Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Kulturális emléknapok

Minden európai lakos számára izgalmas esemény lehet a szeptember 20-i dátum, ami az Európai kultúra napja. Jóllehet egy új keletű, csak 2008 óta jegyzett jeles nap, azonban megünneplése hozzájárulhat az európai identitásunk megerősödéséhez. A különleges ünnep a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezésére öt ország civil szervezeteinek összefogásával 2008-ban jött létre. Bevezetésével az volt a céljuk, hogy megmutassák az egyenrangú kultúrák együttműködési lehetőségeit és egymás mellett élésük gazdagságát Európában. Kontinensünkön számos nemzet, népcsoport, és kisebbség él, így maga az európai kultúra is sokszínű, sokrétű. E jeles napon mindemellett azokat, a kontinensünkre jellemző sajátosságokat is ünnepeljük, melyek még az ókori Görögországban és Rómában gyökereznek.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Ahogy utazunk a világban, bármely ország területére is lépünk be, épp az adja az utazás izgalmát, hogy annyi különbözőséget veszünk észre, és olyan más minden. Persze a fizikai távolság meghatározza a különbözőség mértékét is, hiszen míg egy afrikai országban, azt se tudnánk hova kapjuk a fejünket, és még a hangok, az illatok is teljesen mások, és egészen más ingerek érnek minket, addig Európában alapvetően mégiscsak „hazai“ terepen vagyunk, és akár Finnországba utazunk, akár Portugáliába, akár Ukrajnába, mégis mindenhol felfedezünk valami nehezen megfogható, de mégis „európai“ jellegzetességet.

Minden európai lakos számára izgalmas esemény lehet a szeptember 20-i dátum, ami az Európai kultúra napja. Jóllehet egy új keletű, csak 2008 óta jegyzett jeles napról van szó, megünneplése hozzájárulhat ahhoz, hogy megünnepeljük, hogy Európában élünk, és európai lakosnak mondhatjuk magunkat. A különleges ünnep a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezésére öt ország civilszervezeteinek összefogásával 2008-ban jött létre. Területét illetően Európa a második legkisebb kontinens, de 10.508.000 négyzetkilométerén rengeteg nemzet, népcsoport és kisebbség él, és éppen ezért az ünnep bevezetésével ezen civil szervezeteknek az volt a céljuk, hogy megmutassák, hogy minden kultúra egyenrangú, azonos értékű és van lehetőségük ezeknek a kultúráknak az együttműködésre és a békés egymás mellett élésre a kontinensünkön. Hiszen Európa ereje és jellegzetessége éppen a nemzetek, kisebbségek adta sokszínűségben és megannyi egyediségben is rejlik.

A változatosság gazdagságát bemutatandó, az európai látogatóközönség évente olyan programokból választhat, amelyeket mindig más helyszíneken szerveznek meg. Az ezen a napon kínált kulturális események évről évre egyre bővebbek és változatosabbak. Az eseménysorozat nemcsak a szeptember 20-i ünnepnapra korlátozódik, hanem az azt követő négy hetet is felöleli, és a kultúra főbb ágaihoz kapcsolódó programokból áll. Így kiállítástól kezdve koncerten át egészen a díjátadókig minden felfedezhető az események között. Mivel az Európai kultúra napja épp a különböző kultúrák közötti kapcsolódást szeretné erősíteni, és mindig multikulturális, azaz támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket, ezért ilyenkor új nemzetközi kapcsolatok kialakítására is jó alkalom adódik.

