Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Kiemelt magyar ünnepek

A Szent István királyra való emlékezésnek ezeréves hagyománya van. Az államalapítás ünnepe valójában a XIX. században a királyi ereklyéhez kapcsolódó Szent Jobb-körmenetből nőtte ki magát. Mária Terézia 1771-ben rendelte el, hogy augusztus huszadika az első keresztény királyunk napja legyen nemzeti ünnep, de csak a XX. századra vált nemzeti ünneppé, mely napon országszerte számos hagyományőrző esemény várja az ünneplőket. A nap nem csak az ország számára jelentőségteljes, hanem egyben a magyar katolikus egyház egyik fő ünnepe is. 

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Minden év augusztus 20-án ünnepi lázban ég az ország. A Szent István Bazilikánál körmenetet, a Hősök terén Nemzeti vágtát, a Kossuth téren pedig tisztavatást és ünnepélyes zászlófelvonást tartanak. Állami kitüntetések és érdemrendek is ekkor kerülnek átadásra. A Budai várban a Mesterségek Ünnepén vásározó tömeg tolong. Ezen a napon hirdetik ki az Ország Tortáját. Debrecen a virágkarneváltól hangos, Budapesten vízi- és légiparádé zajlik, majd az ünnepet országszerte tűzijáték koronázza meg. Az államalapító Szent István király életművére emlékezünk, akit 1083-ban augusztus 20-án avattak szentté.

A honfoglalást megelőző évszázadokban számos nép fordult meg a Kárpát-medencében, de az, hogy mégis mi, magyarok lettünk azok, akik ezen a vidéken meg tudtuk vetni a lábunkat, István király államalapító uralkodásának köszönhető. Talán gyakrabban olvasunk és tanulunk más magyar hadvezérek, hősök csatáiról és vitézi bátorságáról, de letenni egy, mára ezer esztendős nemzet Kárpát-medencében maradásának alapjait, hatalmas szervezőmunkát, alaposságot és stratégiai gondolkodást igényelt.

Géza fejedelem örökségét fia, István (a keresztség felvétele előtti pogány neve: Vajk) vette át és folytatta apja munkáját, hogy az addigi vándorló nomád törzseket rábírja a letelepedésre. A magyarság Európában való megmaradásának kulcsa a kereszténység felvétele volt, hiszen a többi európai állam csak egy keresztény királyt és annak keresztény országát ismerte el egyenrangúként. Nem lett volna elég tehát, ha Vajk csak nevében veszi fel az István nevet, valóban meg kellett honosítania a keresztény hitet. Ezért térítőket hívott nyugatról, és olyan rendelkezéseket vezetett be, amelyek a vad, portyázó élethez szokott magyarok nagy részének ugyan idegenek voltak, de ezekkel megalapozta az ország stabil jövőjét és biztonságát Európában, hazát adva ezzel a magyaroknak.

Már apja, Géza fejedelem is hívott bencés szerzeteseket az országba, hogy elkezdjék a térítő munkát, István pedig kiépítve hazánkban az egyházi szervezetet, elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot és tartsa el a papját, valamint érsekségeket, püspökségeket és monostorokat alapított. Rendelkezett a vasárnap megtartásáról és a templomba járásról, a böjtölés rendjéről és a halál előtti gyónásról is. Törvényei tiltották a boszorkányságot és az ősi pogány istenek tiszteletét.

Az új állam jogi alapjait első és második törvénykönyvében tette le. Ezeknek az új törvényeknek a - sok esetben szívében még pogány - nép körében a király által vármegyénként kijelölt ispánok szereztek érvényt. Az állam fenntartására adót vetett ki. Gondoskodott a honvédelemről is, a kereskedelem és pénzgazdálkodás fellendítésére pedig ezüst dénárt bocsátott ki. A vármegye (latinul comitatus) lett a magyar közigazgatás alapvető területi egysége 1000-től egészen 1949-ig. Ünnepén mindezekre, a magyar államiságot megalapozó intézkedéseire is emlékezünk.

István és felesége, Gizella királyné házasságából több gyermek is született. Az idősebbik, Ottó, fiatalon halt meg, a fiatalabb, Imre herceg vitte volna tovább apja örökségét, de 1031-ben vadászbalesetben ő is meghalt, így István utód nélkül hunyt el.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben I. Szent István király (975 körül – 1038. augusztus 15.) az első ezredfordulón Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot, amellyel stabil hazát teremtett a magyarok számára a Kárpát-medencében.

