November 11.
Szent Márton napja
Egyházi ünnepek

November 11-én ünnepeljük Szent Márton napját, melyhez sok népszokás és hagyomány kötődik hazánkban és Európa más országaiban egyaránt. A keresztény valláshoz kötődően az adventi böjtöt megelőző utolsó nagyobb ünnep Márton napja. Ezen a napon még megengedett a híveknek a lakomázás, mulatozás. A mondák szerint amikor Szent Mártont hívei meg akarták választani püspöknek, ő ezt elutasította, és hogy ne találják meg, elbújt a ludak óljában. A madarak azonban gágogásukkal nagy zajt csaptak, ezzel elárulták Márton rejtekhelyét, így a hívek megtalálták és végül 371-ben püspökké szentelték. A hagyomány szerint ezen a napon libát kell enni, hogy egész esztendőben bőven ehessen, ihasson mindenki.


Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Szent Márton a magyarországi Szombathelyen született, amit akkoriban Savariának neveztek és a Római Birodalom részét képezte. Születésének évéről nem maradtak fenn pontos adatok, 316-ra vagy 317-re tehető. Édesapja a római hadseregben magas rangú tiszt, úgynevezett tribunus volt, ami az ezredesnek megfelelő rang. Márton igen fiatalon, 15 évesen állt be katonának, és a lovasságnál kapott kiképzést. A császár katonájaként a franciaországi Amiens városában teljesített szolgálatot, mikor a legenda szerint megszánt egy téli hidegben didergő koldust, majd – mivel alamizsnát nem tudott neki adni - köpenyét kardjával kettévágta, és felét a nélkülöző szegénynek adta. Aznap éjszaka jelenést látott álmában, koldus alakjában Jézus jelent meg neki. Ettől kezdve nem érdekelte más, csak Isten szolgálata. Megszökött a seregből, és 22 éves korában megkeresztelkedett, majd Isten szolgálatába állva misszionárius lett. Sokat vándorolt, rengeteg rászorulón segített az elkövetkező időszakban. Utazásai során gyógyított, megszabadított embereket a megszállottságtól, sőt, halottak feltámasztásának csodáiról is meséltek vele kapcsolatban. Tetteiről még életében legendák keringtek, és az egyház úgy döntött, hogy püspökké szenteli.

A mondák szerint amikor Szent Mártont hívei meg akarták választani püspöknek, ő ezt elutasította, és hogy ne találják meg, elbújt az érte jövő küldöttek elől a ludak óljában. A madarak azonban gágogásukkal nagy zajt csaptak, ezzel elárulták Márton rejtekhelyét. Mártont így 371-ben Tours püspökévé szentelték és az egyházmegye főpásztoraként haláláig segítette a rászorulókat.

A Márton-napi libalakoma hagyománya a római időkre nyúlik vissza. Ilyenkor az egyik istenük tiszteletére szerte a birodalomban ludat vágtak és ettek.  A magyar mondás szerint, „aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik”. Azt tartották, hogy ezen a napon minél többet esznek, annál erősebbek lesznek az év hátralévő részében. Hagyományosan Szent Márton napján, november 11-én kóstolták meg először az újbort, ilyenkor Szent Márton tiszteletére „Márton poharával”, tehát az újborral teli kupákkal koccintottak.

A néphagyomány szerint a Márton-napi időjárásból következtetni lehetett arra, hogy milyen is lesz a tél. „Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárba jár” - tartja a mondás. Az ekkor elfogyasztott liba mellcsontjának színéből szintén a téli időjárásra következtettek: ha barna volt a csont, akkor enyhe, ha pedig fehér, akkor kemény télre számítottak. Külföldön is megtartják a Márton napot. Elterjedt szokás a fáklyás, vagy lampionos felvonulás, ilyenkor a hagyomány szerint minden házba eljut a fény. A felvonulók Márton-napi dalokat énekelve egy Szent Mártonnak öltözött lovast követnek, és később meggyújtják a Márton-tüzet, majd megajándékozzák a menetben résztvevő gyerekeket.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

November 11-én ünnepeljük Szent Márton napját. Szent Márton Pannóniában, Savaria városában született, máig nem tisztázott, hogy 316-ban vagy 317-ben Ez a mai Magyarország területén fekvő Szombathely városa, ahol napjainkban a Szombathelyi Egyházmegye védőszentjeként tisztelik, és a hagyomány szerint a keleti városrészen álló Szent Márton-templomot szülőháza felett építették fel.

Szombathely sosem vált ismert zarándokhellyé, mégis kiváltságosnak mondhatta magát. Elég csak arra gondolni, hogy a Savaria név feljegyzésre került az akkori római írók műveiben és sokan azért látogattak el ide, mert kíváncsiak voltak Szent Márton szülővárosára. A korabeli térképek alapján a zarándokok könnyen megtalálhatták Savaria városát, mert a térképeken úgy szerepelt, mint a város, ahol Szent Márton született.

