Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Történelmi emlékezet

A II. világháború a történelem eddigi legnagyobb fegyveres konfliktusa, amelyben 61 ország vett részt. A becslések szerint mintegy 75 millió ember halt meg, köztük több mint 20 millió katona és legalább 40 millió civil. Lezárásának emléknapján, május 8-án rájuk, családjaikra, és háború borzalmaira emlékezünk – ekkor ért véget a tömegeket pusztító háború Európában.

1945 elején indult meg az utolsó támadás a nemzetiszocialista Németország ellen. A német parancsnokságnál teljes volt az anarchia, és eközben a fővárosban, Berlinben, a szovjetek egyre több utcát foglaltak el, és végül május 2-án délután valamennyi harcoló német katona megadta magát. Az addigra már öngyilkosságot elkövető Hitler utóda, a birodalmi elnök Karl Dönitz, a legyőzött németek képviseletében már május 7-én készen állt aláírni a feltétel nélküli kapitulációt. Végül 1945. május 8-án, közép-európai idő szerint 23 óra 1 perckor a németek hivatalosan is kapituláltak, és ezzel a II. világháború lezárult.



Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

A II. világháborúról rengeteget hallunk, hiszen a következményei napjainkig érintenek minket és nemcsak Európában, hanem számos más területén is a világnak. Ez volt a történelem eddigi legnagyobb fegyveres konfliktusa, amelyben 61 ország vett részt, közülük 40 vált tartósan hadszíntérré. Az áldozatainak pontos számát a pontatlan nyilvántartások miatt mai napig nehéz megmondani, de becslések szerint mintegy 75 millió ember halt meg, köztük több mint 20 millió katona és legalább 40 millió civil, akik közül sokan az éhezések, bombázások, betegségek és népirtás következtében hunytak el.

Erre az emberi ésszel felfoghatatlanul sok áldozatra és családjaikra emlékezünk május 8-án, a II. világháború lezárásának emléknapján. Azért erre a napra esett a választás, mert a vesztes fél, Németország ezen a napon írta alá a háborút lezáró teljes megadásról szóló megállapodást. Az aznap megkötött feltétel nélküli kapituláció közép-európai idő szerint 23 óra 1 perckor történt meg. A tömegeket pusztító háború Európában ezzel a mozzanattal fejeződött be.

A kapituláció közvetlen előzményeiről: 1945 elejére a német hadsereg lényegében felmorzsolódott a kétfrontos háborúban: egyrészt a szovjetek előretörtek Kelet-Közép-Európában, másrészt az angolszász alakulatok átkeltek a Rajnán. Hitler meghirdette az utolsó emberig tartó harcot, és egyre fiatalabbakat mozgósítottak, de mindezek ellenére az angol–amerikai erők április közepén találkoztak a Vörös Hadsereg katonáival. Hitler az utolsó napokat egy föld alatti bunkerban töltötte, ahol végül öngyilkosságot követett el (1945. április 30.). A német fővárost súlyos áldozatok árán a Vörös Hadsereg foglalta el. Május 8-án aláírták a kapitulációról szóló megállapodást, az európai háború véget ért.

Csak a japánok folytattak tovább megszállott harcot az amerikaiak ellen a Csendes-óceán szigetein. A japán szigeteknél 1945 elején egyre véresebbé váltak a küzdelmek. Az amerikai légierő több bombatámadást is végrehajtott a japán nagyvárosok ellen. Japán ellenállását végül az USA az atomfegyver bevetésével törte meg. 1945. augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-én Nagaszakira dobtak le egy-egy atombombát. A halálos áldozatok és a súlyos sebesültek száma megközelítette a kétszázezret. A második atomcsapást követően a japán császár fegyverszünetet kért, és Japán 1945. szeptember 2-án aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló megállapodást az amerikai Missouri csatahajó fedélzetén, és ezzel a csendes-óceáni fronton is véget ért a második világháború. Sokan ezt a dátumot tartják a második világháború tényleges lezárásának. Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára azonban 1947. február 10-én, a párizsi békeszerződések aláírásával zárult le valójában a második világháború.

Ezután az lett az alapvető kérdés, hogy a háborúból győztesen kikerülő két új nagyhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok hogyan fogja átrendezni a világot. A katasztrofális emberveszteséget csak súlyosbította, hogy a hazatérő legyőzött katonák közül sokan börtönökbe, illetve munkatáborokba kerültek. A sztálini szovjet vezérkar a megtorláson túl így kívánta biztosítani az ország újjáépítéséhez szükséges olcsó munkaerőt. Sztálin mint az egyik nyertes nagyhatalom feje, a világháború lezárta után is jelentős összegeket fordított korszerű haditechnikai eszközök létrehozására, hogy a fegyverkezési versenyben még véletlenül se maradjon le legnagyobb riválisa, az Egyesült Államok mögött.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

A II. világháború veszteseként, Hitler utóda, a birodalmi elnök, Karl Dönitz már május 7-én készen állt aláírni a legyőzött németek képviseletében a feltétel nélküli kapitulációt, de erre csak az aznap megkötött fegyverszünet után kerülhetett sor, ugyanis a szovjet képviselő ekkor még nem érkezett meg az aláírás helyére. Végül 1945. május 8-án, közép-európai idő szerint 23 óra 1 perckor a németek hivatalosan is kapituláltak. A tömegeket pusztító háború Európában ezzel a mozzanattal fejeződött be.

