Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Egyházi ünnepek

Szent Mihály arkangyal ünnepét szeptember 29-én tartják, és így a népi kalendárium ezt a hónapot Szent Mihály havának is nevezi. A keresztény hagyomány őt tartja a mennyei hadak vezérének, leggyakrabban győztes harcosként, kezében karddal, lábánál a legyőzött sárkánnyal ábrázolják. Erre a napra az állattartók a gazdasági év fordulójaként tekintettek. Szent Mihály napjához érdekes történetek és legendák fűződnek. Ez a jeles nap különféle népszokásokban, hagyományokban, időjárási megfigyelésekben, énekekben bővelkedik, valamint számos érdekes szólást és közmondást ismerünk Szent Mihály napjához kapcsolódóan.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Szent Mihály napján mind a zsidó, mind a keresztény hagyomány a Szentírásból név szerint ismert főangyalra, Szent Mihály arkangyalra emlékezik. Ő a hét arkangyal egyike, története a teremtéssel kezdődött. Neve a héber „mi ká él” kifejezésből ered (Mikaél), melynek jelentése: ’Ki olyan, mint az Isten?’. Ennek az elnevezésnek a bibliai gondolkodást tükröző értelme voltaképpen az, hogy senki sem olyan, mint az Isten, aki a leghatalmasabb, Őt kell szolgálni. Ünnepnapját szeptember 29-én tartják. Mikaél a mennyei seregek fejedelme, a keresztény Egyház oltalmazója, így leggyakrabban győztes harcosként, kezében karddal, lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével) ábrázolják. Jelképe a kard, amellyel legyőz minden gonoszt. Többnyire fiatal férfiként jelenítik meg, általában szárnyakkal, fején diadémmel vagy sisakkal, ruházata az ókorban is jellemző tunika, köpeny vagy harci páncél, kezében kardot vagy mérleget – mint a jó és a rossz eldöntője - tart. A győzelmet remélve Mihály képét sokszor hadseregek is zászlaikra hímezték. Mivel akaratereje és Isten iránti hűsége megrendíthetetlen, az egyház a gonosz elleni küzdelemben őt hívja segítségül. Mihály személyének lényege ebben az Istenhez való hűségében ragadható meg, hiszen ahogy a nevének jelentése is mutatja, épp az Istentől való különbözés, a neki való alávetettség elfogadása az, ami a bukott angyalokkal szemben az arkangyalt kitünteti. Legismertebb cselekedetei közé tartozik, hogy legyőzte az Isten ellen fellázadt Lucifert, lándzsájával átszúrta, majd letaszította őt a mennyekből; a művészeti alkotások gyakran örökítik meg ezt a pillanatot.

A jeles nap létrejötte a Krisztus utáni V. század végére tehető. 492-ben a gótok királya, Odoaker hadserege Dél-Itáliában, Apuliában körbe kerítette Siponto városát, és azzal fenyegetőzött, hogy lemészárolja lakóit, akik ebben a kilátástalan helyzetben pásztoruknál, Lorenzo Maloriano püspöknél kerestek menedéket. Az atya szeptember 25-én háromnapos fegyverszünetet kért az ellenségtől, és felszólította híveit, hogy ebben a három napban szüntelenül Szent Mihályhoz és a mennyei seregekhez imádkozzanak és böjtöljenek. A harmadik nap végén a város templomában imádkozó püspöknek megjelent Szent Mihály, és elmondta neki, hogy a város népe fogja megnyerni a csatát. Másnap, 29-én Siponto közelében található Gargano hegy fölött olyan fekete viharfelhők gyülekeztek az égen, amelyek meggátolták a gótok sikeres támadását. A harc során villámcsapások ritkították meg a szemben álló katonák seregét, azonban a város lakóit elkerülték a borzalmak, és a sipontoiaknak nem esett bántódásuk.