Ennek előzménye az volt, hogy még István apja, Géza nagyfejedelem (945 – 997) felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, és azt is, hogy ez a vallás alkalmas egy új, letelepedett társadalom megszervezésére, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Fia, Vajk a keresztségben Szent István vértanú nyomán az István nevet kapta. Géza Istvánt jelölte ki utódjául, és tudatosan készítette fel őt az uralkodásra. A hagyomány szerint Géza még meg is eskette a főurakat, hogy halála után fiát ismerjék el uruknak. Ez azonban szakítást eredményezett a szeniorátus intézményével, mely azt a trónöröklési rendet jelenti, hogy a nagy családban legidősebb, vezetésre alkalmas férfitag örökli a hatalmat. István apja halála után 997-ben vette át az uralmat, melyet Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi szeniorátuson alapuló örökösödés miatt fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte őt, egyes legendák szerint testét felnégyeltette és tagjait Esztergom, Győr, Veszprém kapujára kifüggesztette, valamint elküldte Erdélybe is elriasztásul bárkinek, aki hatalmára törne.

1000 karácsonyán, vagy 1001. január elsején Esztergomban megkoronáztatta magát. Későbbi források szerint a koronát István II. Szilveszter pápától kérte, ami, a római egyház védnöksége alá helyezve magát, az ország függetlenségét jelentette. Ezután István lerakta az alapjait a magyar állami és egyházi szervezetnek, megalapozva ezzel a megyerendszert, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat, kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt s kiadta első törvénykönyvét. Latin szertartásrenddel, de engedve a görög rítust is, megalapította az esztergomi érsekséget és további püspökségeket. Megújította a 996-ban életre hívott pannonhalmi apátság kiváltságait, s bencés monostorokat alapított, amelyek az írásbeliség műhelyei lettek. István az 1030-as években kiadta második törvénykönyvét, amely a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház megerősítésére törekedett. Törvény kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra s minden tíz községben templomot építtetett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. Ezek az intézkedések mind egy pogány, vadabb életmódhoz szokott, vándorló nemzetnek a merőben más, nyugati társadalmi rendbe való betagozódását szolgálták. István fő érdeme a magyarság Európába történő beilleszkedése.

István szándéka szerint a megkezdett államszervezést fiának, Imre hercegnek kellett volna folytatnia. Imrét eszerint hithű keresztény neveléssel fel is készítették az uralkodásra. Nevelője a velencei származású bencés szerzetes, Gellért püspök volt. A kormányzás alapelveiről az uralkodó Intelmek címen úgynevezett királytükröt állított össze fiának, amely neki mint leendő királynak tanácsokat ad az uralkodáshoz. A trónörökös azonban 1031-ben tragikus kimenetelű vadászbaleset során meghalt. A számításba jöhető utódok egyike István apjának, Géza fejedelem testvérének a fia, Vazul volt, de pogány meggyőződése miatt István nem bízott az unokatestvérében. Tisztázatlan körülmények között Vazult megvakították, így fiai (András, Béla és Levente) kénytelenek voltak elmenekülni az országból. István uralkodásának utolsó éveiben unokaöccsét, a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául, aki István 1038-ban bekövetkezett halála után trónra is lépett. István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. Holttestét a székesfehérvári bazilikába temették.