Az első világháborút lezáró elhibázott párizsi békediktátumok olyan mélyen megosztották Európa országait, hogy várható volt, hogy a hosszú távú együttműködés szinte lehetetlen. Franciaország kívánt a legtöbb nyereséget húzni a győzelemből: a kontinens vezető hatalma akart lenni, de a húszas évek végéig úgy tűnt, sikerül megvalósítani az európai együttműködést és a francia-német kapcsolatok is javultak. Kelet-Közép-Európában és a Balkánon is csend honolt. 1929-ben azonban világméretű gazdasági válság kezdődött és összeomlott a gazdasági kapcsolatok nemzetközi rendszere. Az összeomlás elmélyítette a nemzetgazdaságok csődjét, így az együttműködést szembenállás váltotta fel mind a gazdaságban, mind a politikában. Németországban 1933-ban hatalomra került Adolf Hitler, aki egy percig sem hagyott kételyt afelől, hogy nem tekinti véglegesnek a Párizsban kitalált Európát. Valójában a német társadalom zöme sem törődött soha bele a veszteségekbe, így ez az elégedetlenség lehetőségeket nyitott meg Hitler szélsőséges törekvései számára. A ’20-as évek végére pártja nagy népszerűségnek örvendett. A nagy ugrást a nácik számára a világgazdasági válság hozta meg. 1933. január 30-án Hitlert kinevezték kancellárrá, majd a köztársasági elnök, Paul von Hindenburg 1934-es halálakor végérvényesen ő lett Németország egyedüli ura. Nagyon hamar kiépítette hazájában a totális diktatúrát. A ’30-as évek végére szövetségesre lelt Mussolini Olaszországában és a Távol-Keleten Japánban. 1939. szeptember 1-jén a német csapatok támadást indítottak Lengyelország ellen. Nagy-Britannia és Franciaország ezért hadat üzent Németországnak. Európa legerősebb országai újra háborúban álltak egymással. Kezdetét vette a második világháború, amely rettenetes áldozattal és pusztítással járt Európában és az egész világon. Az 1938-ban megindult harcok végére a Versailles-ban megrajzolt Európa összeomlott.

Hitler úgy hitte, Lengyelországot is sikerül lerohannia anélkül, hogy háborúba keveredjen Nagy-Britanniával és Franciaországgal. Azt is ki akarta zárni, hogy a Szovjetunió a lengyelek oldalára álljon, ezért néhány nappal a támadás megindítása előtt Hitler egyezséget kötött Sztálinnal, akiben nem látott valódi szövetségest, csak azt akarta elérni, hogy a nyugati hadjárata idején ne kelljen több fronton háborút viselnie. A két diktátor előre felosztotta egymás között Kelet-Európát.

Ezek az előzmények mentén 1939. szeptember 1-jén Lengyelország megtámadásával megkezdődött a II. világháború. A német tankoknak könnyedén áttörték a lengyel haderő vonalait, és utánuk rövidesen szövetségeseik, a szovjet haderők is benyomultak a keleti országrészbe. Ezzel a gyors benyomulással úgy tűnt, hogy ez a háború rövid időn belül biztos győzelmet hoz majd Hitler számára, ráadásul kezdetben a németek valóban nagy hadi sikereket tudtak felmutatni: Lengyelországot és Nyugat-Európa nagy részét megszállták. Bár a szovjetek mindent megtettek a korábbi német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) fenntartásáért, Hitler 1940-ben kidolgoztatta a Barbarossa tervet szovjet területek megszerzésére, és 1941 júniusában három irányból támadást indított korábbi szövetségese, a Szovjetunió ellen. Előre nyomultak a szovjet területekre több száz kilométer mélyen, de a mínusz 40-45 fokos dermesztő hideg orosz téllel nem számoltak. 1941 decemberében Németország szövetségese, Japán megtámadta Pearl Harbort, hogy megsemmisítse az ott állomásozó amerikai hajóflottát. Ez Európa számára amiatt volt érdekes, mert ezzel az Egyesült Államok is belépett a háborúba, ami teljesen megváltoztatta az erőviszonyokat. Az 1942-43-ban zajló sztálingrádi csata volt a II. világháború másik legjelentősebb mozzanata, mivel a város volt a keleti front szimbóluma. Sztálin 11 millió embert mozgósított a védelemre, így a német sereget sikerült felszámolniuk. A nyugati nagyhatalmak nem hátráltak meg, és az 1943-as teheráni konferencia során Churchill (Anglia), Sztálin (Szovjetunió) és Roosevelt (Egyesült Államok) összefogott a náci német hatalom ellen.

