Az Európai Nemzeti Parkok Napjának története 1909-ben vette kezdetét, amikor megalakult Európa első kilenc nemzeti parkja Svédországban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia javaslatára. Ezt követően 1973-ban létrejött az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége; a nap nemzetközi elnevezése: European Day of Parks), amely 37 ország védett területeiért felel. Tagjait közös akcióprogramok létrehozására, tapasztalatcserére ösztönzi, hogy minél hatásosabban tudjanak eredményt elérni a természetvédelem terén. Ahhoz, hogy jobban megértsük az EUROPARC létrejöttének és a jeles nap célját, előbb tekintsük meg a nemzeti park pontos definícióját. A Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint „olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációinak számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.” Az Idegen szavak szótára szerint a nemzeti park egy olyan „természetvédelmi terület, ahol korlátozott a gazdasági tevékenység, váltakoznak a teljesen és részlegesen védett területek, illetve turisták által részben látogatható”. A jeles nap elsődleges célja a természeti értékek megőrzése, továbbá színvonalas ökoturisztikai szolgáltatás biztosítása, mivel Európában a turisták egyötöde keresi a természeti környezetet. A Szövetség minden évben ad egy mottót a jeles napnak, ami 2022-bena „Része vagyunk a Természetnek – gondoljuk újra, állítsuk helyre kapcsolatunkat a Természettel!”.

Az első európai nemzeti parkok területét egy olyan alapkoncepció alapján jelölték ki, hogy a terület vad, érintetlen és lenyűgöző is legyen. Ezen feltételeknek megfelelően létrejött Svédországban kilenc, majd Svájcban 1914-ben egy, Spanyolországban pedig 1918-ban egy nemzeti park.

A két világháború közötti időszakban a többi európai ország is felismerte, hogy milyen közösségteremtő, illetve összekovácsoló erővel bír egy közös természetvédelmi terület kijelölése, ezért lassan majdnem minden ország ebben az időszakban megalapította a saját nemzeti parkjait. Például Olaszország, Izland, Lengyelország, Görögország, Németország, vagy Románia.

A második világháborút követően fellendült az újabbnál újabb nemzeti parkok létesítése Európa szerte. Az 1960-as években világossá vált a tudományos világ körében is, hogy egy területet összességében, ökoszisztémájával együtt kell védeni, földrajzi-biológiai szempontból egységként kell kezelni, ehhez pedig kiváló lehetőséget kínálnak a nemzeti parkok. – írja Telbisz Tamás a Földgömb 2019-es számában. Ugyan ebben az időszakban tágult a hegyekre és völgyekre, vadregényes tájakra fókuszáló szemlélet, így egyre több mocsaras, homokdűnés táj, alföldi síkvidék és dombság is nemzeti parki fennhatóság alá került, így színesítve a nemzeti parkok tájképi összetételét.

Európában 244 nemzeti parkot tartanak nyilván (2021. májusi adat), de ez a szám évről évre növekszik. Kontinensünkön a legtöbb nemzeti parkkal Oroszország rendelkezik (49 db), a második a sorban Norvégia, a maga 47 parkjával. Norvégia ezzel a számmal az Európai Unió listavezetője, az uniós rangsorban a második Finnország, 40 nemzeti parkkal. Ezzel szemben Európában a legkevesebb nemzeti parkja a már korábban is említett Svájcnak, illetve Koszovónak van. Mindkét ország csupán egy-egy parkot tart nyilván. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy egyes miniállamoknak nincs nemzeti parkja. Hat törpeállamunkból csupán kettőnek (Andorra és Málta) vannak nemzeti parkjai, míg Liechtenstein, Monaco, San Marino és a Vatikán nem rendelkezik eggyel sem.

Magyarországon tíz nemzeti parkot tartunk nyilván, ebből 1972-ben alapították meg az elsőt és egyben legnagyobbat – a maga 82.000 hektáros területével –, mely a Hortobágyi Nemzeti Park. Ezt követően 1975-ben létrejött a Kiskunsági Nemzeti Park, 1976-ban a Bükki, 1985-ben az Aggteleki, 1991-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park, 1996-ban a Duna-Dráva, majd 1997-ben a Duna-Ipoly, amit ugyanebben az évben még két másik is követett, ezek a Balaton-felvidéki és a Kőrös-Maros Nemzeti Parkok. Legfiatalabb nemzeti parkunk az Őrségi, mely 2002-ben került kijelölésre. Tíz nemzeti parkunkon belül számos tájvédelmi körzetet (pl. az Aggteleki Nemzeti Parkon belül a Zempléni Tájvédelmi Körzetet) és természetvédelmi területet (pl. a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkon belül a Hévízi-tó), ezeken kívül pedig védett természeti értékeket (pl. védett állat- és növényfajok) különítünk el.

