A Hősök napját a Gyermekek világnapjával egy napon, május utolsó vasárnapján ünnepeljük.

1917-ben született Magyarországon az a törvény, amely kötelezővé tette, hogy minden település név szerint emlékezzen meg azon lakosairól, akik háborúban életüket adták hazánkért. „A most folyó háború a résztvevők száma, valamint az emberéletben és vagyonban bekövetkezett pusztulás mértéke tekintetében páratlanul áll a világtörténelemben. Ebben az óriási harcban nagy lelkierővel, önmegtagadással és buzgó munkával vesz részt az egész nemzet, tehát azok is, akik a harctér mögött teljesítik nem kevésbé fontos állampolgári kötelességeiket; és büszkén vallhatjuk, hogy nincs a társadalomnak olyan rétege, amely méltó módon ne vette volna, és nem venné ki részét a mai nagy idők küzdelmeiből.” – áll az imént említett VIII. számú törvénycikk szövegében. Még nem fejeződött be az első világháború, amikor a méltó emlékezet részeként országszerte hősi emlékműveket kezdtek állítani. 1924-ben a korábbi törvényt kibővítették, és rendelet született arról, hogy május utolsó vasárnapját Hősök Emlékünnepe elnevezéssel hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítják. Az ünnepi megemlékezések programját már a kezdetektől az áldozatokért bemutatott istentisztelet vagy szentmise, koszorúzás, emlékbeszédek, esetleg katonai tiszteletadás jelentette a helyi elöljárók és szervezetek képviseletével. Az emlékművek a település anyagi lehetőségei és elképzelései szerint egészen eltérőek lehettek: a szobrok mellett volt, ahol a helyiek emlékparkot alakítottak ki, vagy fát ültettek, máshol fejfákat emeltek. Szerényebb anyagi helyzetben lévő települések esetében csupán arra volt mód, hogy felvéssék egy táblára a halottak neveit, és azt helyezzék el. Az egyik legismertebb alkotás Budapesten a városligeti Hősök terén 1929-ben felavatott, nagy sírra emlékeztető Hősök Emlékköve, amely az összes első világháborúban elesett katonának állít emléket. Ezt a jelképes sírhelyet közvetlenül a magyar honfoglalás ezeréves jubileumát idéző Millenniumi emlékmű előtt állították fel.

Egészen 1942-ig ezen a napon kizárólag az I. világháború hősi halottjairól emlékeztek meg. Ettől az évtől kedve azonban a II. világháború áldozatai előtt is fejet hajtottak, így a települések emlékművein található névsorok a legtöbb helyen kibővültek a II. világháború elesettjeivel. A rájuk való megemlékezés azonban nem tarthatott sokáig, ugyanis a megalakuló baloldali vezetés a hazafiasság ilyen formában való dicsőítésében a nemzeti-jobboldali szerveződések veszélyét és a rendszer elleni lázadás lehetőségét látta. Ebből kifolyólag – bár még sok helyen megtartották a megemlékezést – 1945-ben hivatalosan már nem számított nemzeti ünnepnek. A rá következő évtől egészen a rendszerváltásig pedig kifejezetten tiltották a Hősök napjához kapcsolódó önkéntes megemlékezések megtartását.

1990-től – sok esetben kimondottan a II. világháború áldozataira helyezve a hangsúlyt – egyre több helyen tartották meg újra a megemlékezéseket. Hivatalos állami ünneppé ismételten azonban csak a 2001-es LXIII. törvény nyilvánította, melynek tágabb értelmezése szerint hősként tekintünk minden, a hazáért - nem csupán a világháborúkban, hanem a történelem bármely időszakában - életét vesztő katonára és civilre. Ettől az évtől kezdve tehát minden olyan magyarra tisztelettel emlékezünk ezen a jeles napon, aki akár fegyverrel, akár más módon a történelem során a haza védelmére kelt, és emiatt életét vesztette. Bátorságuk és áldozatos hazaszeretetük mellett azért is külön elismerést érdemelnek, mert nekik, akik többségükben a frontvonalon küzdve vesztették életüket, nem adatott meg a méltóságteljes halál lehetősége sem. Családtagjaik és szeretteik nem lehettek ott mellettük, hogy végső búcsút vegyenek tőlük.

Miután a Hősök napja egy napra esik a szélesebb körben ismert, könnyedebb és vidámabb programokat kínáló Gyermekek világnapjával, ezért annak árnyékában sokszor kevesebb figyelmet kap. Ugyanakkor arra is láthatunk példákat, hogy a két jeles napot egyszerre ünneplik, ezzel hozva közelebb a hősöket a fiatalabb korosztályhoz.

Nagyon fontos, hogy legyenek olyan pillanatok, amikor visszatekintve régmúlt korszakokra felismerjük, hogy elődeink számos helyzetben milyen nagy bátorsággal és kitartással álltak az őket próbára tevő kihívások elé. Példaként inspirálhatnak minket, hiszen a mi jelenünk is egészen másként alakult volna, ha a magyar hősök nem áldozták volna fel egyéni érdekeiket, biztonságukat, életüket egy magasabb célért, a hazáért.

