompetenciáik mélyülnek. A feladatok támogatják önreflexiójuk hangsúlyosabbá, erősebbé válását, fejlesztik fantáziájukat, kreativitásukat, mélyül az egymásra figyelési készségük, beleérző és együttműködési képességük. Fontos, hogy a világra való nyitottságukat, kíváncsiságukat fenntartsuk. A saját élményeken alapuló, aktivizáló feladatok egyúttal érzelmileg is formálják a tanulók hozzáállását.