A következőkben tekintsük át, mivel foglalkoznak a nemzeti parkok. Hazánk nemzeti parkjainak elsődleges feladata a természetvédelem, ezen belül a védett állat- és növényfajok egyedszámának ellenőrzése, monitorozása; a védett területek kijelölése és kezelése; a károsodott élőhelyek helyreállítása; barlangok nyilvántartása és védelme; parki őrszolgálat kinevezése, az őrzés biztosítása, ezen felül vagyonkezelői feladatok ellátása. Mindezeken felül a nemzeti parkok igazgatósága edukációs, oktatói és nevelői munkát is végez az ökoturisztikai létesítményekben kiállítások rendezésével, a természetvédelem tevékenységi körének bemutatásával, fontosságának hangsúlyozásával és ismeretterjesztő kép- és hanganyagok készítésével, előadások tartásával. Egy 2021-es közvélemény-kutatás szerint hazánk nemzeti parkjai sok érdeklődőt vonzanak. A koronavírus-járvány első hulláma után is több tízezren látogattak ki a természetbe, 2020 nyarán több mint egymillió ember látogatta meg nemzeti parkjainkat. Magyarországon már évek óta egy egész héten át tartó programsorozattal készülnek a nemzeti parkok a jeles napra. 2022-ben a Magyar Nemzeti Parkok Hete 2022 kampány során június 6 és 12 között vehettek részt a látogatók változatos programokon.

Összegzésként elmondható, hogy a nemzeti parkok megléte kiemelten fontos egy ország, egy társadalom életében, hiszen nemcsak természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi feladatokat lát el, hanem a lakosság környezettudatosságát is növelik. Védik ökológiai értékeinket, ezen kívül közvetett módon fizikális és mentális egészségünket is.

Kitekintés más kontinensekre: Amerika első nemzeti parkja a Yellowstone Nemzeti Park 1872-ben alakult meg az Egyesült Államokban, „a szép táj védelme” érdekében, melyet Ulysses S. Grant alapított március 1-én. A park három állam területén helyezkedik el, ezek Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államok.

12 éves a Varázslatos Magyarország természetfotós kezdeményezés, melynek célja, hogy minél többeket inspiráljon kirándulásra, túrázásra és Magyarország természeti kincseinek megismerésére.

Svájc egyetlen nemzeti parkját 1914. augusztus 1-én, a Svájci Államszövetség 1291-es létrehozásának napján – az ország legfontosabb nemzeti ünnepnapján – alapították.

A „nemzeti park” IUCN (International Union for Conservation of Nature) által alkotott definíciója csak ajánlás jellegű az országok számára szabadon felhasználható és átfogalmazható!

A nemzeti parkok igazgatóságának munkája az egész országra kiterjed, nem korlátozódik kizárólag az adott park területére. Így a nemzeti parkok igazgatósága a park területén kívül és belül is ellátja jogszabályi kötelezettségeit!

Rakonczai Z. (1991): A magyar természetvédelem 50 éve számokban 1939–1990. OTVH, Budapest. ISBN 963-602-553-3

Telbisz Tamás (2019): Nemzeti Park – Miért nemzeti? Miért park? https://afoldgomb.hu/magazin/a-foldgomb-2019-tavaszi-kulonszam/nemzeti-park-miert-nemzeti-miert-park (Legutolsó megtekintés: 2022. 10. 18.)

Május 24., Az Európai Nemzeti Parkok Napja: https://www.bnpi.hu/hu/hir/majus-24-az-europai-nemzeti-parkok-napja (Legutolsó megtekintés: 2022. 10. 18.)

Európai Nemzeti Parkok Napja: https://erdeiprogramok.hu/esemenyek/europai-nemzeti-parkok-napja/2022-05-24/ (Legutolsó megtekintés: 2022. 10. 18.)

Litkai Máté: Európai Nemzeti Parkok Napja – kutatás nemzeti parkjainkról https://klimapolitikaiintezet.hu/elemzes/europai-nemzeti-parkok-napja-kutatas-nemzeti-parkjainkrol (Legutolsó megtekintés: 2022. 10. 18.)