1992-től a kormány határozata alapján május 21-én ünnepeljük a Magyar honvédelem napját. E jeles napon arról emlékezünk meg, hogy a magyar honvédség a szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként háromhetes ostrom után 1849. május 21-én a császári hadseregtől Görgey Artúr vezetésével visszafoglalta a Budai várat, mely visszafoglalás az 1848/49-es szabadságharc egyik legdicsőségesebb pillanata volt. A Honvédelem napján nem csupán az 1849. május 21-i Buda várának felszabadítására emlékezünk, hanem arra is, hogy minden időben köszönet és elismerés illeti a mindenkori Magyar Honvédséget, hisz a magyar katonák esküjükhöz híven bármely veszélyhelyzetben példamutatóan szolgálják a hazát, őrzik Magyarország függetlenségét, békéjét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát.
Szinte a világ minden országa megemlékezik valamilyen módon a fegyveres erőiről, amelyek kifejezik az adott nemzet szuverenitását és önvédelmi képességét. A magyar honvédség egyik legjelesebb ünnepe május 21-e, melyet 1992 óta ünneplünk rendszeresen.
A magyar honvédsereg a szabadságharc tavaszi hadjárata során 1849. május 21-én, háromhetes ostrom után foglalta vissza a Budai várat.
A magyarok a tizenhét napig tartó ostromban, több rohamban elsöprő győzelmet arattak a várat védő császári seregek ellen.
A hazai csapatok az ostrom alatt felélték a tartalékaikat, tüzérségi lőszerük elfogyott, és a katonák felszerelése is elhasználódott. A győzelemnek köszönhetőn azonban jelentős hadizsákmány került a birtokukba, amivel sikerült feltölteniük a fegyver- és élelmiszerkészletüket is. A győzelem abból a szempontból is fontos volt, hogy így a dunai vízi útvonal is magyar ellenőrzés alá került, aminek köszönhetően sokkal könnyebben lehetett a folyó segítségével a part mentén harcoló seregek ellátása is.
Ugyanakkor szomorú tény, hogy a győzelem napján állapodott meg Varsóban I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár az orosz hadsereg magyar forradalom elleni erőszakos beavatkozásában, ami meg is pecsételte a szabadságharc sorsát.
Az ostrom hosszabb távú következménye az is, hogy a magyar kormány az 1849-es események előtt tisztelegve 1992-ben úgy döntött, hogy a Budai vár visszafoglalásának napján ünnepeljük a Magyar honvédelem napját.
Minden évben ezen a napon a Magyar Honvédség alakulatai ünnepi állománygyűléseken emlékeznek meg az 1849-es eseményekről. Budapesten a Magyar Honvédség központi megemlékezésén megkoszorúzzák a Budai várban található honvédemlékművet, illetve a Görgey-szobrot, a Fiumei úti nemzeti sírkertben pedig Görgey Artúr sírjánál helyezik el az emlékezés koszorúit.
Az elmúlt időszakban a magyar hadsereg több átalakuláson, változáson is átesett.
1990. március 15-től Magyarországon a hadsereg hivatalos neve a Magyar Honvédség lett, 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba. Fontos változás, hogy a hadsereget nemzetközi haderővé kellett átalakítani.
Összességében a Magyar honvédelem napján nem csak Buda visszafoglalóit ünnepeljük, hanem minden hős magyar katonát, bármelyik háborúban is harcolt, továbbá a Magyar Honvédséget, amely a NATO tagjaként ellátja Magyarország katonai védelmét, őrzi az államhatárt és teljesíti a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeit.
Szinte a világ minden országa megemlékezik valamilyen módon a fegyveres erőiről, amelyek kifejezik az adott nemzet szuverenitását és önvédelmi képességét.
A Magyar honvédelem napját nem mindig május 21-én tartották. 1940-ben egy kormányzói rendelet alapján május 28-át jelölték ki Honvéd Nappá, az 1950-es évektől a rendszerváltásig Fegyveres Erők Napjának nevezték és szeptember 29-én tartották meg.
A 82/1992. (V.14.) kormányrendelet szerint pedig 1992-től kezdődően a Magyar honvédelem napját május 21-én tartják meg.
A jeles napon megemlékezünk arról, hogy a magyar honvédség Görgey Artúr vezetésével 1849. május 21-én a császári seregektől visszafoglalta a Budai várat.
A tavaszi hadjárat során a komáromi vár felszabadítása után a szabadságharc magyar vezetői a Budai vár felszabadítását tűzték ki célul. A közvélemény is ezt szerette volna, hiszen a főváros az ország szuverenitásának szimbóluma volt.
Petőfi Sándor a Közkatona című versében emlékezik meg a honvédekről.
Petőfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat!
Tiszt vagyok... ha lát a közlegénység,
Tisztelkedve megyen el mellettem;
Én pirúlok, gondolván magamban:
Nincs igazság, nincs igazság ebben.
Nekünk kéne köszönteni őket,
Mert minálunk sokkal többet érnek. -
Tiszteljétek a közkatonákat,
Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.
Velök állunk a csaták tüzében,
De mi tudjuk, hogy miért csatázunk,
Mert van, ami győzelemre buzdít,
Vagyon elvünk, van tán gazdaságunk,
S von előre csábító varázsa
A dicsőség ragyogó szemének. -
Tiszteljétek a közkatonákat,
Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.