A magyar történelmet végig kísérik a hősök. A történelmünk valamennyi kiemelkedő vezéralakját felsorolni lehetetlen, ám sokféleségük illusztrálásáért mégis kiemelünk néhány példaképet. A régmúlt időket tekintve nem kisebb alakok juthatnak eszünkbe, mint Attila, Csaba királyfi, Árpád fejedelem, Lehel, Szent István és László királyok. Később, például az egri vár 1552-es védelmében Dobó István, Bornemissza Gergely és a többi bátor magyar harcos törökkel szembeni hősiességét Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényén és Tinódi Lantos Sebestyén Egri históriának summája című énekén keresztül ismerhetjük. Székely Bertalan Egri nők című festményén – ahogy a cím is elárulja – már a női hősök kerülnek a középpontba, akik a vár védelmekor is valóban különleges szerepet vállaltak: sziklát, forró vizet és olajat zúdítottak a várfalon támadó törökökre.

Ebből is láthatjuk, hogy a magyar hadtörténelem sem csupán a férfiakról szól. Erre egy másik, egészen érdekes példa Lebstück Mária története, aki az 1848-49-es szabadságharc során olyan elszántsággal vett részt a harcokban, hogy egészen főhadnagyi rangig vitte, még mielőtt felfedezték volna, hogy valójában nő.

A legutóbbi, történelmi szempontból igazán jelentős ütközet az 1956-os forradalom, mely során nem voltak hadvezérek és tisztek, mégis ennek az eseménynek is megvoltak a maga kultikus alakjai. Említhetjük Mesz Jánost, közismert nevén Falábú vagy Tuskólábú Jancsit, aki a Corvin köznél zajlott harcok legendás és hírhedt tüzérparancsnoka, egyben ágyúkezelője volt. Az ’56-os hőstettek egyik legismertebb alakja Mansfeld Péter, aki a forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. Kivégzésével két évet vártak, amíg betöltötte 18. életévét. Emlékét a Mansfeld című mozifilm is őrzi, de Hintsch György Irgalmatlanul címmel 1994-ben dokumentumfilmet is készített róla.

Számos népi hőskarakter esetében elmondható, hogy az utókor több személy összevonásából formálta őket vagy tulajdonságaikat, és a hozzájuk kapcsolt történeteket az utókor fantáziája szülte. Több esetben a hős személye teljesen a képzelet szüleménye, ahogy például a legtöbb történész az 1456-os nándorfehérvári diadal hőséről, a török támadót a biztos halálba magával rántó Dugovics Tituszról is így vélekedik.

Amennyiben a néplélek szempontjából vizsgáljuk a társadalmaknak és kultúráknak a hőseikhez fűződő viszonyát, sok esetben nem is lényeges, hogy a hős, és a körülötte kialakult kultusz mennyire állja meg a helyét. Inkább annak van nagyobb szerepe, hogy megtestesíti az adott társadalom ideálját. Ebből a megközelítésből a különböző hősök karakterisztikái sok esetben az adott korról és társadalomról árulnak el fontos információkat.

Mivel évtizedek óta békében élünk, így a ma emberének távolinak tűnhet a hősiesség háborús, életet feláldozó megnyilvánulása. Amennyiben tágabb értelemben, társadalmi szempontok mentén vizsgáljuk meg a hősök alakjait, koronként és kultúránként eltérést tapasztalunk abban, hogy milyen tulajdonságok tesznek hőssé és példaképpé valakit. A különbségek ellenére megfigyelhető néhány általános jellemző: a kockázatvállalás, a magasabb rendű cél, a biztos alapokon nyugvó, megingathatatlan értékrend szem előtt tartása valamilyen formában mindig jelen van a hős karakterében. Ebből a szempontból korunk példaképei – zenészek, sportolók, hírességek, stb. – nem is mindig tekinthetőek hősnek, bár számos tanulmány foglalkozik azzal, hogy a személyi kultusz, az érzelmi kapcsolódás és egyéb társadalompszichológiai szempont alapján felállíthatók bizonyos párhuzamok a mai kor és a régi kor hősfogalma között.

.

.

https://mult-kor.hu/20130620_a_tortenelem_supermanjei_hosok_es_legendak?pIdx=1 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mult-kor.hu/20120525_magyar_hosok_emleknapja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.ldm.hu/hu/blog/hosok-vasarnapja-magyar-hosok-napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.nagykovacsikronika.hu/2019/05/30/a-hosok-napja-azaz-a-magyar-hosok-emlekunnepe-tortenete/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.uni-nke.hu/hirek/2019/05/24/magyar-hosok-napja-a-hhk-n (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://real.mtak.hu/36586/1/08_NagyillesAniko_V1_u.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.naphegykiado.hu/2020/04/17/inspiralo-peldakepek-valodi-mesehosok-gyerekeknek/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://hadkiegeszites.honvedseg.hu/cikk/4251 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://demokrata.hu/magyarorszag/a-magyar-hosok-emlekunnepe-131493/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://turul.info/napok/magyarhosokemleknapja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://katonahoseink.militaria.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)