Január 6. - Február 21.
Farsang
Értékek

A farsang szó német, bajor-osztrák eredetű, a régi nyelvi „vaschang” szóból származik. A farsangi időszak utolsó napjára, azaz húshagyó keddre utal. Közép-Európában a farsang kifejezés terjedt el, más földrészeken a karnevál szóval jelölik ezt az időszakot. A karnevál szó olasz eredetű, valószínűleg a carnelevare, „hús elhagyása” kifejezésből alakulhatott ki. A karnevál szó, a 19. században a magyar nyelvben is meghonosodott. Január 6., vízkereszt után kezdődik a báli szezon, a farsang, amely a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, vagyis hamvazószerdáig tart. A hamvazószerda mozgó egyházi nap, így a farsang hossza is változó. Ha a húsvétvasárnap korábbra esik, akkor a farsang is csak egy szűk hónapig tart, de ha április végére esik húsvét, akkor a farsang akár március első hetéig is eltarthat. A köztudatban a február az igazi farsangi hónap. A világhírű „riói karnevált” (Brazília) a farsang utolsó hétvégéjén rendezik meg, és Magyarországon a mohácsi busójárást is, mint a farsang egyik kiemelt eseményét. Az ebben az időszakban jellemző viseletre utaló maskara olasz eredetű szó, ami a mulatságban viselt álöltözet, álarc, jelmez megfelelője.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. Két nagyon fontos egyházi ünnep közé esik, vízkereszt napjától, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig tartó időszak. A farsangi időszakban vannak fontos egyház ünnepek is, mint pl. Szent Balázs napja (február 3.), és Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A régi időkben nem lehetett bármikor lakodalmat tartani, sem az adventi időszakban, sem böjt idején, sem nyáron, tehát kifejezetten a farsang ideje volt erre alkalmas. A farsang hossza mindig a húsvéttól függ. A húsvét ideje változó, március 21-e és április 25-e között lehetséges. Akármilyen hosszú is a farsangi időszak, a farsang farkának nevezett három utolsó napon, vagyis farsang vasárnapjától húshagyó keddig összpontosult a nagy mulatságok ideje. Ezen a három napon tartották pl. a vénlánycsúfolást is, vagyis a farsangig férjhez nem ment lányok kigúnyolását. A farsang alkalmat adott arra is, hogy temetési és lakodalmas paródiát is rendezzenek. A mai korban is a jelmezbe való öltözésnek az a lényege, hogy arra az időre egy kicsit más lesz az ember, mint ami. Általában megszemélyesítették az ördögöt, beöltöztek halálnak is. A fonók voltak a főbb helyszínek, de házról házra is jártak a felvonulók. Az arcukat korommal vagy mézzel kenték be, míg a busók faálarcot viseltek. A farsang utolsó hetében volt az úgynevezett zabáló csütörtök, akkor kezdték el az ételeket sütni, főzni, azért ez a neve, mert meg is kóstolták az ételeket. Az volt a lényeg, hogy rengeteget együnk és igyunk, „inkább a has fakadjon, mintsem az étel megmaradjon”, mert akkor bőséges lesz a termés. A zsíros ételek kerültek előtérbe, a fánk és a kocsonya voltak a legfontosabbak. Húshagyó kedden vége volt a farsangnak, vége lett a mulatságnak. Régen nem dobtak ki ételt, inkább felfüggesztették egy napra a böjtöt, és akkor a torkos csütörtökön fogyasztották el.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

A farsang szóról a jelmezbál, maszkabál, farsangi bál, álarcosbál szavak jutnak eszünkbe először. A „huncut” hagyomány - a farsang - vízkereszt napjától, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig tartó időszak. Manapság a hagyományokat, népszokásokat próbálják életben tartani vagy felújítani világszerte. Többnyire a farsang vasárnap, farsang hétfő, és a húshagyó kedd alkotja a farsangot, amit farsang farkának is szokás nevezni. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. A farsang első írásos emléke 1283-ból, bajor-osztrák adatokból származik. Hazánkban a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Valószínűleg három fő területen terjedt el: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban elsősorban az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatás érződött. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg. A farsanghoz a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. A legelterjedtebb esemény az álarcos, jelmezes alakoskodás, már a 15. század óta ismert és kedvelt Magyarországon. Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik (dőre, bakkuszjárás).