Az ellenség félelmében elvonult, és e csodás megmenekülésért a helyiek Gargano hegyén adtak hálát mennyei védelmezőjüknek. A győzelem napján tartott első szentmisét a püspök Mihály arkangyal tiszteletére ajánlotta fel. Egy változat szerint Szent Mihály ünnepnapját ennek az eseménynek az emlékére tartják szeptember 29-én és tiszteletére templomot is emeltek a hegyen.

Nyugaton azért ennek a napnak tulajdonítják az arkangyal ünnepét, mert a VI. században, a római Szent Mihály-bazilika felszentelésének napja szeptember 29-re esett. Érdekes, hogy a Gergely-naptár használatát megelőző időkben, a Julianus naptár szerint Szent Mihály napját október 10-én vagy 11-én tartották.

Az arkangyal tisztelete először a keleti egyházban, majd a nyugatiban bontakozott ki, és főként Dél-Európában terjedt el. A jeles nap magyar vonatkozása is jelentős, ugyanis Szent István király korától kezdve az 1700-as évek közepéig ez a nap kötelező ünnepként volt elrendelve. A magyar Szent Koronán Gábriel arkangyal képe mellett Mihály ábrázolása is megtalálható - ugyanakkor például a németek Szent Mihálynak, a hit védelmezőjének tulajdonították a korábban még pogány magyarság fölött aratott győzelmeiket, a katonák Mihály arkangyalt ábrázoló zászlókat vittek a seregeik élén, és az énekeikben is őt hívták segítségül. A magyar néphagyomány úgy tartja, hogy Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, és ő segít átkísérni a lelkeket a túlvilágra, a halottszállító saroglyát Szent Mihály lovának nevezik. A Göncölszekeret a népi hiedelem Szent Mihály szekereként emlegeti, a Tejút régies neve Szent Mihály útja.

Az őseink számára a vallási szempontokon túl kiemelt gazdasági jelentőséggel bírt ez a nap. A hagyomány szerint április 24-én, Szent György napján a legelőre kihajtott állatokat szeptember 29-én, azaz Szent Mihály napján terelték be. Elszórtan még manapság tartják ezt a szokást, például a Fejér megyei, Gárdonyi járásban lévő, a Velencei-tó déli partján fekvő településen, Dinnyésen minden év április végén, Szent György-nap környékén rendezik meg a kihajtás napját, a magyar szabadtartású állattenyésztésnek állítva ezzel emléket. A Vértes-hegység szélén található, szintén Fejér megyei Csákváron is szeptember 29-én rendeznek hagyományőrző programokat. Régen e két dátum közötti időszak jelentette a gazdasági évet. Mindemellett szeptember 29-én kezdődött a karácsonyt megelőző mulatozás ideje, a kisfarsang, amely Katalin napig, azaz november 25-ig tartott.

Szent Mihályról nemcsak hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat neveztek el, de az arkangyal oltalmába ajánlottak városkapukat és temetőket is. A temetők időről-időre kikerültek a városok szélére, viszont a Mihály-kápolnák jellemzően az adott város központi területein találhatóak. Mihály tiszteletére a harangok mellett szívesen szenteltek temetői haranglábakat is. Az arkangyalról településeket is jelentős számban neveztek el: Alsószentmihályt, Csíkszentmihályt, Magyarszentmihályt, Nagyszentmihályt és nem utolsósorban Szentmihályfalvát is.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

Szent Mihály napján mind a zsidó, mind a keresztény hagyomány a Szentírásból név szerint ismert főangyalra, Szent Mihály arkangyalra emlékezik. Ünnepnapját szeptember 29-én tartják, amihez egy különleges történet is kapcsolódik.