A kultúra nehezen definiálható fogalom, hiszen annyi minden beletartozik, kezdve egy nemzet konyhaművészetétől egészen az irodalmán át a tudományos eredményekig. A ‚kultúra‘ kifejezés a latin cultura, a colo, colere, azaz „művelni” igéből ered. Tág értelemben mindent magában foglal, amit mi emberek teremtünk, legyen az egy festmény vagy egy tudományos felfedezés. A kultúra kifejezés alatt általános értelemben egy embercsoport szokásainak és hagyományainak összességét értjük, míg hagyományos értelemben nem más, mint a társadalom szellemi élete. Amikor európai kultúráról beszélünk fontos tudunk, hogy gyökerei az ókori Görögországra és így többezer évvel ezelőttre vezethetőek vissza. Jacob Burckhardt XIX. századi svájci kultúr- és művészettörténész fogalmazott úgy, hogy „a görögök szemével nézünk, és szófordulataikkal beszélünk ma is.“ Ez arra utal, hogy az európai kultúra alapjait az ókori Görögország tette le, és a demokrácia alapjait is az ókori görögök fektették le, azaz Görögországot tekinthetjük a nyugati kultúra és a demokrácia bölcsőjének. Jelentős volt a tudomány, hiszen a matematikában, a csillagászatban, az orvostudományban, a fizikában és a filozófiában is maradandót alkottak az ókori görögök. Az irodalomban figyelemre méltó művek jelentek meg, és számos műfajban alkottak olyan örök életű remekműveket, amelyek a mai ember gondolkodását is gazdagíthatják. Elég csak Ezópuszra, híres ókori görög meseíróra gondolnunk, aki Európában megalapította a meseirodalmat, számos meséje vált gyerekek kedvenceivé. Állatmeséi közül tanulságaik miatt A róka és a holló, A teknős és a nyúl, A róka és a gólya, A tücsök és a hangya még felnőttek körében is igen ismertek, nem beszélve az elhullott, díszes madártollakat magára aggató, nagyravágyó szarka bukásának történetéről a madárszépségversenyen.

Amikor Európa sokszínűségét ünnepeljük, azzal egyben a saját kultúránkat is éltetjük, hiszen az is hozzájárul a maga egyediségével ehhez a sokszínűséghez. Mind születünk valahová, mindannyiunknak van anyanyelve, és identitásunknak része az a nemzet vagy népcsoport, amelybe beleszülettünk. Tamási Áron, XX. századi Kossuth-díjas székely magyar író bölcsessége jól kifejezi mindezt: „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

Minden európai lakos számára izgalmas esemény lehet a szeptember 20-i dátum, ami az Európai kultúra napja. Jóllehet ez egy új keletű, csak 2008 óta jegyzett jeles nap, megünneplése hozzájárulhat az európai identitásunk megerősödéséhez. A különleges ünnep a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezésére öt ország civil szervezeteinek összefogásával 2008-ban jött létre. Ennek a kulturális ünnepnapnak a bevezetésével az volt a céljuk, hogy megmutassák az egyenrangú kultúrák együttműködési lehetőségeit és egymás mellett élésük gazdagságát. A terveik alapján évente más helyszíneken megszervezett központi programokból választhat az európai látogatóközönség. Az együttműködők és az ezen a napon kínált kulturális események tekintetében évről évre egyaránt bővül a program. Az eseménysorozat nemcsak a szeptember 20-i ünnepnapra korlátozódik, hanem az azt követő négy hetet is felöleli, és a kultúra főbb ágaihoz kapcsolódó, multikulturális kulturális programokból áll. Ilyenkor új nemzetközi kapcsolatok teremtése mellett az európai kultúra ápolását elismerések átadásával is erősítik.

Ennek a jeles napnak a létrejöttéhez kapcsolódva az Európai Unió kibővítésének évfordulója alkalmából 2008. április 30-án a szlovákiai Nagykövesden az Európai kultúra napja hagyományteremtő megrendezése érdekében a következő civil szervezetek együttműködési szerződést írtak alá:

a Bodrogköz Kultúrájáért Polgári Társulás (Szlovákia, Nagykövesd),

a Falvak Kultúrájáért Alapítvány (Budapest),

a Danton Művészeti Egyesület (Szolnok),

a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (Nyíregyháza),

a Szlovén Fafaragók és Faszobrászok Szövetsége (Szlovénia, Slivnica pri Mariboru),

a Tavirózsák Társaság (Szlovákia, Bodrogszerdahely),

a Túrkevéért Alapítvány (Túrkeve).