Szent Márton Itáliában (Olaszországban), Paviában töltötte ifjú korát. Apja a Római birodalom hadseregében szolgált tribunusként, ami az ezredesnek megfelelő rang. Márton igen fiatalon, 15 évesen állt be katonának, és a lovasságnál kapott kiképzést. A császár katonájaként a franciaországi Amiens városában teljesített szolgálatot, mikor a legenda szerint megszánt egy téli hidegben didergő koldust, majd – mivel alamizsnát nem tudott neki adni - köpenyét kardjával kettévágta, és felét a nélkülöző szegénynek adta. Aznap éjszaka jelenést látott álmában, koldus alakjában Jézus jelent meg neki. Ettől kezdve nem érdekelte más, csak Isten útja. Megszökött a seregből, és 22 éves korában megkeresztelkedett, majd az egyház szolgálatába állva misszionárius lett. Megkeresztelkedése után ugyan még két évig parancsnoka kérésére tovább katonáskodott, de mikor a Galliába betörő barbárok ellen csatába hívta a császár, már nem akart harcolni és kijelentette, „Krisztus katonája vagyok, nem szabad harcolnom”. A Franciaországban található Poitiers melletti Ligugéban remetecellát épített magának, ahol olyan sokan csatlakoztak hozzá, hogy a hely kolostorrá nőtte ki magát.

Márton misszionáriusként sok jócselekedetet hajtott végre. Tevékenységét megtérések, csodás gyógyulások, megszállottságtól való szabadulások, halottak feltámasztásának csodái kísérték. Tetteiről még életében legendák keringtek, és az egyház úgy döntött, hogy püspökké szenteli.

A mondák szerint amikor Szent Mártont hívei meg akarták választani püspöknek, ő ezt elutasította, és hogy ne találják meg, elbújt az érte jövő küldöttek elől a ludak óljában. A madarak azonban gágogásukkal nagy zajt csaptak, ezzel elárulták Márton rejtekhelyét. Mártont így 371-ben Tours püspökévé szentelték, az egyházmegye főpásztoraként haláláig segítette a rászorulókat. Egy vidéki útja során hunyt el, 397-ben, Candesben. Temetése november 11-én volt Toursban, melyen hatalmas tömeg vett részt.

Életében rendíthetetlenül terjesztette a keresztény hitet, sokat utazott, templomokat, kolostorokat építtetett, remeteséget vállalt, adományozott, ezért az emberek nagyon szerették. Saját édesanyját is maga Szent Márton térítette és keresztelte meg. Temetésére 397. november 11-én került sor Toursban, melyen több ezer ember, köztük mintegy 2000 szerzetes vett részt. Szent Márton egyik tanítványa, az ókeresztény író, Sulpicius Severus könyvet írt életéről, melyet magyar nyelvre is lefordítottak. Tours városa ettől kezdve zarándokhellyé vált, és Szent Márton Franciaország egyik védőszentje lett, egyúttal védőszentjüknek tekintik a katonák, lovasok, csendőrök, koldusok, libanevelők, borkereskedők, kádárok, papi szabók, szállodások, tímárok, valamint az orbáncban szenvedő betegek. A keresztény hadseregben a felderítők védőszentje is ő volt.

Szent Márton kultusza Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. Magyarországon nevét számos település és jó néhány templom elnevezése őrzi.

Szombathelyen három Szent Márton ereklye is található, melyből ez egyiket, egy koponyacsontdarabot 1913-ban hatalmas ünnepség keretében delegáció hozott el Franciaországból, és helyezte el a szombathelyi székesegyház Szent Márton-oltárában.

November 11-hez számos néphagyomány és időjósló mondás is kapcsolódik.

Az egyik a Márton-napi libalakoma hagyománya. A rómaiak az orvosistenüket, Aesculapiust ünnepelték ilyenkor, az ünnep alkalmából ludat vágtak és ettek. A szárnyasokat szent madárnak tartották és avis Martisnak, azaz Mars isten madarának nevezték. A ludak egyszer ugyanis gágogásukkal megmentették Rómát egy éjszakai Gall rajtaütéstől. A kereszténységben a lúd mint jelkép, Mars isten madara nyomán Márton madaraként kapott helyet. 1171-ből már megtalálhatóak olyan írásos feljegyzések, melyek szerint az emberek ekkor ünneplik a mezőgazdasági munkák végét. A must borrá forrt és a gazdák megkóstolhatták az egész éves munka gyümölcsét, az újbort. Dugonics szerint a bornak Szent Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. Hagyományosan az újborokat a borászok Szent Márton napján, november 11-én mutatják be a nagyközönségnek, és Szent Márton tiszteletére „Márton poharával“, tehát az újborral teli kupákkal koccintottak.