492-ben a gótok királya, Odoaker hadserege Dél-Itáliában, Apuliában körbe kerítette Siponto városát, és azzal fenyegetőzött, hogy lemészárolja lakóit, akik ebben a kilátástalan helyzetben pásztoruknál, Lorenzo Maloriano püspöknél kerestek menedéket. Az atya szeptember 25-én háromnapos fegyverszünetet kért az ellenségtől, és felszólította híveit, hogy ebben a három napban szüntelenül Szent Mihályhoz és a mennyei seregekhez imádkozzanak és böjtöljenek. A harmadik nap végén a város templomában imádkozó püspöknek megjelent Szent Mihály, és elmondta neki, hogy a város népe fogja megnyerni a csatát. Másnap, 29-én Siponto közelében található Gargano hegy fölött olyan fekete viharfelhők gyülekeztek az égen, amelyek meggátolták a gótok sikeres támadását. A harc során villámcsapások ritkították meg a szemben álló katonák seregét, azonban a város lakóit elkerülték a borzalmak, és a sipontoiaknak nem esett bántódásuk. Az ellenség félelmében elvonult.

Ezek után Lorenzo püspök a város népével felvonult a közeli Gargano hegyre, hogy hálát adjanak ezért az égi csodáért. A jelenlévők ekkor vettek észre a hegy barlangjában egy sziklaoltárt, amelyen egy bíborterítő és egy kereszt volt elhelyezve. A sziklában lábnyomokat is találtak, amelyekről úgy gondolták, hogy Mihály arkangyal hagyta nekik jelül. Az aznap elmondott első szentmisét a püspök Mihály arkangyal tiszteletére ajánlotta fel.

Ünnepnapját ennek az eseménynek az emlékére szeptember 29-én tartják és tiszteletére templomot is emeltek a hegyen. Különlegessége, hogy ez a Gargano hegyen álló mennyei bazilika az egyetlen a világon, amit nem ember, hanem maga Szent Mihály arkangyal szentelt föl. A legenda folytatása szerint ugyanis Lorenzo püspöknek ezt mondta az arkangyal: „Laurentius, ne gondolj többet arra, hogy barlangomat felszenteld, én lakóhelyemül választottam, és angyalaimmal már felszenteltem, amiről egyértelmű jeleket fogsz látni: Képmásomat, amit magam állítottam fel, az angyalok által előkészített oltárt, palástomat és a keresztet. Ezen az éjszakán csak ti, a püspökök léphettek be a barlangomba, ahol a támogatásommal fogtok imádkozni. És csak holnap mutatjátok be a fenséges áldozatot, és áldoztatjátok meg a népet, és akkor látni fogjátok, mennyi áldást osztottam én ki ebben a templomban.” Nyugaton azért vált ez a nap Szent Mihály ünnepévé, mert a VI. században a római Szent Mihály-bazilika felszentelésének napja is szeptember 29-re esett. Érdekes, hogy a Gergely-naptár használatát megelőző időkben a Julianus naptár szerint Szent Mihály napját október 10-én vagy 11-én tartották.

Az arkangyal tisztelete először a keleti egyházban, főleg Konstantinápolyban, majd a nyugatiban bontakozott ki, és főként Dél-Európában terjedt el. A jeles nap magyar vonatkozása is jelentős, ugyanis Szent István király korától kezdve az 1700-as évek közepéig ez a nap kötelező ünnepként volt elrendelve. Szent István 1009-ben Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat. Ő a patrónusa a váci és az erdélyi, valamint társpatrónusa az egri egyházmegyének is, és nem csak vallási intézmények oltalmazója, hanem a keresztény katonáké is. A magyar Szent Koronán Gábriel arkangyal képe mellett Mihály ábrázolása is megtalálható. Érdekes ugyanakkor, hogy a németek Szent Mihálynak, a hit védelmezőjének tulajdonították a korábban még pogány magyarság fölött aratott győzelmeiket. A katonák Mihály arkangyalt ábrázoló zászlókat vittek a seregeik élén, és az énekeikben is őt hívták segítségül. A magyar néphagyomány úgy tartja, hogy Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, és ő segít átkísérni a lelkeket a túlvilágra, a halottszállító saroglyát Szent Mihály lovának nevezik. A Göncölszekeret a népi hiedelem Szent Mihály szekereként emlegeti, a Tejút régies neve Szent Mihály útja.