Szent István első magyar királyként ezer éve a magyar államiság szimbóluma. Személyéhez legendák sora kötődik. Jobb kezét, akárcsak koponyacsontjait, ereklyeként, a magyar koronát sokan szent tárgyként tisztelik. A magyar hagyományban sok évszázadon át Szent István koronájaként emlegették, és külföldön sokfelé ma is ez az elnevezés él. Érdekessége, hogy bár az ő nevéhez kötődik, István király ismert formájában nem viselhette, mivel csak később, a XII. században készült el. A magyar Szent Korona így is Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság fontos jelképe, mely a XII. századtól napjainkig végigkísérte a magyar történelmet. A Szent Korona keletkezésének körülményei homályba vesznek, hiszen készítésének helyéről és idejéről írásos források nem állnak rendelkezésre. A hagyomány szerint egy időben, egy helyen készült egységes darab, amelynek ellentmondani látszik, hogy a két fő része jól elkülöníthető sajátosságokkal rendelkezik. Az alsó abroncs világosabb aranyból készült és a rajta lévő képeket görög nyelvű magyarázatok kísérik, ezért görög koronának – corona graecának – nevezik. Míg a sötétebb aranyból készült felső keresztpántokat latin feliratokkal látták el, ezért a szakirodalom latin koronaként – corona latinaként – emlegeti. A görög korona abroncsát aranydrótra fűzött igazgyöngy sorok, ékkövek és zománcképek díszítik. A korona homlok felőli oldalának felső peremén a trónon ülő Pantokrátor, vagyis uralkodó Krisztus, míg átellenben Dukasz Mihály bizánci császár (1071–1078) kisebb zománcképe látható. Krisztus ábrázolása alatt kétoldalt Mihály és Gábor arkangyal, mellettük a görög egyház katonaszentjei, György és Demeter foglalnak helyet. A sort Kozma és Damján orvos vértanúk zárják, akik az uralkodó testi épsége felett őrködnek. A korona hátoldalán, a császár képe alatt kétoldalt fia, Konsztantinosz, és I. Géza magyar király (1074–1077) jelenik meg. A képek a Keletrómai Birodalom kedvelt ötvöstechnikájával, rekeszzománc eljárással készültek. A korona vizsgálata során megállapították, hogy Mihály császár lemezét rendellenesen erősítették a helyére, így valószínű, hogy eredetileg nem az ő képe volt a foglalatban. A latin koronán középen (fejtető) az Atyaisten képe található alatta pedig a pántokon 2-2 apostol képe kapott helyet. A korona sorsa viszontagságos és kalandos, amiről az is tanúskodik, hogy 11 alkalommal volt külföldön hosszabb rövidebb időre. Többször menekíteni kellett, volt, hogy ellopták, máskor elásták majd megtalálták, de végül 1978 januárjában a magyar államiság jelképe hazatért az Amerikai Egyesült Államokból. Ekkor a Nemzeti Múzeumban helyezték el és egészen 2000. január 1-ig itt lehetett megcsodálni, amikor is a Parlament Kupolacsarnokába került, ahol napjainkig is a díszőrség védelme alatt lehet megtekinteni az országalmával, jogarral és a koronázási karddal egyetemben.

A magyar történelemben az államalapító király emlékezetének szinte az 1083. augusztus 20-i szentté avatását követően fontos szerepe van, de ezt koronként eltérően ünnepelték.

Szent László király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa hozzájárulásával emeltette oltárra I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami akkoriban a szentté avatással volt egyenértékű. Néhány évvel később 1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat elrendelte István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak megünneplését. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve ez a nap egyházi ünnepként élt tovább. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Ezt követően Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. 1771-ben az uralkodónő hozatta Bécsbe, majd Budára István király kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől minden augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as oltárra emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt elveszhetett, mert később 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. Vélhetően még IV. Béla vitette oda az 1241-es tatárjárás miatti menekülése során. A Szent Jobbot ma Budapesten a Szent István Bazilikában őrzik.

Mária Terézia intézkedése ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ban először megtartott körmenet fektette le, aminek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, mint ahogyan napjainkban. A Monarchia érájában a vasúthálózat bővítésével a vidékiek számára is lehetőség nyílt, hogy részesei legyenek a látványosságoknak. Több százezren érkeztek a fővárosba, és a budai várat ellepték az ünnepi viseletbe öltözött emberek. A körmenethez kapcsolódó új, érdekes jelenség is felütötte ekkor a fejét, mégpedig a budapesti vásárlás: a városba érkező tömeg a körmenet után az utcákat rótta, hogy különféle portékákat vásároljon. Az újságokban megjelentek a Szent István-napi vásárról szóló hirdetések, az üzletek pedig roskadozó polcokkal várták a látogatókat. Ma ennek hagyományát a több napon keresztül a budai várban megrendezett Mesterségek Ünnepe elnevezésű esemény őrzi, amely minden évben augusztus 20-án és az azt megelőző napokban a hajdani vásárok utánozhatatlan hangulatával, közel 1000 kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programokkal, mesterség-bemutatókkal, a kézműves gasztronómia remekeivel, és népi játszóházakkal várja a helyi és vidékről érkező látogatókat.

A Horthy-rendszerben a korábbi augusztus 20-i szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt és az ünnepi mulatságot. Új elemként beemelték a tisztavatást, az ünnepélyes őrségváltást és a tűzijátékot. Augusztus 20. mint nemzeti ünnep ebben az időszakban vált a magyarság egyetemes ünnepévé. Ekkor már nemcsak közvetlenül a határon túli, hanem a messze kivándorolt magyarok is megemlékeztek az államalapító királyról. Az ünnep egyben turisztikai látványosságként is funkcionált, hiszen több ezer külföldi érkezett Magyarországra megcsodálni a látványos programokat.

