Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Tudatosságra nevelés

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) első környezetvédelmi világkonferenciáját 1972. június 5-től június 16-ig tartották és az Ember és a bioszféra címet viselte. A szervezet közgyűlése még 1972-ben határozatot hozott, amelyben a nyitónapot, június 5-ét Környezetvédelmi világnappá nyilvánították. Célja, hogy hangsúlyozza és kézzelfoghatóvá tegye a környezetvédelem fontosságát és azt, hogy az élet majdnem minden területe szervesen összefügg a természet egészségével. A jeles naphoz kapcsolódóan azóta – számos helyi program mellett - minden évben a világ más és más országban tartják a központi rendezvényeket. A tematika szintén nagyon változó, de általában az adott országhoz és térséghez szorosabban kapcsolódik.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1972. június 5-től 16-ig tartotta az első környezetvédelmi világkonferenciáját Ember és a bioszféra címmel. Ekkorra vált a tudományos szakemberek, a közéleti szereplők és a politikai elit számára is egyértelművé, hogy ha az emberiség nem tudatosítja a pazarló és nem környezettudatos életviteléből fakadó, a környezetünkre nézve rendkívül káros hatásokat, akkor folytatódni fognak azok a folyamatok, amelyek már 1972-ben aggasztó és hosszútávon fenntarthatatlan jövőt mutattak. Még abban az évben döntöttek arról is, hogy a konferencia kezdő napja, június 5 legyen egyben a Környezetvédelmi világnap is, és minden évben más-más országban, az adott térséghez különösen kapcsolódó témában tartsák meg a központi rendezvényeket. Ez azóta is így van. Legutóbb 2020-ban a Dél-Amerika északnyugati részén fekvő Kolumbiai Köztársaság volt a házigazda, a téma pedig a biológiai sokszínűség védelme volt. A biológiai sokféleség (más néven biodiverzitás) azt fejezi ki, mennyire gazdag a természeti környezetünk, hiszen rengetegféle állat- és növényfaj alkotja, de sajnos közel egymillió növény- és állatfaj van a kihalás szélén, így a téma igazán aktuális volt.

A Környezetvédelmi világnap célja, hogy mindenki számára megvilágítson olyan problémákat és kihívásokat, amelyek veszélyeztetik az ökoszisztéma természetes működését, és amelyekért legalább részben nekünk embereknek az életvitele a felelős. Az ökoszisztéma tulajdonképpen ökológiai rendszert jelent, mely az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét felöleli. Ami minket illet, azt a legfontosabb tudatosítani, hogy van ráhatásunk a folyamatokra. Azt, hogy a bolygónk milyen igénybevételt és fogyasztást bír el, a tudomány képviselői ma már egészen pontosan ki tudják számolni. Innen pedig egy lépés csupán, hogy megvizsgáljuk egy egyén, vagy közösség (például egy ország) vonatkozásában, hogy mennyire fenntartható az az életvitel, amit folytat. Az ökológiai lábnyom fogalma és mérőszáma egészen precíz becslést ad arról, hogy az életvitelünk milyen mértékben tér el attól, ami hosszútávon a környezet számára is működőképes lehetne. Az ökológia lábnyom egy olyan érték, olyan számítási rendszer, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait. Ezt mutatja meg az alábbi egyszerű, elsősorban felnőtt, háztartást vezetők számára készült ökológiai lábnyom-kalkulátor is: http://khkalkulator.wwf.hu/hu/index, amelynek kitöltésével nem csupán az ökológiai lábnyomunkat ismerhetjük meg, hanem azt is megtudhatjuk, hogy melyek azok a területek, amelyeken változásokat vezethetnénk be.