Ők az elvet hirből sem ismérik,
És a haza? kemény mostohájok,
Izzadásuk díjában nekik csak
Kenyeret vet s rongyokat dob rájok,
S zászlajához hogyha odaállnak,
Nyomorért csak új nyomort cserélnek. -
Tiszteljétek a közkatonákat,
Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.
S mit tudják ők, mi az a dicsőség?
S ha tudnák is, mi hasznuk van benne?
Nincsen lap a történet könyvében,
Ahol nevök följegyezve lenne.
Ki is győzné mind fölírni, akik
Tömegestül el-elvérezének? -
Tiszteljétek a közkatonákat,
Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.
Ha megtérnek csonkán a csatákból,
Koldusbotot ád a haza nékik,
S ha elesnek, a felejtés árja
Foly sírjukon s neveiken végig.
És ők mégis nekimennek bátran
Az ellenség kardjának, tüzének! -
Tiszteljétek a közkatonákat,
Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.
A modern magyar hadsereg megalakulása gyakorlatilag 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként. Valójában a hivatalos iratokban ezt a seregtestet is „honvédségként” emlegették.
A magyar állam ellen irányuló külföldi fenyegetettség és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az országgyűlés képviselői 200.000 újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg. Ezzel hivatalosan létre is hozták az állam által fenntartott hadsereget, a Honvédséget. Az intézkedéseknek köszönhetően Magyarországnak 1848 legvégére már 110.000 fős serege állt hadrendben. Ez az a sereg, amely végigharcolta a szabadságharcot. A várban található Dísz téren 1893 óta áll a dicsőséges győzelemre emlékeztető Honvéd-szobor, talapzatán a felirattal: 1849. május 21. Szabad hazáért!
Buda visszafoglalásának napján állapodott meg Varsóban I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár, hogy az orosz hadsereg erőszakosan beavatkozik a magyar forradalom ellen, ami meg is pecsételte a szabadságharc sorsát.
Az elmúlt században több átalakuláson is átesett a magyar hadsereg. 1990. március 15-től hivatalos neve a Magyar Honvédség.
1999. március 12-én hazánk pedig felvételt nyert a NATO-ba, ami 30 észak-amerikai és európai ország szövetsége és azért jött létre, hogy politikai és katonai eszközökkel megvédje tagjait. A NATO elősegíti a demokratikus értékek beágyazódását és elkötelezettje a vitás kérdések diplomáciai úton történő megoldásának. Továbbá segítséget nyújt a szövetségeseknek és partnereknek a katasztrófa-elhárításban és együttműködést biztosít a tudomány és környezetvédelem területén.
Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség, melynek legfontosabb feladatai közé tartozik Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javaik külső támadással szembeni fegyveres védelme. Feladatai közé tartozik még a szövetségi (pl. NATO) és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek például békefenntartó és humanitárius feladatok teljesítése is.
Továbbá a Magyar Honvédség közreműködik a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában, hozzájárul a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához és részt vesz az állami protokolláris feladatok teljesítésében.
Összességében a Magyar honvédelem napján nem csak Buda visszafoglalóit ünnepeljük, hanem minden hős magyar katonát, bármelyik háborúban is harcolt, továbbá a Magyar Honvédséget, amely a NATO tagjaként ellátja Magyarország katonai védelmét, őrzi az államhatárt és teljesíti a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeit.
A magyar honvédelem napján katonai tiszteletadás alkalmával megemlékezést tartanak a Budai várban, valamint a Fiumei úti sírkertben Görgey Artúr sírjánál. Az ünnepségen a Szózat és a Magyar Takarodó dallamai csendülnek fel.
.
Ausztria hősi halottként ünnepelte a Budai várat védő Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagyot. Ferenc József 1852-ben, első magyarországi látogatása során személyesen vett részt Heinrich Hentzi szobrának avatásán, melyet a budai Szent György téren állítottak fel. A legenda szerint hatalmas ünnepséget tartottak, a Dísz téren még sörpadokat is felállítottak. A magyarok, akik kiálltak a szabadság mellett teljes megaláztatásként élték meg ezt, de nem tehettek semmit sem az ünneplés ellen. Feltehetően ekkor vált a sörrel való koccintás, ünneplés a vereség, a düh, az elkeseredettség és a megaláztatás egyik szimbólumává. A kutatások szerint talán innen származhat az a mondás, miszerint magyar ember sörrel nem koccint.
.
https://www.rfmlib.hu/gyerek/book/majus-21-magyar-honvedelem-napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://www.ktp.hu/kalendar/majus-21-magyar-honvedelem-napja-0 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200082.kor (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_magyar_honvedelem_napja_budavar_visszafoglalasanak_170_evforduloja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/cikkek/a-magyar-honvedelem-napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://oroscafe.hu/2019/05/21/majus-21-a-magyar-honvedelem-napja/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://www.budaihonvedek.hu/budavar/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://tortenelemcikkek.hu/node/408 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_majus_21_budavar_visszafoglalasa/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://mult-kor.hu/20090521_a_tavaszi_hadjarat_csucspontja_volt_buda_visszafoglalasa (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://honvedelem.hu/hatter/multidezo/tiz-pontban-a-budai-var-visszafoglalasarol.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://24.hu/tudomany/2018/05/21/osztrak-terrorbombak-zaporoztak-pestre/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://ujkor.hu/content/buda-ostromai (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://htbkszfvar.hu/2009/05/a-budai-var-visszafoglalasa-a-tavaszi-hadjarat-sikereinek-koronaja/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_05_046 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)