Az ünnep történetében gyökeres változást a diktatúra kiépülése hozott. Továbbra is megrendezték a tűzijátékot, ami mellett bábszínházakkal, kultúrműsorokkal, díszelőadásokkal és hasonló mulatságokkal szórakoztatták a népet. A körmenet viszont a kommunizmus berendezkedése után a Bach-korszakhoz hasonlóan ismét tiltólistára került, de ezúttal 40 évre. Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Szent István-napból, István nap lett, majd 1948-ban megszületett az Új Kenyér ünnepe elnevezés, ami a központilag előírt szóhasználat lett. Viszont a korszak jelentős újítása lett a kitüntetés-adományozás – művészeknek, népművelőknek, valamilyen területen kiemelkedő állampolgároknak –, amely állami kitüntetések formájában ma is létezik, hisz a nemzeti ünnepeink méltó alkalmat nyújtanak Magyarország legrangosabb állami elismeréseinek átadásához. „A kitüntetéseket a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló tevékenység elismeréséért adományozzák.“ – írja az augusztus 20-i kitüntetéseket ismertető honlap. Hazánk köztársasági elnöke – Magyarország miniszterelnökének előterjesztésére – az államalapító Szent István ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, Középkeresztjét Csillaggal és Középkeresztjét, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Lovagkeresztjét, Magyar Köztársasági Arany és Ezüst, valamint Bronz Érdemkeresztjét adományozza ezen a napon.

A szórakoztató műsorok repertoárja a Kádár-korszak alatt a hatvanas évek közepétől látványosan bővült: újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. Folytatódtak az olyan hagyományok is, mint a zászlófelvonás és a tisztavatás a Kossuth téren, a néphagyományok bemutatása és a szórakoztatás. A körmenet egészen 1989-ig továbbra is tabu volt, ekkor hosszú évtizedek után a Szent István Bazilikánál megrendezték az “elsőt”. A körmenet napjainkban is a bazilikánál zajlik, a szertartás kihagyhatatlan eleme pedig a kenyérszentelés.

Az augusztus 20-i hivatalos program zászlófelvonással indul, majd tisztek avatásával folytatódik a Kossuth téren. 20-án este nem hiányozhat a tűzijáték, valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett, a már említett Mesterségek ünnepe a budai várban.

A több napig tartó látványosságok külföldiek ezreit vonzzák országunkba, elsősorban Budapestre. Augusztus 20. ünnepe a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé vált, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepelnek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.

Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren, Magyarország lobogójának felvonásával és tisztavatással kezdődik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjei ezen a napon az állami vezetők, szüleik, hozzátartozóik és az egész ország nyilvánossága előtt teszik le tiszti esküjüket a Kossuth téren, hogy ezzel befejezzék honvédtiszt-jelölti pályafutásukat, és a Magyar Honvédség hivatásos állományának tisztjeivé váljanak. A Magyar Honvédség történetében a tisztavatás mindig kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított. A megvalósítási formái és a végrehajtás helyszínei mindig változtak a történelem során, de a ceremónia ünnepélyessége változatlan maradt.

Budán többnapos programsorozat keretében rendezik meg a Mesterségek Ünnepét. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége először 1986-ban szervezte meg a fesztivált, ahol a hazai kézműves szakma legjobbjai mutatkozhattak be. A fesztivál helyszíne évekig a budai Várban lévő Tóth Árpád sétány volt, majd a népművészek lassan birtokba vették a vár egyéb területét is. Színpadi programokkal és gyerekjátszókkal bővítve a nyár egyik kiemelt eseményévé, kihagyhatatlan családi programmá vált az évek során.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete 2007 óta évről évre meghirdeti a Magyarország Tortája elnevezésű pályázatot. A Magyarország Kormányának megbízásából életre hívott versengésen az Ipartestület minden évben innovatív, kreatív ötleteket, főleg a magyaros ízvilágot tükröző recepteket és tortákat vár a versenyzőktől, melyek csak természetes és egészséges alapanyagokat tartalmazhatnak. A győztes tortát a Magyar Ízek Utcájában, a Szent István-napi ünnepségeket kísérő gasztro-rendezvényen mutatják be.

Bár délután a Szent István Bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a keresztény hívők tisztelegnek Magyarország fő védőszentje előtt. A Szent Jobb mint az országalapító első királyunk csodálatos módon épségben maradt jobb kezének ereklyéje, már az István király halálát követő években köztiszteletnek örvendett, azóta pedig a magyar nemzet egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb szimbólumává vált.

