A Holokauszt Emléknapjához kapcsolódó feladatok alsós csoportoknál nem igényelnek tárgyi tudást, a feladatok főként a már meglévő kommunikációs ás szociális kompetenciákra építenek. A történelmi korszak alapvető időbeli és kulturális alapvonásainak ismerete hasznos lehet. Szükséges előismeret az okoseszközök ismerete, használata, illetve a csoportban való együttműködés készsége.

NAT-hoz való kötődést a korosztály számára csak általánosságban leginkább az erkölcstanhoz köthetően fogalmazhatjuk meg. Ez a zsidó-keresztény-keresztyén erkölcsi értékrend megalapozását, a tanulók által képviselt értékek személyre szabott mintázatának kialakítását jelenti. Emellett a kulturális hagyományokban gyökerező erkölcsi elvek, társas szabályok megismertetése, az egyén gondolkodásában formálódó, a szocio-emocionális készségek fejlesztése köthető a NAT-hoz.

A módszer ajánlás célja a holokauszt történelmi alapjainak megismertetése, a zsidóság kultúrájának részleges bemutatása, az előítéletes gondolkodás és magatartás felismerése, és az ellenevaló fellépés módszereinek elsajátítása. A korosztály tekintetében az előítéletes gondolkodás felismerése, a sztereotíp magatartásminták kiszűrése, a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés kialakítása is cél.

Tanulási célok: A Holokauszt Emléknapjához kapcsolódó feladatok alsós csoportoknál nem a holokauszttal kapcsolatos konkrét ismeretanyag elsajátítását célozzák, a kisebbségi csoportok kulturális sajátosságainak megismertetése a cél.

Nevelési célok: A korosztály számára az előítéletes gondolkodás elleni fellépés, a zsidóság és magyarság kapcsolatának történelmi hátterének megértése, a kulturális és tárgyi emlékek ebbe a kontextusba való elhelyezése a fontos.

A tanulók képesek legyenek felismerni az előítéletes és sztereotíp gondolkodás és viselkedés mintáit, az ellenük való fellépés lehetőségeit, az elfogadás, az integráció, kisebbség, hátrányos megkülönböztetés fogalmait, ismerjék a magyar és zsidó közös történelem kulturális kereteit, a vonatkozó történelmi korszak háttérvilágát.