Történelmi léptékben nagyon rövid idő alatt rendkívüli módon megnőtt a Föld lakossága, ráadásul egyre nagyobb arányban vannak a jóléti társadalmakban élők, akik fogyasztásuk révén sokkal nagyobb terhelést mérnek a bolygóra. A gazdag ember többet fogyaszt, míg a szegényebbeknek nem jut. Az arányokat mutatja az is, hogy az elmúlt 80 évben a Föld lakossága majdnem a négyszeresére nőtt, míg ugyanezen időszakban a zöld területek aránya a felére csökkent. Ezért egyre többen hangoztatják a környezettudatosság szempontjait, és a ’zöld’ életvitel számos eleme kifejezetten divatos lett számos fejlett társadalomban. Sokan igyekeznek maguk megtermelni egy-egy zöldséget, nem használnak műanyag zacskót, hanem varrott vászontáskába pakolnak az élelmiszer boltban, szelektíven gyűjtik a hulladékot, energiatakarékos égőt vesznek, és amikor csak lehet, lekapcsolják a villanyt. Ugyanakkor ez láthatóan továbbra is kevéssé képes ellensúlyozni azt a sok kárt, amit meg szerte a világban okozunk a fogyasztásunkkal. A fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó ünnep a Túlfogyasztás napja, ami egy igen beszédes mozgó ünnep, ugyanis minden évben arra a napra esik, amikor felhasználtuk a bolygó egy évre elegendő erőforrásait. 1970-ben még egészen közel voltunk a hosszú távú fenntarthatósághoz, és december 23-án tartották ezt a világnapot. Mostanában jellemzően már a nyár második felében felhasználjuk. Például 2021-ben július 29-re esett. A Túlfogyasztás napját nem csak világszinten, hanem nemzeti és regionális szinteken is jegyzik: az európai, valamint a magyar Túlfogyasztás napjai jellemzően a világnapnál jóval korábban, május-június környékén szoktak lenni.

Fontos, hogy a magunk életében megtegyük azokat az apró lépéseket, amelyekkel megóvhatjuk a Földet. Beszélgessünk sokat a barátainkkal arról, hogyan is védhetjük környezetünket, és törekedjünk tudatosan élni, másoknak is jó példát mutatni. Mindennek számunkra már természetesnek kell lenni. Fontos, hogy barátainknak mintát adjunk a takarékosságban akár azzal, hogy a villany mindig leoltjuk magunk után, akár azzal, hogy a csapot elzárjuk fogmosás vagy mosogatás közben. Kapjon teret mindennapjainkban az újrahasznosítás! Építsük bele a mindennapokba az energiatudatosságot, példamutatással ösztönözzük a többieket a helyes életmódra! 

Milyen apró lépéseket tehetünk Föld napján és az év minden napján?

  • Lehetőleg mindig haza terméket vásároljunk! Így nem csak hazai vállalkozásokat támogatunk, de ezen termékek ökológiai lábnyoma is jóval kisebb, mint, azoknak, melyek óceánokon keresztül érkeznek hozzánk.
  • Szelektíven gyűjtsük a műanyag palackokat, fémdobozokat, papírhulladékot!
  • Hagyományos elem helyett használjunk újratölthető akkumulátort!
  • Ne égjen feleslegesen a villany, mindig kapcsoljuk le, ha egy helyiségben már nincs szükségünk világításra!
  • Szárítógép helyett a vizes ruhákat szárítsuk a friss levegőn!
  • Ha van rá lehetőségünk, komposztáljunk: a zöldség és a gyümölcs héját, kávézaccot!
  • Bevásárláshoz inkább textiltáskát, fonott kosarat vigyünk magunkkal!
  • Használjuk környezetkímélő tisztítószereket (mosódió)!
  • Mielőtt kiöntünk, vagy eldobunk valamit, gondoljuk végig, hogy milyen kárt okozhatunk vele!

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) első célzottan környezetvédelmi világkonferenciáját Ember és a bioszféra címen 1972. június 5-től június 16-ig tartották. Ekkorra a tudományos szakemberek és a politikai vezetők többsége számára egyértelművé vált, hogy az emberi tevékenység okozta környezeti károk tendenciája nem haladhat tovább az addigi útján. A szervezet közgyűlése néhány hónappal később, még 1972-ben határozatot is hozott arról, hogy az esemény nyitónapját, június 5-ét hivatalosan Környezetvédelmi világnappá nyilvánítják. A jeles nap kiemelt célja, hogy mind az egyének, mind a vezetők, mind a vállalatok számára hangsúlyozza és kézzelfoghatóvá tegye a környezetvédelem fontosságát és azt, hogy az élet majdnem minden területe szervesen összefügg a természet egészségével. A jeles naphoz kapcsolódóan rengeteg helyi program mellett, a központi rendezvényeket minden évben más országban tartják. A tematika nagyon változó, de általában az adott országot és térséget szorosabban érintő kérdések kerülnek napirendre és ahhoz szabják az év tematikáját is. Legutóbb, 2020-ban például a többek között a világ madárfajainak 19%-át, és mintegy 3500 orchidea-fajtát magáénak tudó, Dél-Amerika északnyugati részén fekvő Kolumbiai Köztársaságban rendezték az eseményt. A téma a biológiai sokszínűség védelme volt, a középpontban pedig a gyorsuló fajvesztés és a természeti világ sérülése elleni fellépés szerepelt. A téma aktualitását hűen tükrözi, hogy hivatalosan közel egymillió növény- illetve állatfaj áll a kihalás szélén.