Az augusztus 20-i ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a néphagyomány ezt a hónapot az új kenyér havának is nevezi. Minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen dől el, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. A Magyar Pékszövetség 2011 óta rendezi meg ezt a megmérettetést, ahol szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy melyik lesz felvágva az Új Kenyér ünnepén.

Az ünnepi programkavalkádot mindig a Duna felett pompázó, sok százezer érdeklődőt vonzó csodálatos tűzijáték zárja, melyet először 1927-ben rendeztek meg.

Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek

Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása néven ismert, még középkorban gyökerező ünnepnapon tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat lovaskocsin követték az emberek. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Péter-Pál napján rendezték meg Szegeden, és a második világháború után változott meg a dátuma. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-i ünnepnap mind szakrális, mind hazafias jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A politikai erők ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István-nap nemzetegyesítő jellegét. A kommunista párt úgy gondolta, hogyha május elseje a munkások napja, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe. Mára ebből a módosításból legfeljebb annyi maradt, hogy az augusztus 20-i ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás.

Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet, Magyarország legrangosabb elismerését, melyet elsőként Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár vehetett át 2013-ban.

A Debreceni Virágkarnevál hazánk egyik legnagyobb és egyben legnépszerűbb kulturális rendezvénye, amely 2016-ban ünnepelte 50. évfordulóját. A rendezvény központi eleme az augusztus 20-i karneváli felvonulás, amin a több százezer szál élővirág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók láthatóak. Ezek hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében végighaladnak Debrecen utcáin. Mára Debreceni Virágkarnevál Karneváli Hétté nőtte ki magát, amikor a város számos pontján különböző gyerekprogramokkal, koncertekkel, színházi előadásokkal várják a városba látogatókat. Az Európában egyedülállónak számító karnevál hírneve évről évre nő. A rendezvények kapcsolódnak a környéken lévő települések szokásos ünnepléseihez, és más nevezetes rendezvényekhez, például a Hortobágyi Hídivásárhoz.

Források

Romsics Ignác: Szent István emlékezete (Korunk 24. évfolyam 8. sz.)

https://felvidek.ma/2009/08/az-augusztus-20-ai-unnep-rovid-tortenete (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/igy-unnepeltek-augusztus-20-at-a-mult-szazadban/ Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mult-kor.hu/20130820_augusztus_20_az_unnep_tortenete Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9_nat2020/lecke_05_016 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://tortenelemcikkek.hu/node/196 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://augusztus20.kormany.hu/szent-jobb-kormenet-2016 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://augusztus20.kormany.hu/magyarorszag-tortaja-2016 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://augusztus20.kormany.hu/szent-istvan-napi-kenyer-2016 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://augusztus20.kormany.hu/mestersegek-unnepe Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://augusztus20.kormany.hu/tisztavatas-2016 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mult-kor.hu/20130819_hitek_es_tevhitek_szent_istvan_napjaval_kapcsolatban?pIdx=4 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://gardenista.hu/2017/08/20/az-uj-kenyer-unnepe/ Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://augusztus20.kormany.hu/ Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.origo.hu/tudomany/20180110-az-egykoru-forrasok-nemhogy-a-felnegyelest-de-meg-a-lazado-vezer-nevet-sem-emlitik-meg.html Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mek.oszk.hu/05000/05000/html/kristo013.html Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://orszaghazkonyvkiado.parlament.hu/documents/1779743/1846467/a+magyar+szent+korona/320d6cc8-f410-c9e9-610e-248b2d6bb6dd (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mta.hu/mta_hirei/a-szent-korona-hazater-109247 Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.nemzetijelkepek.hu/korona.shtml Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://epa.oszk.hu/00400/00458/00595/pdf/EPA00458_korunk_2013_08_094-102.pdf Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Szent István király
SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ
Megnyitás
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Debreceni Virágkarnevál 2018
Megnyitás
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Hellebrand Béla
Szent István emlékérem előlapja
Megnyitás
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Szent István király a pécsi Székesegyház oldalhajóján
Megnyitás
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Szent István erényei
Megnyitás
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Hollós Endre
A szent Jobb országjárása
Megnyitás
Szent Istvánra emlékezünk
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
630 Perc
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Szent István hagyatéka
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
995 Perc
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Szent István ünnepe
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
1170 Perc
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Ünnepeljük Szent István napját!
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
1600 Perc
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Szent István nagysága
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
13185 Perc
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás
Hol lennénk ma nélküle?
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
6285 Perc
Augusztus 20.
Szent István ünnepe, államalapítás