Az őseink számára a vallási szempontokon túl kiemelt gazdasági jelentőséggel bírt ez a nap. A néphagyomány szerint április 24-én, Szent György napján a legelőre kihajtott állatokat szeptember 29-én, azaz Szent Mihály napján terelték be. Elszórtan még manapság tartják ezt a szokást. Például a Fejér megyei, Gárdonyi járásban lévő, a Velencei-tó déli partján fekvő településen, Dinnyésen minden év április végén, Szent György-nap környékén rendezik meg a kihajtás napját, a magyar szabadtartású állattenyésztésnek állítva ezzel emléket. A Vértes-hegység szélén található, a szintén Fejér megyei Csákváron is szeptember 29-én rendeznek hagyományőrző programokat. Régen e két dátum közötti időszak jelentette a gazdasági évet. Szeptember 29-én számoltatták el az állatokat a legelőről behajtókat és szegődtették az új pásztorokat. Székesfehérváron híres volt a Szent Mihály-napi juhászfogadás, amely sokszor már a jeles nap ünnepi méltóságát veszélyeztette, ezért idővel szabályozni kényszerültek. A Hortobágy vidékén ezen napon bálokat és mulatságokat is rendeztek, továbbá ekkor kezdődött a karácsonyt megelőző mulatozás ideje, a kisfarsang, amely Katalin napig, azaz november 25-ig tartott.

A jeles naphoz kapcsolódóan érdemes bővebben szót ejteni a névadó arkangyalról. Ő a hét arkangyal egyike, története a teremtéssel kezdődött. Neve a héber „mi ká él” kifejezésből ered (Mikaél), melynek jelentése: ’Ki olyan, mint az Isten?’. Ennek az elnevezésnek a bibliai gondolkodást tükröző értelme voltaképpen az, hogy senki sem olyan, mint az Isten, aki a leghatalmasabb, Őt kell szolgálni. Mikaél a mennyei seregek fejedelme, a keresztény egyház oltalmazója, leggyakrabban győztes harcosként, kezében karddal, lábánál a legyőzött sárkánnyal ábrázolják. Jelképe a kard, amellyel legyőz minden gonoszt. Többnyire fiatal férfiként jelenítik meg, általában szárnyakkal, fején diadémmel vagy sisakkal, ruházata az ókorban is jellemző tunika, köpeny vagy harci páncél. A győzelmet remélve Mihály képét sokszor hadseregek is zászlaikra hímezték. Mivel akaratereje és Isten iránti hűsége megrendíthetetlen, az egyház a gonosz elleni küzdelemben őt hívja segítségül. Mihály személyének lényege az Istenhez való hűségében ragadható meg, hiszen ahogy a nevének jelentése is mutatja, épp az Istentől való különbözés, a neki való alávetettség elfogadása az, ami a bukott angyalokkal szemben az arkangyalt kitünteti.

A X. századtól kezdve szokás, hogy az arkangyalt az egyik kezében karddal, a másikban pedig mérleggel ábrázolják. Ehhez kapcsolódik, hogy a keresztény hitvilág szerint Mihály mérlegeli az ember jó és gonosz cselekedeteit.

Szent Mihály legismertebb cselekedetei közé tartozik, hogy legyőzte az Isten ellen fellázadt Lucifert, lándzsájával átszúrta, majd letaszította őt a mennyekből. A művészeti alkotások gyakran örökítik meg ezt a pillanatot.


„Kinek nevével élek, kardos angyal

önts hevet belém, kígyóval csatázni,

önts hitet belém, ördöggel vitázni,

önts, megbirkóznom az örök varanggyal.

Ez a rémek pápája, tiarával,

minőt pápák viselnek és szemekkel,

minőt békák viselnek, s pikkelyekkel

s sárga mirigyek mérges ótvarával.”

