A Nemzetközi Nőnap a 20. század elején a nők jogainak, különösen a női választójognak az előmozdítására tett erőfeszítésekből nőtt ki.

1857-ben New Yorkban csaknem negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba, hogy jobb munkakörülményekért, béregyenlőségért, a napi munkaidő csökkentéséért és a nők politikai egyenjogúságáért tüntessen. Az ezt követő ötven évben, a nők körében egyre nagyobb volt a nyugtalanság és elégedetlenség a velük szemben a társadalom által tanúsított bánásmódot illetően. A nők elnyomása és társadalmi egyenlőtlensége újra arra késztette a nőket, hogy hangosabbak, és aktívabbak legyenek a változásért folytatott harcban, ezért 1908-ban újra sztrájkba és tüntetésbe kezdtek. Ez alkalommal tizenötezer nő vonult át New Yorkon, rövidebb munkaidőt, jobb fizetést és szavazati jogot követelve.

Egy évvel később, 1909. február 28-án megtartották az első Nemzeti Nőnapot. Az ünnepnek Amerika szerte nagy sikere volt a nők körében, és 1913-ig minden évben február utolsó vasárnapját választották a nők megünneplésére. 1911. március 19-én először Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ünnepelték a Nemzetközi Nőnapot (international woman’s day - IWD). A március 19-i dátumot a németek jelölték ki, mert 1848-ban ezen a napon ígért Frigyes Vilmos porosz király választójogot a nőknek. Összesen több mint egymillió nő és férfi vett részt az IWD gyűléseken, amelyek a nők munkához, szavazáshoz, képzéshez, közhivatalok betöltéséhez és a diszkrimináció megszüntetéséhez való jogaiért kampányoltak. Az esemény utáni lelkesedést és örömöt a kevesebb, mint egy héttel később, március 25-én történt tragikus "háromszög tűz" törte le. „Ez akkoriban New York város történetének leghalálosabb ipari katasztrófája volt. A tűz 146 ruhamunkás – 123 nő és lány, valamint 23 férfi – halálát okozta. A legtöbb áldozat 14 és 23 év közötti nő és lány volt. A tűz olyan jogszabályok meghozatalához vezetett, amelyek a gyári biztonsági előírások javítását írták elő.”

Ez a katasztrofális esemény, jelentős figyelmet irányított a nők munkakörülményeire, amelyek a későbbi nemzetközi nőnapi események középpontjába kerültek.

A 1913-at követő években a Nemzetközi Nőnapot a résztvevő országokban szinte mindenhol különböző időpontokban ünnepelték.

1945-ben az Egyesült Nemzetek Alapokmánya megerősítette a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét. Egyesült Nemzetek Szervezete 1975-ös nők nemzetközi éve keretében ünnepelte meg az első hivatalos március 8-i nemzetközi nőnapot, majd két évvel később, 1977 decemberében a szervezet közgyűlése határozatot fogadott el a nők jogainak és a nemzetközi béke napjának kihirdetéséről. Az ENSZ Közgyűlése határozatában fogadta el, hogy az év egy napja a nők jogainak napja legyen, amelyet a tagállamok az év bármely napján megtarthatnak, történelmi és nemzeti hagyományaiknak megfelelően. Azóta az Egyesült Nemzetek Szervezete és ügynökségeik fáradhatatlanul dolgoznak a nemek közötti egyenlőség biztosítása érdekében világszerte, és nagyszerű eredményeket értek el. Az 1995-ben Pekingben megrendezett Nők IV. Világkonferenciája kiemelkedő jelentőségű volt, mert itt fogadták el a mind a mai napig meghatározó Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Program nevű dokumentumot, melyben 189 kormány képviselői átfogó kötelezettségvállalást tettek a nők és lányok jogainak érvényesítése érdekében. A platform tizenkét, a nőkkel kapcsolatos aggodalomra okot adó kritikus területre összpontosít, amelyek a következők: „A nők és a környezet”, „Nők a hatalomban és a döntéshozatalban”, „A leánygyermekek”, „A nők és a gazdaság”, „A nők és a szegénység”, „A nők elleni erőszak”, „A nők emberi jogai”, „Nők oktatása és képzése”, „A nők előmenetelére vonatkozó intézményi mechanizmusok”, „A nők és az egészség”, „A nők és a média”, „Nők és fegyveres konfliktusok”. A Pekingi Cselekvési Program megvalósítását ötévente ellenőrzik. A 2030-ig kitűzött cél, hogy „A nemek közötti egyenlőség elérése és minden nő és lány szerepének megerősítése”.

A Cselekvési Platform egy olyan világ alapjainak megteremtését tűzte ki célul, ahol minden nő és lány gyakorolhatja szabadságjogait, és élhet az összes alapvető jogával, mint például az erőszaktól mentes élethez, az oktatáshoz, a döntésekben való részvételhez való joggal. Továbbá kiemelten kezeli, hogy minden nőnek joga legyen az egyenlő munkáért egyenlő fizetést kapni. A 22 éve megkötött egyezmény és a cselekvési platform óriási javulást hozott a csatlakozott országokban élő nők körülményeiben.

A nők aránya az Európa Parlamenti képviselők közötti folyamatosan nőtt, 1952-től 1979-ig, csupán 31 nő ült a képviselők között, az első közvetlenül választott Európai Parlamentben pedig már 15,2 % volt a nők aránya, ez a szám pedig minden választással egyre csak növekedett, jelenleg rekordmagas, 39,3%-nál jár. A magyar kormánynak jelenleg egy női tagja van, Varga Judit, aki az Igazságügyi Minisztériumot vezeti.  Magyarország köztársasági elnöke 2022. május 10. óta szintén nő, Novák Katalin személyében. Jelenleg a 199 fős Magyar parlamentben 14,07 százalékra javult a női képviselők aránya, az előző ciklus 12,56 százalékához képest.

Az évek során a történelemben és a hétköznapi életben is rengeteg erős és inspiráló nő élt és él, akik hatással voltak és vannak mai is korukra és a jövő nemzedékére. Csak néhányat említve közülük, Zrínyi Ilona, akit Európa legbátrabb asszonyának neveztek, Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő, sportolónők közül kiemelkedik Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, Egerszegi Krisztina, ötszörös olimpiai-, kétszeres világ-, és kilencszeres Európa-bajnok úszónő, valamint Hosszú Katinka, többszörös olimpiai-, világ- és Európa-bajnok úszónő, de a sor még tovább folytatható. A nők mindenhol jelen voltak és vannak, és tagadhatatlanul jobbá tették a világot.

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/priorities/nemzetkozi-nonap-2022

https://unesco.hu/hirek/nemzetkozi-nonap-marcius-8-107395?page=31

https://en.wikipedia.org/wiki/Triangle_Shirtwaist_Factory_fire

https://www.un.org/en/observances/womens-day/background

https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document/EPRS_ATA(2021)679074

https://www.icsspe.org/system/files/Beijing%20Declaration%20and%20Platform%20for%20Action.pdf

https://hirado.hu/extra/kultura/cikk/2022/03/07/magyar-nok-akik-nyomot-hagytak-es-orok-peldakeppe-valtak