A kitörés emléknap estében a megjelölt korosztálynál (9–12. évfolyam) már elvárás az alapszintű történelmi tudás és lexikális ismeret. A Nat szerint a 8. osztály végén elvárt ismeretek: a diák ismeri a különböző korok hadviselési szokásait, az első és a második világháború legfontosabb eseményeit, jellemzőit, valamint napjainkra is hatással bíró következményeit. Az érintett főbb témakörök: a második világháború: háború földön, tengeren és levegőben; Magyarország a világháború idején, a háború borzalmai; a holokauszt. A legjobb, ha 11.-es vagy 12.-es osztály végzi az alábbi projektet, mivel ők már középiskolában is tanultak a II. világháború történetét. Emellett a tevékenységekhez szükséges ismeretek többek között az okoseszközök használata, kiemelt jelentőséggel a keresőalkalmazásokra (szöveges, képes), illetve az összegyűjtött információk értelmezésének képessége (ez részben fejlesztési cél is).

A 11.-es történelem kerettantervben szerepel „Magyarország világháborúbeli sorsának, szerepének és mozgásterének bemutatása, valamint összehasonlítása más közép-európai országokéval”. A Nat hangsúlyozza a történeti gondolkodás fejlesztésének fontosságát, ennek része, hogy a tanulók önálló véleményt tudjanak alkotni történelmi eseményekről, folyamatokról, jelenségekről és személyekről, illetve hogy képesek legyenek különböző élethelyzetekben tanúsított magatartásformák morális értékelésére, erkölcsi kérdéseket is felvető történelmi helyzetek felismerésére és megítélésére.

A projektnap célja, hogy egy középiskolás korú osztály alapvetően csoportmunkában megismerkedjék a kitörés történetével, kontextusával. Ez részben erkölcsi kérdések megbeszélését, részben információgyűjtést, részben ezek prezentálását jelenti. A feladatok alapvetően csoportmunkában végezhetőek, lazán kapcsolódnak egymáshoz, számuk és sorrendjük tetszőlegesen változtatható. A módszer ajánlás lényegi tartalma szintén a csoportmunkát hangsúlyozza és többnyire együttműködésen alapuló, csoportos összhangot megkövetelő, részben beleélést igénylő tevékenységekből áll. Ezeknek fontos kompetencia elemei a diákok türelemre, koncentrációra, fókuszálásra való ösztönzése. A módszerek között elsősorban információkeresési, információszintetizálási, IKT-, esztétikai kompetenciákat fejlesztő kreatív feladatok szerepelnek.

Cél, hogy a kitöréshez kapcsolódó projektnapon keresztül diákok megértsék Magyarország és a magyarok II. világháborúban megélt erkölcsi dilemmáit, a kényszerpályát, ezen belül az egyén döntési lehetőségeit. Ismerjék meg a kor hangulatát, máig ható következményeit. Legyenek képesek az események erkölcsi értékelésére. Különösen fontos annak megértése, hogy a kitörésben részt vevő katonák inkább áldozatok voltak, mint hősök, valamint annak tudatosítása, hogy a "hős" fogalom mit is jelent pontosan: a 20. századi "hősök" életében igen gyakran szinte szétválaszthatatlanul keverednek pozitív és negatív elemek. Problémafelvetés: mi alapján emlékezünk valakire pozitív vagy negatív szellemben?

A tanulók látják Budapest ostroma és a kitörés főbb eseményeit, az emlékezés problémáit, egy-két kiemelkedő személyiség jellemvonásait. A feladatok által kialakul önreflexiójuk, a másikra való figyelmük, beleérző képességük, a közös tevékenység révén fejlődik kreativitásuk, fantáziájuk és élesedik empátiájuk. A projektnap végeztével képesek lesznek összekapcsolni a már meglévő ismereteiket a későbbiekben a kitörésről olvasott vagy hallott szövegek tartalmával, meglátják az érdemi összefüggéseket, helyükön tudják kezelni az egyes véleményeket.