Január 6.
Vízkereszt napja
Egyházi ünnepek

Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legjelentősebb keresztény ünnep. A nyugati keresztény egyházak január 6-án három eseményre emlékeznek: a napkeleti bölcsek, vagy más néven háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatására a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére, és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Vízkereszttel kezdetét veszi a farsangi időszak. Számos népszokás és időjárási jóslat kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyenkor került sor a házszentelésre, de szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. 

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

A Vízkereszt, a nyugati kereszténységben az Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja. Az epifánia a keresztények számára Jézus Krisztus megváltóként való megtestesülését, illetve újraeljövetelét jelenti. Ezen az ünnepen olyan eseményekre emlékezünk, amelyek Jézus megjelenésének, kinyilvánulásának mozzanatait foglalják magukban. Ez az egyik legősibb keresztény ünnep, melyet január 6-án tartanak. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és ez a kezdőnapja a farsangi időszaknak, ami hamvazószerdáig, a húsvét előtti negyvenedik napig, a nagyböjt kezdetéig tart.  

Vízkereszt napja a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és ez a kezdőnapja a farsangi időszaknak. Január 6-át hívják még a háromkirályok vagy a napkeleti bölcsek ünnepének is, ugyanis a hagyomány szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár Vízkereszt napján látta meg a Jézus születését jelző fényes csillagot, melyet követve eljutottak Betlehembe. Az evangélium szerint a háromkirályok napkeleti bölcsek, csillagjósok lehettek, akik a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának hódoljanak. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, de Heródes király Betlehembe utasította őket, ahol meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Sokan úgy tartják, hogy a háromkirályok a világ korábban ismert három kontinensét, Európát, Ázsiát, Afrikát szimbolizálják utalva arra, hogy az egész Föld az isteni megváltónak hódol. Ezt támasztja alá az is, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsenként ábrázolták.

A keresztény egyház Vízkereszt napján emlékezik meg arról, hogy Keresztelő Szent János a Jordán folyóban megkeresztelte Jézust. Innen ered az ünnep elnevezése is. Erre emlékezve ekkor végeznek vízszentelést a templomokban. Ilyenkor kerül sor a házszentelésre, de régebben szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat is. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek, sőt az újszülöttek fürdővizébe is tettek. Az esküvőre induló párt is meghintették vele és a fejfájás elmulasztására is használták.

Sok ház ajtaján látunk fehér krétával jelzett kódszerű feliratot. Ez is az év eleji házszentelés szokásához kapcsolódik, hiszen mikor a pap megszenteli a házakat, szentelt krétával felírja az ajtóra az aktuális évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), mert a hagyomány szerint a felirat is védi a házat, mint egy áldás, illetve így betérve minden vendég azonnal látja, hogy megszentelt otthonban jár. Egyes helyeken az ajtó szemöldökfájára a háromkirályok nevének kezdőbetűi helyett a C + M + B betűket írják fel, amelyek a „Christus Mansionem Benedicat” latin mondatot rövidíti, amely magyarul a „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!” mondatot jelenti. Ez különleges jelentést és tartalmat hordoz, mégpedig Krisztus áldásának hitelesítését a lakásba betérő vendégek előtt.

A nyugati egyházban ezen a napon emlékeznek meg Jézus első csodájáról is, mivel ez is a vízhez kapcsolódik. Galileában, a kányai menyegzőn ott volt Mária, Jézus és tanítványai is a vendégek között. A násznép mulatott, jól érezte magát, táncoltak, ittak. Amikor elfogyott a bor, Jézus látta, hogy a közelben ott állt hat darab nagy, üres kőkorsó. Arra kérte a szolgákat, hogy töltsék meg azokat vízzel. A szolgák egészen peremig töltötték a korsókat, majd Jézus kérésére egy pohárral vittek belőle a násznagynak, aki meglepődve jegyezte meg, hogy a legjobb bort a végére tartogatták. A tanítványok és a szolgák látták és tudták, hogy Jézus tett csodát, hiszen a vizet borrá változtatta.