A felhíváshoz csatlakozott még a Határok-nélküli Kulturális Együttműködésért Egyesület (Románia, Torda) és az Ukrán Magyar Kulturális Együttműködési Társaság (Ukrajna, Rahó).

Az első Európai kultúra napját rögtön az alapítás évében, 2008. szeptember 20-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Aranyosapátiban rendezték meg. A nemzetközi rendezvény szerette volna felhívni a figyelmet az egyenrangú kultúrák párbeszédének fontosságára. Egyik fő eseményként a Kultúra Lovagrendje emlékparkjában emlékoszlopot állítottak négy ország 9 elismert személyiségének tiszteletére, akik az egyetemes és a magyar kultúra posztumusz avatott és az előtte lévő év során elhunyt lovagjai. Az emléknapon még a Vásárosnaményhoz tartozó Perényitanyán újraszentelték a II. világháborúban elesett román és magyar katonák felújított tömegsírját.

A Magyar Kultúra Lovagja címet 1998. szeptemberében hívta életre a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és mindig a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére osztja ki. Ez a cím a művészi mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményeket is, de adható kultúraszervező életműért is. 2003-tól a Magyar Kultúra Lovagja címmel egyenértékű Egyetemes Kultúra Lovagja elismerés is része a díjátadóknak, melyet nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért nyújtanak át a díjazottaknak.

Európa nemzeteinek és népcsoportjainak kultúrája kulturálisan és hagyományokban nagyon sok mindenben hasonló, egyrészt a közös történelmi gyökereik, másrészt a kontinensen mindenhol elterjedt keresztény vallás miatt. Ugyanakkor az európai országok az eltérő földrajzi helyzetüknek, az eltérő történelmi tapasztalataiknak, a társadalmon és valláson belüli különbözőségeiknek köszönhetően sokban különböznek is. A 2007-es Lisszaboni Szerződés – melynek célja az volt, hogy megerősítse az Európai Unió hatékonyságát és javítsa egységes fellépését – éppen ezért leszögezi, hogy az EU egyik fő célja, hogy tiszteletben tartsa „saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítsa Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Területét illetően Európa a második legkisebb kontinens, de 10.508.000 négyzetkilométerén rengeteg nemzet, népcsoport és kisebbség él, és éppen ezért az ünnep bevezetésével ezen civil szervezeteknek az volt a céljuk, hogy megmutassák, hogy a kultúrához hozzá tartozik a más kultúrák megismerésének, megértésének az igénye és elfogadása is.

A kultúra fogalmába rengeteg terület beletartozik kezdve egy nemzet konyhaművészetétől egészen az irodalmán át a tudományos eredményeiig. A ‚kultúra‘ kifejezés a latin cultura, a colo, colere, azaz „művelni” igéből ered. Tág értelemben mindent magában foglal, amit mi emberek teremtünk, legyen az egy festmény vagy egy tudományos felfedezés. A kultúra kifejezés alatt általános értelemben egy embercsoport szokásainak és hagyományainak összességét értjük, míg hagyományos értelemben a társadalom szellemi élete. Amikor európai kultúráról beszélünk, fontos tudunk, hogy gyökerei az ókori Görögországra, többezer évvel ezelőttre vezethetőek vissza. Jacob Burckhardt XIX. századi svájci kultúr- és művészettörténész fogalmazott úgy, hogy „a görögök szemével nézünk, és szófordulataikkal beszélünk ma is.“ Ez arra utal, hogy az európai kultúra alapjait az ókori Görögország tette le, és a demokrácia alapjait is az ókori görögök fektették le, ezért Görögországot tekinthetjük a nyugati kultúra és a demokrácia bölcsőjének. Jelentős volt a tudomány, hisz a matematikában, a csillagászatban, az orvostudományban, a fizikában és a filozófiában is maradandót alkottak az ókori görögök. Thalész, Püthagorasz, Arkhimédész, Arisztotelész, Hippokratész neve ismerősen csenghet ezeken a területeken. Az irodalomban figyelemre méltó művei jelentek meg, és számos műfajban alkottak olyan örök életű remekműveket, amelyek a mai ember gondolkodását is gazdagíthatják. Elég csak Szophoklészra, a híres ókori görög drámaíróra gondolnunk, akinek művei mai napig érvényes mondanivalóval bírnak a XXI. század emberének is. Darabjait szerte Európa színházaiban teltházzal játsszák.