A harctéren egyik siker követte a másikat, ráadásul egyre többen álltak a szövetségesek oldalára, aminek köszönhetően Hitler csapatait egyre jobban vissza tudták szorítani. A szövetségesek utolsó támadása 1945 elején indult. A Zsukov marsall vezette haderő Berlin felé vette az irányt, így a németek kénytelenek voltak újabb egységeket bevetni. Április 22-én a német fővárost körülzárták, és másnap megkezdték Berlin ágyúzását. Az is segítette a győzelmüket, hogy a német parancsnokságnál egyre nagyobb anarchia kezdett uralkodni, és közben a szovjetek Berlin egyre több utcáját elfoglalták. A németek egymás után veszítették el a stratégiai helyeiket. Április 25-re már a repülőterek is szovjet kézre kerültek. Ezen a napon nem messze Strehla városától a nyugati és keleti front az Elbánál összecsapott egymással. Öt nap múlva a győzelem előjeleként a Reichstag épületén ott lobogott a Szovjetunió zászlaja. Ugyanezen a napon április 30-án titkos bunkerében felismerve kudarcát, Hitler feleségével öngyilkosságot követett el. A németek kezén ekkor már csak a birodalmi kancellária és néhány hivatali épület volt. Másnap a szovjetek megkezdték az utolsó rohamot. Május 2-án délután valamennyi német harcoló katona megadta magát a városban, május 8-án aláírták a kapitulációról szóló megállapodást, és befejeződött a háború.

Csak a japánok folytattak tovább megszállott harcot az amerikaiak ellen a Csendes-óceán szigetein. A japán szigeteknél egyre véresebbé váltak a küzdelmek 1945 elején. Az amerikai légierő több bombatámadást is végrehajtott a japán nagyvárosok ellen, Tokióban közel százezren haltak meg egy támadást követő tűzvészben. Japán ellenállását végül az USA az atomfegyver bevetésével törte meg. 1945. augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-én Nagaszakira dobtak le egy-egy atombombát. A halálos áldozatok és a súlyos sebesültek száma megközelítette a kétszázezret. A második atomcsapást követően a japán császár fegyverszünetet kért, és Japán 1945. szeptember 2-án aláírta a feltétel nélküli kapitulációról szóló megállapodást az amerikai Missouri csatahajó fedélzetén, és ezzel a csendes-óceáni fronton is véget ért a második világháború. Sokan ezt a dátumot tartják a második világháború tényleges lezárásának. Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára azonban 1947. február 10-én, a párizsi békeszerződések aláírásával zárult le valójában a második világháború.

Miután Európában 1945. május 9-én véget értek a harcok, a három szövetséges nagyhatalom, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetői az 1945. július 17-től augusztus 2-ig tartó potsdami értekezleten a háború utáni rendezések kérdéséről tárgyaltak, azonban nehezen értettek egyet. A konferencia fő témája Németország volt, de felvázolták Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Finnország, Bulgária és Románia jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket is. Megerősítették Németország teljes megszállását, és döntöttek arról is, hogy a legfőbb kormányzati hatalmat saját megszállási övezetében az amerikai, az angol, a francia és a szovjet főparancsnokság gyakorolja, a Németország egészét érintő ügyekben pedig együttesen döntenek. Itt szólították fel július 26-án Japánt a feltétel nélküli megadásra.

A II. világháború volt a történelem eddigi legnagyobb fegyveres konfliktusa, amelyben 61 - más források szerint 70 - ország vett részt, közülük 40 vált tartósan hadszíntérré. A II. világháború halálos áldozatainak pontos számát a pontatlan nyilvántartások miatt sosem lehet megtudni, de becslések szerint mintegy 75 millió ember halt meg, köztük több mint 20 millió katona és legalább 40 millió civil, azaz a halottak kétharmada polgári személy volt. A civilek közül sokan az éhezések, bombázások, betegségek és népirtás következtében haltak meg.

Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások

.

Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek

.

Források

Antony Beevor: A második világháború, Gold Book, Debrecen, 2013.

John Keegan: A második világháború, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2008.

https://honvedelem.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1945_aprilis_4_magyarorszagon_hivatalosan_veget_er_a_masodik_vilaghaboru (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://ofi.oh.gov.hu/hetven-eve-1945-szeptember-2-ert-veget-masodik-vilaghaboru-het-esemenye-2015-37-het (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://zanza.tv/tortenelem (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://mek.niif.hu/00000/00056/html/258.htm (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_06_052 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Ludescher Gabriella
Ártatlan áldozatok, Szatmári svábok a Gulágon (részlet)
Megnyitás
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Pilinszky János
Ravensbrücki passió
Megnyitás
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése, szemben az EMKE ház
Megnyitás
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Tank az utcán
Megnyitás
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Bene János
A nyíregyházi huszárok hadinaplója
Megnyitás
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Szurony a II. világháborúból
Megnyitás
Ismerkedjünk a háború jelképeivel és fogalmaival!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
555 Perc
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Háború Európában!
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
820 Perc
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Értékeljük a II. világháború után megköttetett békét!
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
745 Perc
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Mesterségem címere: katona a fronton
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
1010 Perc
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Tisztelegjünk a hősök előtt!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
930 Perc
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja
Az emlékezés a jövőnk kulcsa!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
1365 Perc
Május 8.
II. világháború lezárásának emléknapja