A Környezetvédelmi világnap mellett számos egyéb, a természetvédelemhez, bolygónk élővilágához és ökoszisztémájához kapcsolódó, de annak egy adott területére fókuszáló jeles nap létezik. Ilyen az Állatok világnapja, a Víz világnapja, az Erdők világnapja, de hasonló, átfogóbb tematikájúakból is több akad. Ezek közül talán a legjelentősebb a bolygónkról elnevezett Föld napja.

A környezetvédelem elsősorban egy olyan társadalmi tevékenység, amely éppen a mi életvitelünkből fakadó károk megelőzésére, mérséklésére irányul. Emellett ideológiaként, vagy mozgalomként is értelmezhető. A fogalom egyszerre hordozza magában a felelősséget a környezetünk megóvásáért a jövő generációi számára, valamint a természeti kincsek megőrzését. A környezetvédelem fogalmát sokan a természetvédelem szinonimájaként értelmezik és használják. Jelentésük kétségkívül hasonló, de utóbbi a természeti értékek megőrzésére, míg a környezetvédelem az emberi termelés és fogyasztás környezetünk szempontjából való fenntarthatóságának védelmére és kialakítására fókuszál, így a közélet majdnem minden területéhez valamilyen módon kapcsolódik, és meg is fogalmazza saját szempontjait és igényeit.

A mindent átfogó fenntartható fejlődésen túl a környezetvédelem legfőbb kérdéskörei az alábbiak:

• túlnépesedés és városiasodás problémája;

• élelmiszertermelés;

• üvegházhatás, éghajlatváltozás, ökoszisztéma;

• elsivatagosodás – talaj és víz szempontok;

• ózonréteg épsége, károsodásának enyhítése.

Ha végiggondoljuk a mindennapjainkat, már nem sok olyan elemet találunk, ahol nem jelenik meg fajsúlyosan a környezetvédelem. Akármilyen termék vagy szolgáltatás vásárlásáról, étkezési szokásokról, víz- vagy bármilyen egyéb energia fogyasztásáról, vagy utazási szokásokról legyen szó, ma már az elsők között jelennek meg ezek a szempontok. Történelmi távlatból nézve azonban csupán most ébredezünk, hiszen most kezdjük csak realizálni, hogy az emberemlékezet óta természetesnek tekintett tiszta levegő és víz, az egészséges termőtalaj, valamint az élhető éghajlat nem magától értetődő "szolgáltatásai" a természetnek. Az elmúlt évtizedekben egyre gyorsuló ütemben történtek olyan, az emberiség tevékenységéhez kapcsolódó és általa előidézett változások, amelyekkel kapcsolatban gyors és határozott változtatásra van szükség. Egyes szakértők még ennél is szkeptikusabbak, és szerintük a természet évezredeken át megismert egyensúlyához való visszatérésre a közeljövőben már nincs esély, és az „utolsó utáni pillanatban” vagyunk.

 1937-ben 2,3 milliárdan éltek a Földön, míg ma 7,8 milliárdan. A Föld kétharmada érintetlen volt, de ma alig több, mint az egyharmad részéről mondható ez el (35%).

A termékek gyártásához és a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódóan jelentősen nőtt a környezetkímélő technológiák használata és ezzel együtt a termékek előállításához szükséges fajlagos, azaz egy darabra vetített energiaigény is. Fogyasztási igényeink azonban globálisan ennél is jelentősebb mértékben nőnek, így sajnos a már eleve is fenntarthatatlan ütemű folyamatok sem enyhülnek.