Híres farsangi népszokás a dőrejárás a Felső-Csallóközben. A dőre szó bolondozó férfit jelent a csallóközi tájszólásban. A dőrejárás a busójárás édestestvére, mely egykor az egész Kisalföldön ismert és elterjedt népszokás volt. A bolondozó dőrék a természet erőihez fohászkodtak, áldozatokat mutattak be, így biztosították túlélésüket, termékenységüket, szaporodásukat. A dőrejárás az egyik legősibb fennmaradt népi mítoszjátékaink egyike. Hosszú évszázadokon keresztül húshagyókedden került rá sor, mivel éjfélkor kezdődött a böjti időszak. A 20. század elején került át farsangvasárnapra, mostanában pedig már farsang szombatján rendezik meg. A játék ősi voltát mutatja, hogy a meneten a mai napig csak férfiak vehetnek részt, beöltöznek mindenféle furcsa ruhába.

A bakkuszjárás a legények húshagyókeddi adománygyűjtő felvonulása a Felvidéken. Szamár- vagy kecskebőrbe bújtak, női ruhába öltözködtek, kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut. Megtréfálták az utcán állókat, a lányokat megcsipdesték, bekormozták. Fő céljuk a mulattatás volt. A kapott ajándékokkal vagy a fonóházba vagy a kocsmába mentek, ott levetették magukról a maskarákat és mulatságot rendeztek, elfogyasztották a tojást és a szalonnát.

A farsangi játékokat a mulatság színhelyén vagy házaknál adták elő, dramatikus játékok formájában, pl. halottas játékot, betyárjátékot, lakodalmas játékot, rabvágást.

A betyárjáték, mint dramatikus játék a szatmári falvakban fordult elő farsangkor. A szatmári betyárfarsangolót a fonóban mutatták be. Központi alakja, a betyár általában név nélkül szerepel. A cselekmény a betyárok néphagyománybeli sorsának utolsó szakaszát ábrázolja, azt az eseményt, amikor utoljára mulatnak és elfogják őket.

A lakodalmas játék a lakodalmat utánzó vagy éppen parodizáló, alakoskodó játék. Szinte az egész magyar nyelvterületen ismert és nagyon kedvelt szokás.

A busójárás Mohács környéki alakoskodó felvonulás. A farsangkor gyakoriak az állatalakoskodások, pl. a gólya-, kecske-, ló-, medvealakoskodás. Nem csak a maszkos alakoskodók, dramatikus játékok és a felvonulások fontos események, hanem a gazdag evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. A mulatságokat gyakran nemenként és korcsoportonként különítették el (asszonyfarsang). Kezdete néhol a farsang utolsó előtti vasárnapján, a lányok vasárnapján kezdődik. Az egyik legfontosabb és legismertebb esemény, a busójárás, a tél elűzésének és a tavasz várásnak, az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült 2009-ben. A busójárás a mohácsi sokácok hagyománya, az eredetét a törökök kiűzésével kapcsolják össze (miszerint a Mohács környékbeli mocsárvilágba elrejtőzött egykori lakosok maszkokba öltözve és zajt csapva űzték el a babonás törököket). A sokác hagyományban a busójárás a „poklade”, mely átváltozást, átalakulást jelent. Az igazi busóhagyomány szerint az arcnak, a személyazonosságnak rejtve kell maradnia az ünnep során, és vannak, akik cserélgetik is a maszkjaikat ennek érdekében. A busó az ünnep központi alakja, faálarcos szörnyalak kifordított bundában, szalmával kitömött gatyában, esetleg bütykös harisnyában, bocskorban. A bundáját lánc, kötél, vagy öv fogja össze, állandó tartozékuk a kolomp, a kereplő vagy a fabuzogány. A hat napig tartó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű ünnepséggé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A busójárás hagyományos eseményei a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busók avatása, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékok és tánc. A mohácsi busójárásra farsang végén, mindig hamvazószerda előtti héten kerül sor. A szépbusók a sokác népviseletbe öltözött, az arcukat fátyollal eltakaró lányok, akik a busókba karolva, segítették őket a vonulásban. A jenkelék rongyos ruhában, rongyos zsákkal a fejükön kísérik a busókat, távol tartják a csúfolódó gyerekeket liszttel, hamuval.