Sok izgalmas kezdeményezés járul hozzá Európa kulturális kincseinek népszerűsítéséhez. Az Európa kulturális fővárosa programot az Európai Unió 1985-ben indította útjára az akkori görög kulturális miniszter, Melina Mercouri kezdeményezésére. Azóta ez a program Európa egyik legismertebb és legnépszerűbb programjává nőtte ki magát. A címet a pályázó városok egy évre nyerik el a velejáró anyagi támogatással együtt. Általában azokat a városokat díjazzák a címmel, amelyek a nemzeti kultúrán túl az európai dimenziót is fókuszba helyezik, valamint erősítik a helyi és más európai polgárok aktív részvételét. Az Európa kulturális fővárosa cím az adott település hosszútávú gazdasági fejlődését is elősegíti. A média kiemelt figyelme pedig, bármelyik városról legyen is szó, lehetőséget teremt a turizmus növelésére és a kulturális fejlesztésekre is. Az elmúlt több mind 20 évben 50 város szerezte meg a kulturális főváros elnevezést. Hazánkban 2010-ben Pécs kapta meg ezt a címet, 2023-ra pedig Veszprém nyerte el.

2018 különleges év volt, ugyanis az Európai Unió azt az évet Kulturális Örökség Európai Évévé tette, hogy felhívja a figyelmet Európa közös örökségére. A tematikus év keretében az Európai Bizottság egész éven át tartó programsorozatokat, kiállításokat, művészeti rendezvényeket, konferenciákat, versenyeket és kulturális projekteket szervezett a tagállamokban. A program célja a megismerésen túl a közös európai térséghez való tartozás tudatának erősítése volt, valamint hogy javítsa az uniós polgárok tudatosságát a kulturális örökség kezelésében, megóvásában és a jövő nemzedékeknek való továbbadásban. A tematikus év szlogenje ez volt: „Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása”.

Források

https://www.goethe.de/ins/hu/hu/m/kul/sup/geu/21573302.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/2_a_kultra_fogalma_modellek_s_elmletek_a_kultrrl.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_kult%C3%BAra_napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/az_europai_kultura_napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.alkotohazak.shp.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://confessio.reformatus.hu/v/az-europai-kultura-gyokerei-es-tavlata/#page4 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/5/a-lisszaboni-szerzodes (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Varga Miklós
Európa (Akusztik Legendák - M2 Petőfi TV)
Megnyitás
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Olimpiai láng
Megnyitás
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Homérosz
Odüsszeia (részlet)
Megnyitás
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Dante Alighieri
Isteni színjáték (részlet)
Megnyitás
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Babits Mihály
Messze… messze…
Megnyitás
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Janus Pannonius
Itáliai elégiák
Megnyitás
Ismerkedjünk a kultúrákkal!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
450 Perc
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Ismerjük meg Európát!
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
545 Perc
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Vizsgáljuk meg Európát!
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
660 Perc
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Ismerd meg az európai országokat!
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
645 Perc
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Ismerjük meg Európát!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
1390 Perc
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja
Ismerjük meg hazánk európaiságát!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
3510 Perc
Szeptember 20.
Az európai kultúra napja