A magyar néphagyományba úgy kerülhetett a Márton-napi libalakoma szokása, hogy a gazdák a nyáron felgyarapodott libaállományt a tél beállta előtt megritkították, és a cselédeknek ilyenkor az évi bérük mellett ráadásként egy libát is adtak. Ennek a hagyománynak köszönhetően tehát a Márton-napi ételek nagyrészt libafogások voltak. A mondás szerint „aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik”. Azt tartották, hogy ezen a napon minél többet esznek, annál erősebbek lesznek az év hátralévő részében. Szintén Márton tiszteletére a lakomából szokás volt a helyi plébánosnak is küldeni. Ez a juttatás a legkevesebb húst tartalmazó farok részéből került ki, a darab szinte falatnyi volt, innen ered a „püspökfalat“ szavunk.

Márton-napi népszokás volt továbbá az elfogyasztott liba mellcsontjából történő időjárás jóslás: havas telet prognosztizáltak fehér és hosszú csont esetén, ám sáros télre lehetett számítani, ha csont barna és rövid volt.

Ismert volt még Szent Márton vesszejének a hagyománya. Ilyenkor az állatokat őrző pásztorok, juhászok egy csokornyi frissen vágott vesszővel ajándékozták meg a gazdákat. Azt tartották, minél több ága van a vesszőnek, az állatoknak annál több utóda fog születni tavasszal. A kihajtást is ezzel a vesszőcsokorral végezték. A pásztorok ezzel a régi időkből fennmaradt mondással adták át a vesszőket: „elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!"

További szólásmondásaink is őrzik a Márton-naphoz kötődő hiedelmeket:

„Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárba jár.”

„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."

„Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton borongós tél."

„Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, békességet, lelkünknek üdvösséget!"

A Márton-napot Európa-szerte ünneplik. Német nyelvterületeken a fáklyás vagy lampionos felvonulásoknak és Márton-tüzek gyújtásának van nagy hagyománya. Egy XIX. egyházi rendelet nyomán vezették be, hogy a fény, mely a jó cselekedetek jelképe, minden házba eljusson. Ilyenkor a menet élére egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll, akit a lampionokkal, vagy fáklyákkal vonuló tömeg Márton-napi dalokat énekelve követ. A menet végeztével pedig meggyújtják a Márton-tüzet, majd megajándékozzák a résztvevő gyerekeket, és Márton-napi süteményt esznek. Portugáliában ezt a napot szintén országszerte ünneplik. A családok és barátok ilyenkor összegyűlnek, sült gesztenyét esznek és bort isznak.

Lengyelországban felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg Szent Mártonról, Belgium keleti részén és Flandria nyugati tartományaiban a gyerekek hagyományosan a más országokban elterjedt Mikulás ajándékozáshoz hasonlóan szintén ajándékot kapnak.

Források

https://csodasmagyarorszag.hu/amit-a-szent-marton-napi-hagyomanyokrol-tudni-erdemes (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://szentmarton.martinus.hu/szent-marton-kultusza (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2017/11/11/marton-napi-hagyomanyok-szokasok/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.magyarkurir.hu/kultura/szaz-ev-utan-valt-lathatova-szent-marton-ereklyeje-szombathelyen (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/04/307.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.ktp.hu/kalendar/szent-marton-puspok-felderito-katonak-vedoszentje-november-11 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

November 11.
Szent Márton napja
Jacobus de Voragine
Legenda Aurea (a Szent Mártonról szóló fejezet)
Megnyitás
November 11.
Szent Márton napja
Magyarország, Buják
Megnyitás
November 11.
Szent Márton napja
Magyar Ferenc, Mathia Károly
Ének Pannóniai Szent Mártonhoz (6-7. oldal)
Megnyitás
November 11.
Szent Márton napja
Tanító ének Szent Márton püspök hitvallóról
Megnyitás
November 11.
Szent Márton napja
Jékely Zoltán
Márton lúdja, Töhötöm csirkéje
Megnyitás
November 11.
Szent Márton napja
Kossuth Rádió
„Ki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik”.
Megnyitás
Cselekedve tanulunk Szent Márton napján
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
620 Perc
November 11.
Szent Márton napja
Bennünk élő képességek
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
800 Perc
November 11.
Szent Márton napja
Tapasztalj, cselekedj Szent Mártonnal
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
870 Perc
November 11.
Szent Márton napja
Játszva tanulunk Szent Mártontól
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
970 Perc
November 11.
Szent Márton napja
Tapasztalj, tanulj Szent Mártonnal!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
2075 Perc
November 11.
Szent Márton napja
Tettek ereje
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
3280 Perc
November 11.
Szent Márton napja