Babits Mihály: Szent Mihály (1911), részlet

Szent Mihályról nemcsak hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat neveztek el, de az arkangyal oltalmába ajánlottak városkapukat és temetőket is. A temetők időről-időre kikerültek a városok szélére, viszont a Mihály-kápolnák jellemzően az adott város központi területein találhatóak. Mihály tiszteletére a harangok mellett szívesen szenteltek temetői haranglábakat is. Az arkangyalról településeket is jelentős számban neveztek el: Alsószentmihályt, Csíkszentmihályt, Magyarszentmihályt, Nagyszentmihályt és nem utolsósorban Szentmihályfalvát is. Mihály arkangyalt ábrázoló, kőből készült domborműveket találhatunk többek között Gyulafehérváron, Pécsen és Kassán is, ahol az átépített Szent Mihály-kápolna volt a város első temploma.

Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások

Híres búcsújáróhely a franciaországi Mont-Saint-Michel, a 78 méter magas gránitszikla alkotta szigeten található bencés apátság, mely pontosan 1 km-re található Franciaország normandiai partjaitól. A legenda szerint Mihály arkangyal 708-ban háromszor jelent meg Avranches püspökének, Szent Aubert-nek álmában, azt kérve tőle, hogy építtessen a tiszteletére egy kápolnát a közeli sziklaszigeten. A püspök eleget tett az Arkangyal felszólításnak, az építmény pedig azóta is látogatók százezreit vonzza. Az UNESCO Világörökség listájára 1979-ben került fel.

Az angolszász országokban is nagy tisztelet övezi az angyalt. Úgy tartják, hogy fekete szedret csak Szent Mihály napjáig szabad szüretelni. Ez az ajánlás ahhoz a legendához kapcsolódik, amely szerint a Sátán a mennyekből való kiűzetése után éppen egy feketeszeder bokorra esett. A hiedelem ezért óva int attól, hogy a szeptember 29. után leszüretelt szedret fogyasszunk. A szedres pite ezekben az országokban tipikus Mihály-napi hagyományőrző ünnepi ételnek számít.

Szintén az angolszász országokban jellemző, hogy több egyetem jogi karán is Szent Mihály napját követően kezdődik el az akadémiai év. Ilyen egyetemek közé tartozik a Cambridge-i, az Oxfordi és a Dublini Egyetem is. Angliában és az Egyesült Államokban ilyenkor szokás az úgy nevezett „Red Mass” elnevezésű vörös misét megtartani. A vörös megjelölés a Szentlélek szimbólumaként is ismert vörös lángnyelvekből, valamint a bírók által viselt talár vörös színéből ered. A különleges mise alkalmával a jogi szakterületen dolgozó szakemberekért, például ügyvédekért, bírókért vagy jogászokért imádkoznak, hogy a Szentlélek segítse őket a helyes döntések meghozatalában. A vallás és a jog abban a tekintetben is összekapcsolódik ennél az eseménynél, hogy a vörös mise időpontja egyben a törvénykezési év kezdetét is jelenti ezekben az országokban.

Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek

Időjárásra vonatkozó hiedelmek is bőven kötődnek ehhez a jeles naphoz. Az Ipoly környéki falvakban például úgy gondolták, hogy ha Szent Mihály napjáig a fecskék még nem mentek el, akkor hosszú őszre lehet számítani. "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske". Egy göcseji mondás pedig úgy szól: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet,” azaz egyik ünnep a hideget, másik a meleget hozza. Szamoshátról származik a mondás, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem javasolt tanácsot kérni, hisz aki hűvös időben is nyáriasan öltözködik, annak nem lehet túl sok esze.

A korabeli juhászok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra vonatkozóan. Úgy hitték, ha Mihály éjszakáján összefekszenek a birkák, juhok vagy disznók, akkor hosszú, zord tél várható, ellenkező esetben pedig enyhe.

Olyan mondás is élt a köztudatban, hogy aki Szent Mihály napján mos, annak kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak a háza felett egész évben dörögve pihennek majd a fellegek. Jóval gyakorlatiasabb megállapításon alapul viszont, hogy Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák. Az mindenesetre megállapítható, hogy a szólások, hiedelmek szerint az őszi napéjegyenlőséget (szeptember 22–23.) követően Mihály napja már a hűvös idő közeledtére hívja fel a figyelmet. Ady Endre, a XX. század egyik legjelentősebb költőjének híres verse, a Párisban járt az Ősz is ennek a melegből hidegbe forduló időnek különleges hangulatát ragadja meg.