Asszonyfarsang eseménye az ország több részén is jellemző volt. E mulatságos hagyomány a falut felverő zajos, énekléssel tarkított tréfás borotválás, amikor az asszonyok az utcákat járva egy-egy férfit, ha sikerült elkapniuk, akkor fából készült borotvával megborotválták, majd liszttel is jól megszórták. A borotválás után a tükör helyett egy szakadt szitát tartottak eléjük. Ez a mulatság akár egész délutánig tartott, utána következett a zenés, táncos vigasság.

Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások

A régi idők Dél-Európájában a farsang az egyik legnagyobb eseménynek számított. A farsangi időszak alatt szinte minden megengedett volt. A hölgyek tojással dobálhatták a felvonuló tömeget, frissel a szép nőket, záptojással a csúnyákat. Az álarcosoknak szabad volt berontani magánházakhoz. A húshagyó kedden tartották főünnepséget a Piazza San Marcon (Szent Márk téren) Velence híres főterén, a szabad ég alatt. A város egy részén átvonulva ide érkezett a felvonuló tömeg is, élükön virágkoszorúval díszített ökrökkel.

Az első riói karnevált 1723-ban tartották, három napig tartott, és az emberek maszkban vonulva bűzbombákat, lisztet és sarat dobáltak egymásra. Ez a szórakozás 1840-ben megváltozott, ekkor rendezték meg az első jelmezbált. Tíz év múlva már a zenekarok ló vontatta szekéren zenéltek, majd egy pár év múlva már olyan jelmezeket készítettek maguknak az emberek, ami megmutatta a gazdagságukat.

Az Alpok egyik leglátványosabb karneválját a nyugat-ausztriai Imstben rendezik meg. Ezt az UNESCO kulturális örökségként emelt be a Világörökségek sorába 2012-ben. A helyi felvonulást négyévente tartják, amelyen kizárólag csak férfiak vehetnek részt. A helyiek ilyenkor hagyományos öltözékben ugrándoznak, táncolnak, zajonganak és zenélnek.

Az UNESCO listáján találunk Csehországból is farsangi tradíciókat: a húsvétot megelőző nagyböjt előtt Hlinsko és Hamry városok környékén megtartott felvonuláson színes jelmezek és maszkok, valamint hatalmas fejfedők játsszák a főszerepet. A jelmezesek kisebb-nagyobb csoportokban, helyi rezesbandák kíséretében házról házra járnak, szerencsét és bőséget hozva a ház lakóira.

Horvátországban, Kastav környékén kolompos felvonulást rendeznek, a karneváli időszakban báránybőrbe öltözött, derekukon kolompokat viselő, örökzölddel díszített különös fejfedőket hordó férfiak árasztják el a helyi településeket. Évente rendezik meg, párban vagy nagyobb csoportokban vonulnak vezetőjük mögött, aki egy kis örökzöld fát visz. A szokás szintén szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján.

Németországban a farsangi időszak utolsó keddjén rendezik ún. Narrenfest-et, azaz bolondok keddjét. Szintén német nyelvterületen dívó szokás a Weibermühle (csodamalom). A történet szerint a fiatal férfi csúf öregasszonyt vesz feleségül, a molnár kellő jutalom ellenében fiatal lánnyá "őrli vissza" az öregasszonyt.

Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek

Téltemetés-tavaszvárás:

A farsangi időszak mindig is a tavaszváró-téltemető időszaka volt az évnek, ünnepekkel, szokásokkal és rítusokkal a tavasz előjövetelét, az új életet, a termékenységet és a bőséget próbálták elősegíteni. Gyakori volt a téltemetés vagy farsangtemetés dramatikus megjelenítése is. A telet általában szalmabáb személyesítette meg, de lehetett csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu is. Ezeket aztán általában elégették, vagy betemették a hóba.

Maszkos alakoskodások:

Ősi, pogány gyökerei voltak, melyek szoros kapcsolatban álltak a termékenységgel, a bőség varázslással, a tél elmúlta felett érzett örömmel. A tavasz beköszöntét szándékoztak siettetni.

Falujáró menet:

A nagyobb falvakban tartották az álarcos, jelmezes felvonulásokat, melyeket legtöbbször a farsang utolsó napjaiban, azaz farsang farkán rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figurák (cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, borbély), időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvőlegény is. A felvonulókat általában muzsikusok is kísérték.

Bálok, táncmulatságok:

A karácsonyi időszak elmúltával, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, a telet záró időszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a falvakban és a városokban. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek. Népszerűek voltak a batyusbálok, ezekre vitték az ételeket, jellemzően kalácsot, süteményt és általában baromfihúsból készült fogásokat. A farsangi báloknak komoly hagyományai voltak, mivel az eladó lányokat illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken az eseményeken vezették be úgymond a társaságba, tehát a párválasztásban, társasági életben volt fontos szerepük. A legtöbb lakodalmat is ebben az időszakban tartották faluhelyen.

Farsang az óvodákban és az iskolákban:

Minden évben megrendezésre kerül az intézményekben a farsang, amikor különböző jelmezekbe öltöznek be a kicsik és nagyok.

Farsangi köszöntők:

Adománygyűjtő szokás volt, a gyerekek vagy fiatal férfiak, házas emberek jártak házról házra. Jókívánságokat mondtak a háziaknak, cserébe szalonnát, tojást és zsírt kaptak.

Források

Felvidék.ma: A dőrejárás hagyománya Tejfaluban

https://felvidek.ma/2018/02/a-dorejaras-hagyomanya-tejfaluban/ (2022. 11. 16.)

Magyar néprajzi lexikon: Bakkuszjárás

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/bakkuszjaras-71FDF/ (2022. 11. 16.)

Magyar néprajzi lexikon: Betyárjáték

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/betyarjatek-720C9/ (2022. 11. 16.)

Magyar néprajzi lexikon: Rabvágás

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-820.html (2022. 11. 16.)

Január 6.
Farsang
Farsangi hagyományok
Megnyitás
Január 6.
Farsang
Álarcosbál a 18. században Franciaországban
Megnyitás
Január 6.
Farsang
Néprajzi Múzeum
Asszonyfarsang
Megnyitás
Január 6.
Farsang
Csodás Magyarország / Magyarország ízei
Farsangi ételek Borbás Marcsival: farsangi fánk
Megnyitás
Január 6.
Farsang
Csoóri Sándor
Farsangi kutyabál
Megnyitás
Január 6.
Farsang
Farsang 1985-ben Szentendrén
Megnyitás
Itt a farsang áll a bál…
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 fő Fő
0 Perc
Január 6.
Farsang
Kezdődjön a karnevál!
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 fő Fő
0 Perc
Január 6.
Farsang
Aki itt van, mind erre vár, kezdődjék már a karnevál!
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 fő Fő
0 Perc
Január 6.
Farsang
Februári maszkabálon járjuk a táncot!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 fő Fő
0 Perc
Január 6.
Farsang
Tavaszköszöntő népszokás
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 fő Fő
0 Perc
Január 6.
Farsang
Fergeteges bálra készülünk…
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 fő Fő
0 Perc
Január 6.
Farsang