Számos vízkereszti népszokást ismer a néprajz tudománya, de ezek közül mára leginkább az maradt meg, hogy ekkor szedjük le a karácsonyfát, és ebben az időszakban szentelik meg a papok az otthonokat. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, amikor a tél felett győzedelmeskedik a természetet is megújító tavasz.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

A Vízkereszt, a nyugati kereszténységben az Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, mert ez az ünnep olyan eseményekre emlékezik, amelyek Jézus megjelenésének, kinyilvánulásának mozzanatait foglalják magukban. Az epifánia a keresztények számára Jézus Krisztus megváltóként való megtestesülését, illetve újraeljövetelét jelenti. Ez az egyik legősibb keresztény ünnep, melyet január 6-án tartanak. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és ez a kezdőnapja a farsangi időszaknak, ami hamvazószerdáig, a húsvét előtti negyvenedik napig, a nagyböjt kezdetéig tart. A keleti kereszténységben január 6-án és 7-én a karácsonyt, és 13 nappal később a Vízkeresztet ünneplik. A különbség oka, hogy a Julianus-naptár jelenleg 13 nap „késésben” van a Gergely-naptárhoz képest, 1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi, az ortodox katolikusok által ma is használt naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-i karácsony is. Míg a mindennapi életben az ortodoxok többsége a Gergely-naptár szerint él, az ünnepeket szeretik a hagyományos Juliánusz-naptár szerint tartani.

A III. század során az egyházatyák tisztázni akarták, hogy pontosan mi is az ünnep vallásos tartalma. A IV. század elejétől kezdődően liturgikus ünnep lett, és ily módon gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton, de igazán ismertté Kr. u. 312–325 között vált mint Krisztus születésének és a Háromkirályok látogatásának, a Jordán folyóban történt keresztségének, a kánai menyegzőn tett csodájának ünnepe. Később elsődleges témája Keleten Jézus keresztsége, míg Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar Vízkereszt elnevezés is.

Január 6-át hívják még a háromkirályok vagy a napkeleti bölcsek ünnepének is, ugyanis a hagyomány szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár Vízkereszt napján látta meg a Jézus születését jelző fényes csillagot, melyet követve eljutottak Betlehembe. Az evangélium szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték az újszülött Jézust, de Heródes király utasítására Betlehembe mentek, ahol meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba. Nevük Caspar, Melchior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár volt, akiknek tömjénadományára karácsonykor a szentmisén a tömjénezés szertartása emlékeztet.

Vízkeresztkor, a házszentelések időszakában a keresztény családoknál a házszentelés szertartás során a pap a templomban újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. „Békesség e háznak! És minden lakójának!” – köszöntés kíséretében.

Máté evangéliumában a napkeleti bölcsek története a következőképpen szerepel: „Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták –, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta – s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.” (Mt 2,1-12)

Juhász Gyula Vízkeresztre című versében is megemlékezik a háromkirályokról:

„Jövének távol, boldog Napkeletről

Három királyok, híres mágusok,

Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,

Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,

Kit megöletne Heródes király

S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve

Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja

A Kisdedet, ki a jövő királya

S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ô édes, kedves. Bájolón gagyog

S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden

A Szűz Mária vállán megpihen…”

Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirályjárás, ami lényegében a bibliai királyokat megszemélyesítők köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. A csillagozás legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag, szép napunk támad."

A keleti egyházban az egyik szokás szerint az ortodox családoknál a betlehemi jászolra emlékezve ilyenkor szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen alszanak éjjel. Másnap délután a gyerekek – a háromkirályjáráshoz hasonlóan – kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához.

A jeles naphoz kapcsolódó másik evangéliumi történet Jézus megkeresztelkedése. Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, mikor harmincéves lett, Jézus elment rokonához, Keresztelő Jánoshoz, aki megkeresztelte őt a Jordán folyóban. Ezen az eseményen megnyilatkozott a Szentháromság, hiszen mikor megmerítkezett a vízben, az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú a Jordánban testileg volt jelen, a Szentlélek pedig galamb képében szállt alá a megnyílt egekből.

Máté evangéliumában így ír erről: „Akkor Jézus Galileából elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék. János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem a te keresztségedre – mondta –, s te jössz hozzám?” Jézus ezt mondta: „Hagyd ezt most! Illő, hogy mindent megtegyünk, ami elő van írva.” Erre engedett neki. Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” (Mt3 13-17) Ennek az eseménynek az emlékére a katolikus egyház ilyenkor vizet szentel.

A harmadik evangéliumi jelenet, ami Vízkereszthez kapcsolódik, Jézus első csodája, mivel ebben is a víznek fontos jelentősége van. Galileában, a kányai menyegzőn ott volt Mária, Jézus és tanítványai is a vendégek között. A násznép mulatott, jól érezte magát, táncoltak, ittak. Amikor elfogyott a bor, Jézus látta, hogy a közelben ott állt hat darab nagy, üres kőkorsó. Arra kérte a szolgákat, hogy töltsék meg azokat vízzel. A szolgák egészen peremig töltötték a korsókat, majd Jézus kérésére egy pohárral vittek belőle a násznagynak, aki meglepődve jegyezte meg, hogy a legjobb bort a végére tartogatták. A tanítványok és a szolgák látták és tudták, hogy Jézus tett csodát, hiszen a vizet borrá változtatta.

