A II. világháborúról és főképp a kitörésről csak nyolcadik osztályban várható el a valamelyes történelmi tudás, lexikális ismeret, előismeretként a háború fogalma szükséges. A projektnap egyik célja, hogy élményszerű módszerekkel (múzeumlátogatás, kirándulás, vita) szerezzenek a diákok ismereteket erről a korról. A Nat szerint hetedik évfolyamtól már elvárás az események elemző jellegű feldolgozása: összetett okok és következmények keresése. A „klasszikus” háborúk és az első világháború haditechnikájáról, a nemzetállamok nacionalista céljairól hetedikesként már van tudásuk.

A Nat 2020-hoz kapcsolódó felső tagozatos történelem kerettanterv részletesen tárgyalja a II. világháború történetét (7–8. évfolyam), ebben külön szerepel: „A bombázások és városi harcok – Budapest példáján”. Elvárás, hogy a diákok fel tudják idézni második világháború borzalmait, érveket tud felsorakoztatni a békérevaló törekvés mellett. A Nat szorgalmazza helytörténeti témák beemelését, illetve speciális – például múzeumi – foglalkozások szervezését.

A projektnap célja, hogy egy általános iskolás korú (lehetőleg nyolcadikos, esetleg hetedikes) osztály iskolán kívüli tevékenységek során megismerkedjék a kitöréssel és kontextusával, Magyarország II. világháborús szerepvállalásával. A tevékenységek egymáshoz nem kapcsolódnak, számuk és sorrendjük tetszőlegesen változtatható. A legszerencsésebb egy Buda-környéki kirándulásba ágyazni őket, ahol a csoportmunkákra erdei pihenőhelyeken kerülhet sor. A módszer ajánlások többsége a csoportmunkát hangsúlyozza. A feladatok együttműködésen alapuló, csoportos összhangot megkövetelő, részben beleélést igénylő jellegűek. A diákokat türelemre, koncentrációra, fókuszálásra ösztönzik, és felkeltik bennük az érdeklődést a téma iránt.

Cél, hogy a kitöréshez és a II. világháborúhoz kapcsolódó projektnapon keresztül az általános iskolás korú diákok betekintést nyerjenek Magyarország és a magyarok II. világháborúban megélt szerepébe, lássák a károkat, amelyeket elszenvedett. Ismerjék meg a kor hangulatát, máig ható következményeit. Cél, hogy felkeltsük a téma iránti fogékonyságukat, hogy lássák: az események erkölcsileg is értékelhetőek, illetve hogy a kitörésben részt vevő katonák inkább áldozatok voltak, mint hősök. A diákok legyenek képesek egymással csoportmunkában együttműködni, hallgassák meg és értékeljék egymás véleményét!

A tanulók betekintést nyernek Magyarország II. világháborús szerepvállalásának és az 1945-i kitörés történetének egy-két részletét. Érzékelik az 1944/45-ös helyzet kilátástalanságát, az ország tragikus helyzetét. Látják, hogy a kitörés a II. világháború történetébe ágyazódik, és hogy a II. világháború korának kiemelkedő személyiségeit nem lehet egyértelműen hősökként kezelni. Megismerik Budapest ostromának egy-két fontos helyszínét. Így a feladatok segítik a diákok Magyarországhoz és annak fővárosához való kötődésének erősödését. A csoportos feladatok révén a diákok jobban megismerik egymást és egymás szempontjait, véleményét.