"Párisba tegnap beszökött az Ősz.

Szent Mihály útján suhant nesztelen,

Kánikulában, halk lombok alatt

S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé

S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:

Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,

Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,

Szent Mihály útja beleremegett,

Züm, züm: röpködtek végig az uton

Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé

S Párisból az Ősz kacagva szaladt.

Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán

Nyögő lombok alatt."


Szent Mihály napjával kapcsolatos népi megfigyelések és közmondások:

• Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske.

• Szent Mihály lova deres, behozza a telet.

• Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér.

• Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet.

• Szent Mihály nap után a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.

• Szent Mihály nap után megszűnik a mézelés.

• A Mihály napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

• Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.

• Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.

Források

Alon (2019): Jeles évfordulók, népszokások - Szent Mihály-napi hagyományok. https://www.alon.hu/orszagos-hirek/2018/09/jeles-evfordulok-szent-mihaly-napi-hagyomanyok-milyen-hagyomanyok-kapcsolodnak-szent-mihaly-napjahoz (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Alon (2020): Szeptember 29. Mihály nap - Milyen hagyományok kapcsolódnak Szent Mihály napjához? https://www.alon.hu/aktualis/09/szent-mihany-napja-szeptember-29-mihaly-napi-hagyomanyok-nepszokasok-idojarasi-megfigyelesek (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Arcanum (2020): Szeptember 29. Mihály napja. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/szokasok-A355/jeles-napok-unnepi-szokasok-A596/szeptember-A867/szeptember-29-mihaly-napja-A871/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Benedek, Cs. (2012): Szeptember 29. Szent Mihály napja. http://karpatmedence.net/jeles-napok/127-szi-unnepkor/525-szeptember-29-szent-mihaly-napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Katolikus-honlap (2018): Gargano. http://www.katolikus-honlap.hu/1801/gargano.htm (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Kiskunsági Nemzeti Park (2020): Szent Mihály-napi hagyományok. http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=sub_748 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Kocsis, N. – Bokros J. (2017): A behajtástól a vásárig - avagy mi is az a Mihály-nap? https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/fejer-megye-mihaly-nap-unnepseg-hagyomany-2108667/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Magyar Elektronikus Könyvtár (2020): Babits Mihály összegyűjtött versei. http://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0601.htm#11 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Magyar Kurír (2016): Szent Mihály-barlang Olaszországban – az egyetlen nem emberi kéz által fölszentelt kápolna. https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mihaly-barlang-az-egyetlen-nem-emberi-kez-altal-folszentelt-kapolna (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Országos Bírósági Hivatal (2019): Tudta-e? Szent Mihály napja jogi szempontból is fontos határidő Európa-szerte. https://birosag.hu/hirek/kategoria/tudomanykultura/tudta-e-szent-mihaly-napja-jogi-szempontbol-fontos-hatarido-europa (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Sokszínű vidék (2016): Szent Mihály napi hagyományok, megfigyelések avagy holnaptól már a fű sem nő. https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2016/09/29/szent-mihaly-napi-hagyomanyok-megfigyelesek-avagy-holnaptol-mar-a-fu-sem-no/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Szent Mihály templom
Megnyitás
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Csokonai Vitéz Mihály
Mihály-napi álom
Megnyitás
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Szent Mihály rajz
Megnyitás
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Role Zenekar
Szent Mihály arkangyal (Role zenekar)
Megnyitás
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Ady Endre
Párisban járt az ősz
Megnyitás
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Kossuth Rádió
Oxigén
Megnyitás
Mihály napi hagyományok
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
455 Perc
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Szent Mihály nyomain járva
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
765 Perc
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Kultúránk gyökerei
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
550 Perc
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Mihály napi hagyományok
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
850 Perc
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Élő hagyományok
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
1330 Perc
Szeptember 29.
Szent Mihály napja
Hagyományok régen és ma
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
2130 Perc
Szeptember 29.
Szent Mihály napja