Számos népszokás is kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyenkor került sor a házszentelésre, de szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak és mindenféle betegségre használták. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek.

Több hiedelem, termékenységvarázsló, mágikus praktika is fűződik ehhez a naphoz. Ilyen többek között a Somogy megyei Somogyjádon tartott hagyomány, amikor a szentelt vizet a mészbe is beletették és a meszelővel a lakás négy sarkába keresztet rajzoltak. A néphit szerint ennek a szertartásnak köszönhetően a boszorkányok és a szellemek nem mennek be a házba. A szintén Somogy megyei Marcali város közelében élő bizeiek egy kortyot ittak a szentelt vízből, hogy a torkuk ne fájjon. Székelyföldön a házszentelés után a ház lakói a papot égő gyertyával kikísérték az udvarra, hogy az áldást követően nagyobb legyen a kender. Ugyanennek a hagyománynak a megtartásával a család lány tagja a házszentelés előtt a nyakából levett gyöngyöt a küszöb mellett a szőnyeg alá rejtette, melyet a papnak át kellett lépnie. A házszentelést követően a lány a párnája alá tette a gyöngyöt, mert a hagyomány szerint így megálmodhatta azt, hogy ki lesz a jövendőbelije.

Vízkereszt, a hagyomány szerint a házszentelések időszaka.

A keresztény családoknál a szertartás során a pap a templomban az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. „Békesség e háznak! És minden lakójának!” – szól a köszöntés, mikor belép. Sok ház ajtaján látunk fehér krétával jelzett kódszerű feliratot. Ez is az év eleji házszentelés szokásához kapcsolódik, hiszen mikor a pap megszenteli a házakat, szentelt krétával felírja az ajtóra az aktuális évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), mert a hagyomány szerint a felirat olyan, mint egy áldás és megvédi a ház lakóit minden rossztól. A feliratnak köszönhetően a házba betérő vendég azonnal látja, hogy megszentelt otthonban jár. Egyes helyeken az ajtó szemöldökfájára a háromkirályok nevének kezdőbetűi helyett a C + M + B betűket írják fel, amelyek a „Christus Mansionem Benedicat” latin mondatot rövidíti, amely magyarul a „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!” mondatot jelenti. Ez különleges jelentést és tartalmat hordoz, mégpedig Krisztus áldásának hitelesítését a lakásba betérő vendégek előtt.

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése.

A vízkereszti népszokásokból mára leginkább a karácsonyfa leszedése maradt meg.

Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások
  • Míg mi ezen a napon Vízkeresztet, addig január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox keresztény a karácsonyt ünnepli majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok már megünnepelték. Az Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Fehéroroszországban, Szerbiában, Egyiptomban, Etiópiában és Kazahsztánban élő ortodox keresztényeknek a szenteste viszont csak a január 6-án jön el. A különbség abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárt használnak, és más időben tartják ugyanazokat az ünnepeket, mint keleti hittársaik. A karácsony azonban az ortodoxiában is kiemelkedő jelentőségű. Egyes helyeken a hagyományok szerint már a karácsony előtti napon kora reggel minden családfő magának és családjának tölgyfaágat vág az erdőben, melyből sötétedéskor hatalmas tüzet raknak. Az égő ágak tüze és az izzó parázs a melegséget szimbolizálja és világosságot hoz az emberek életébe, eloszlatja a sötétséget. Ahogy húsvétkor is, karácsonykor is körmenetet tartanak a hívők a püspökök, papok, diakónusok vezetésével, akik kezükben ortodox zászlókat tartva vonulnak körbe a templomukat körbeölelő utcákon. Azonban a nyugati tradíciókkal ellentétben az ortodoxoknál nem a január 6-án tartott karácsonykor ajándékozzák meg egymást, hanem december 19-én, Szent Miklós napján, vagy az újév éjszakáján.
  • Érdekesség, hogy amikor az ortodox egyház a Vízkeresztet ünnepli, akkor nem tartanak keresztelőket a templomokban, helyette viszont a hívek a papot követve egy folyóhoz vagy tóhoz vonulnak. A vízszentelés után a férfiak keresztet vetve háromszor megmártóznak Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének emlékére.
  • Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Mikulás-kultusz. Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste, azaz karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, vagy annak előestéje januárban.
  • Ilyenkor Spanyolországban nem a Jézuska, a Mikulás vagy az angyalok hozzák a gyerekeknek az ajándékot, hanem a háromkirályok, s emiatt is hívják háromkirályok ünnepének. Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. Ilyenkor felvonulások zajlanak szerte egész Spanyolországban, és a beöltözött háromkirályok járják az utcákat, és cukorkákat dobálnak a felvonulást kísérő tömegnek. Vízkereszt előtti nap a királyok megkérik a gyerekeket, hogy korán feküdjenek le, mert másnap reggel viszik nekik az ajándékokat. Van, hogy a gyerekek az általuk megírt leveleket személyesen adják oda a királyoknak öltözött személyeknek. A spanyol gyerekek tehát Vízkeresztkor várják az ajándékhozót. Kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik és a magyar Mikulás-szokáshoz hasonlóan abba kapják az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot.
  • Olaszország több vidékén Vízkeresztkor a La Befana, vagyis a jó boszorkány az, aki megajándékozza a gyermekeket. A csúnya, de jóságos boszorkány január 5-ről 6-ra virradó éjjel érkezik az itáliai családokhoz, és ajándékot hoz a gyerekeknek. A vékony, öreg, ősz hajú boszorkány, akárcsak nálunk a Mikulás, a kéményen keresztül jut be a házakba és a kandallóra akasztott zoknikba teszi az ajándékát. A hosszú orrú, seprűnyélen érkező boszorkány története is régi időkre nyúlik vissza. A boszorkány történetét az olaszok a bibliai történethez kapcsolták, ugyanis úgy tartják, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár La Befana boszorkánytól kért útbaigazítást, hogy megtalálják a Megváltót. Az azonban nem tartott velük a kis Jézushoz, de később rájött, hogy nagyot vétett. Ezért azóta is bolyong, és az összes útjába eső gyereket megajándékozza annak reményében, hogy egyikük a kis Jézus. Vélhetően antik római szokásból alakult ki, de mára már kicsit átalakult és a gyümölcs helyett drága meglepetésekkel ajándékozza meg a jó gyerekeket, a rosszaknak pedig szenet visz ajándékul. Ezen a napon ünnepségek, kirakodóvásárok, marionett előadások, álarcos felvonulások, cirkuszi előadások kerülnek megrendezésre országszerte.
Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek

o Sok helyen ezen a napon szedik le a karácsonyfát, és úgy tartják, hogy Vízkeresztig nem szabad lebontani.

o Kocsis Fülöp, görögkatolikus érsek 2016 óta minden év január 5-én Szolnokon a Tiszát, Budapesten a Dunát szenteli meg. Budapesten, a Fő utcában található Szent Flórián görögkatolikus templomban a szentmise után a hívek kimennek a Batthyány térnél a Duna-partra, ahol Fülöp atya megszenteli a folyót.

o Az etyekiek szerint a Vízkeresztkor szentelt fokhagyma fejfájás ellen csodaszer.

o A bakonycsernyeiek úgy tartották, ha Vízkeresztkor megindul a kerékvágásban a víz, akkor hosszú tél lesz.

o A Somogy megyei Somogyjádon tartott hagyomány, amikor a szentelt vízből a mészbe is tettek és a meszelővel a lakás négy sarkába keresztet rajzoltak, és ettől a néphit szerint ennek a szertartásnak köszönhetően a boszorkányok és a szellemek nem mennek be a házba. A szintén Somogy megyei Marcali város közelében élő bizeiek egy kortyot ittak a szentelt vízből, hogy a torkuk ne fájjon.

o Székelyföldön a házszentelés után a ház lakói a papot égő gyertyával kikísérték az udvarra ki, hogy az áldást követően nagyobb legyen a kender. Ugyanennek a hagyománynak a megtartásával, a család lány tagja pedig a házszentelés előtt a nyakából levett gyöngyöt a küszöb mellett a szőnyeg alá rejtette, melyet a papnak át kellett átlépnie. A háza szentelést követően után a lány a párnája alá tette a gyöngyöt, mert a hagyomány szerint így megálmodhatta azt, hogy ki lesz a jövendőbelije.

o A háromkirályokra való emlékezés egyik népi mozzanata az úgynevezett vízkereszti csillagozás, más néven háromkirályjárás. A Dunántúlon, Palócföldön és az Alföld egyes településein a tizenéves diákok beöltöztek háromkirályoknak. Egyiküket, aki a szerecsenkirályt játszotta befestették feketére. A háromkirályokkal együtt ment ment Heródes is. Így jártak házról házra. Minden háznál egy kis színdarabot adtak elő, melynek témája a betlehemi imádás volt.