Amin mi, fogyasztók változtatni tudunk, az az életvitelünk szinte minden területe. Kevesebb műanyagot használva, autó helyett tömegközlekedést vagy még inkább kerékpárt, rollert vagy egyéb környezetkímélő eszközt igénybe véve, repülő helyett vonaton utazva, az élelmiszereket tudatosan megválogatva, külföldi termékek helyett a hazait, regionálisat választva sokat tehetünk a Föld megóvása érdekében. A legfontosabb azonban az, hogy minden termék- és szolgáltatástípusból legyen az élelmiszer, ruházat, elektronikai eszközök, víz, vagy bármi egyéb, legfeljebb annyit fogyasszunk, amennyire ténylegesen szükségünk van.

Sokan úgy gondolják, hogy elsősorban nem az egyéneknek kellene változtatniuk, hanem a hatalmas multinacionális vállalatoknak, akik arányában sokkal jelentősebb negatív hatást gyakorolnak a környezetünkre. Az óriás vállalatok felelősségéről nehéz is lenne vitatkozni, ugyanakkor a profitorientált cégek jellegéből adódóan leginkább úgy tudunk rájuk hatást gyakorolni, ha vásárlásunkon és egyéb közéleti akciókon keresztül azt "üzenjük" nekik, hogy környezettudatos működést várunk el tőlük.

A fent már említett fenntartható fejlődés fogalmához szorosan kapcsolódik az ökológiai lábnyom fogalma is. Az ökológia lábnyom egy olyan érték, olyan számítási rendszer, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait. Ezt mutatja meg az alábbi egyszerű, elsősorban felnőtt, háztartást vezetők számára készült ökológiai lábnyom-kalkulátor is: http://khkalkulator.wwf.hu/hu/index, amelynek kitöltésével nem csupán az ökológiai lábnyomunkat ismerhetjük meg, hanem azt is megtudhatjuk, hogy melyek azok a területek, amelyeken változásokat vezethetnénk be.

A fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó ünnep a Túlfogyasztás napja, ami egy igen beszédes mozgó ünnep, ugyanis minden évben arra a napra esik, amikor felhasználtuk a bolygó egy évre elegendő erőforrásait. 1970-ben még egészen közel voltunk a hosszú távú fenntarthatósághoz, és december 23-án tartották ezt a világnapot. Mostanában jellemzően már a nyár második felében felhasználjuk. Például 2021-ben július 29-re esett. A Túlfogyasztás napját nem csak világszinten, hanem nemzeti és regionális szinteken is jegyzik: az európai, valamint a magyar Túlfogyasztás napjai jellemzően a világnapnál jóval korábban, május-június környékén szoktak lenni.

Források

https://www.origo.hu/tudomany/20200602-kornyezetvedelmi-vilagnap-egymillio-noveny-es-allatfaj-all-a-kihalas-szelen.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://thatslife.hu/kikapcs/20210605-ma-van-a-kornyezetvedelem-vilagnapja.html?utm_source=nso&utm_medium=referral&utm_campaign=ott_a_07 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.sonline.hu/hazai-gazdasag/nagy-istvan-mindannyian-felelosseggel-tartozunk-teremtett-vilagunkert-4165813/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://xforest.hu/okologiai-labnyom/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://wwf.hu/archiv/tulfogyasztas (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.) 

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_okologia/ch04s06.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.) 

https://xforest.hu/okologiai-labnyom/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.) 

Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Tóth Árpád
A fa
Megnyitás
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
MTV híradó
Környezetvédelmi Világnap
Megnyitás
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Vita a környezet védelméről alkotott 1976. évi II. törvényről
Megnyitás
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Benedek Elek
Ne bántsd a fát
Megnyitás
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Kossuth Rádió
Hajnal-Táj
Megnyitás
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Környezetvédelem
Megnyitás
Óvd a környezetet!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
320 Perc
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Környezetünk védelmében
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
501 Perc
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Környezetünk védelme a te felelősséged is!
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
495 Perc
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Játékos környezetvédelem
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
870 Perc
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Tegyél te is a környezetvédelemért!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
805 Perc
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
A környezet érték!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
1885 Perc
Június 5.
Környezetvédelmi világnap