o Somogy megyében, Göllében és Büssüben három legény vagy nagyobb fiúgyermek tanulta meg a szöveget. A hagyomány szerint papírsüveget tettek a fejükre, ezzel is jelképezve a háromkirályokat. Gáspár süvege, aki középen állt, általában tíz centiméterrel volt magasabb, mint a többieké. Ezen a vidéken nem adtak elő színjátékot, hanem az ismert egyházi énekkel köszöntötték a ház lakóit. A fiúk általában kifordított birkabőr bekecset, a lányok fehér ruhát öltöttek magukra, és fejükre magas papírsüveget tettek, melyről színes szalagok lógtak le. A csillag rendszerint Menyhártnál volt. Gáspár, Boldizsár és Heródes oldalán fakard függött.

o Vízkereszthez kapcsolódó népi időjárási jóslatok:

- Berettyóújfalun a mondás szerint: „Ha Vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd.”

- Hegyközben a következő rigmust mondják: „Ha Vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”. Az ízik takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár, és fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek.

- A felvidéki Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.”

- Tápé községben élők szerint, ha Vízkereszt napján süt a nap, akkor hosszú lesz a tél.

- A Románia területén található bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.

- A délvidéki magyar falvakban a vízkereszti időjárással összefüggően termésjóslások is megtalálhatóak. Az egyik ilyen időjóslás szerint, ha Vízkereszt napján esik az eső, akkor férges lesz a mák. Ugyanígy a délvidékiek szerint, ha Vízkeresztkor hideg van, akkor rossz termés várható vagy, ha csorog az eresz, akkor hosszú télre kell számítani. Amennyiben Vízkeresztkor fúj a szél, akkor szerencsés lesz az év. Ha Vízkeresztkor fagyos az idő, akkor, sokára fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.

Ajánlott irodalom

.

Források

https://pixabay.com/hu/photos/krisztus-megkeresztel%C3%A9se-1129048/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.uffizi.it/en/artworks/verrocchio-leonardo-baptism-of-christ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

 https://www.magyarkurir.hu/hirek/bekesseg-e-haznak-hazszenteles-hagyomanyarol (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://behir.hu/vizkereszt-nalunk-lezarja-az-ortodox-vilagban-megnyitja-a-karacsonyi-unnepkort (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://jatekosneveles.blogspot.com/2013/01/vizkereszt-avagy-jatsszatok-amit.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.feol.hu/kultura/haragosnak-szenteltvizet-1810166/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/01/06/vizkereszt-harom-kiralyok-szokasok-hagyomanyok-csillagenek-vizszenteles-hazszenteles/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.origo.hu/tudomany/20200105-jezuska.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://behir.hu/neprajzkutato-szamos-nephagyomany-kotodik-vizkereszthez (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.feol.hu/kultura/haragosnak-szenteltvizet-1810166/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.feol.hu/vezeto-hirek/fejer-megye-hagyomanyok-nepszokasok-vizkereszt-haromkiralyok-szenteles-2183017/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mult-kor.hu/mirol-szol-vizkereszt-unnepe-20150106 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.mult-kor.hu/20110106_vizkereszt_hozza_el_a_farsang_kezdetet (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.kerekito.hu/jelesnapi-kalendarium/item/101-vizkereszt (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Január 6.
Vízkereszt napja
Dömötör Tekla
Betlehemezés
Megnyitás
Január 6.
Vízkereszt napja
Arany János
Ha napfényes vízkereszt…
Megnyitás
Január 6.
Vízkereszt napja
Gárdonyi Géza
Arany, tömjén, mirha
Megnyitás
Január 6.
Vízkereszt napja
Juhász Katalin (szerkesztő)
A hét jeles napjai: A Vízkereszt
Megnyitás
Január 6.
Vízkereszt napja
Magyar Néprajzi Lexikon
Háromkirályjárás
Megnyitás
Január 6.
Vízkereszt napja
Sík Sándor
A napkeleti bölcsek
Megnyitás
Kövesd a csillagot!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
535 Perc
Január 6.
Vízkereszt napja
Koronás királyok
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
515 Perc
Január 6.
Vízkereszt napja
Dicsérjük énekekkel!
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
595 Perc
Január 6.
Vízkereszt napja
Három király mi vagyunk
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
540 Perc
Január 6.
Vízkereszt napja
Lángos csillag állt felettünk
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
1080 Perc
Január 6.
Vízkereszt napja
Szép jel, szép csillag
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
1380 Perc
Január 6.
Vízkereszt napja