Szeptember 1.
Tanévnyitó
Tanévnyitó és Tanévzáró

A tanévnyitó az iskola elkezdésének szimbolikus eseménye, de ennél jóval több lehetősséget is magában hordoz. A tanév megnyitása egy folyamat eleje és állomása is egyben, attól függően, hogy egy iskolát elkezdünk, folytatunk vagy befejezünk. Az előző évek tapasztalatai fontos útjelzők lehetnek, így érdemes újra gondolni és újra tervezni, ha valaki nem tette meg a nyáron. A magyar oktatás ezer éve során számos olyan szokás alakult ki, mely árnyalja az évnyitó megszokott képét és más megvilágításba helyezheti e jeles nap szerepét a tanulók életében.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

A tanév első heteiben alakulnak az évzárásig tartó időszak keretei. A tanév ad keretet az évnek, és az iskolaév tervezése egyben a saját év tervezése is. Az előző év végén és a nyáron megfogalmazott célok beépülnek az új tanév időkereteibe. Az iskolakezdés napjainkban Magyarországon szimbolikus eseményhez kötött, melyet tanévnyitónak nevezünk. Ezt a jeles napot veszik körbe azok a régebbi és jelenkori szokások, amik segítik az új folyamatok elindulását és az azokba való bekapcsolódást. Hiszen az oktatás is egy folyamat, mely az első osztálytól egészen az érettségiig, mely a felsőfokú szakképzés, illetve egyetem lezárásáig tart. Ezeket bontják részekre a tanévnyitók és teszik emlékezetessé a hozzájuk kapcsolódó szokások és tárgyi emlékek.

Egy tanévnyitó alkalma rendszerint a tanév első napjára esik minden általános- vagy középiskolában. Az első nap a ruházkodásban is eltér a nyáron megszokottól. A legtöbb intézmény vezetése fehér blúz vagy ing, illetve sötét színű szoknya vagy nadrág viselését kéri a diákoktól kendővel vagy nyakkendővel. Az iskolák egy részének van saját iskolajelvénye vagy egyenruhája is. A megnyitóünnepség rendszerint az intézmény udvarán vagy tornatermében kerül megrendezésre. Ünnepélyes beszédek hangzanak el, majd a diákok osztályfőnöki órákon vesznek részt, ahol megismerkednek az év fontos tudnivalóival, változásaival, dátumaival.

A magyar történelem során a XIX. század közepéig döntően a keresztény egyházak tartottak fenn iskolákat. Így a szokások is innen erednek, illetve a német diákhagyományokból, legnagyobbrészt ezekből alakultak ki a jelen kor hagyományai.

Az évet még az 1940-es évek közepéig is egy szentmisével, illetve istentisztelettel kezdte a tantestület és a diákság. A tanév hosszát jelenleg szeptember 1. és június 15. közé jelölik ki. Ennek célja a tervezhetőség. Azonban nem volt ez mindig így.

A tanévet egészen 1867-ig november 1-jén kezdték és március elejéig tartott. Sok szünet tette oldottabbá a kemény munkát. Egyházi ünnepekkor: karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor; illetve gazdasági eseményeknél: aratáskor és szüretkor is szünetet tartottak.

A magyar oktatás ezer éves történelme alatt számos szokás alakult ki, hogy emlékezetessé, hangsúlyossá tegye ezt a választóvonalat.

A Selmeci Akadémia a trianoni békediktátum miatt költözött Selmecbányáról Sopronba. Az új tanulók, hallgatók befogadása itt egy hosszabb időszakon át tartó folyamat, mely augusztusban veszi kezdetét az úgynevezett balekhéten, mely a gólyatábornak feleltethető meg. Az idősebb tanulók egy befogadó hetet rendeznek, és az újak a kezdő hét során megismerkednek az új környezetükkel, Sopron városával, a diákélettel és a legfontosabb hagyományokkal, melyekről később be is kell számolniuk. Ezt követően az egyetemi évnyitó ünnepségen esküt tesznek az egyetemre és a dékán kézfogással üdvözli őket. A befogadás folyamatát egy bál zárja novemberben. Az eskü kivételével mindent a hallgatók szerveznek meg. A soproni hagyományok élnek tovább többek között Miskolcon, Dunaújvárosban és Székesfehérvár felsőoktatási intézményeiben is.

A Debreceni Református Kollégiumban a diákság életét számos hagyomány színesíti. E hagyományokat a diákság tartja fenn, az iskola vezetése pedig segítik őket ebben. Az új diákokat egy szertartás keretében fogadják be az intézmény diákközösségébe. Ennek során egy háromszögletű hosszú rúdra, az aparitor lécre felírják a nevüket, majd ezzel lovaggá is ütik őket egy szertartás keretében. Az évfolyamok neveit tartalmazó lécek az iskola emlékei lesznek. Az iskola által megrendezett megnyitón általában a bocskai ruha női, illetve férfi változatát hordják a diákok, választott vezetőik pedig az úgynevezett tógát.


Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

A tanév első heteiben alakulnak az évzárásig tartó időszak keretei. A tanév ad keretet az évnek, és az iskolaév tervezése egyben a saját év tervezése is. Az előző év végén és a nyáron megfogalmazott célok beépülnek az új tanév időkereteibe. Az iskolakezdés napjainkban Magyarországon szimbolikus eseményhez kötött, melyet tanévnyitónak nevezünk.

Egy tanév nyitó alkalma rendszerint a tanév első napjára esik minden általános- vagy középiskolában. Az első nap a ruházkodásban is eltér a nyáron megszokottól. A legtöbb intézmény vezetése fehér blúz vagy ing, illetve sötét színű szoknya vagy nadrág viselését kéri a diákoktól kendővel vagy nyakkendővel. Az iskolák egy részének van saját iskolajelvénye vagy egyenruhája is. A megnyitóünnepség rendszerint az intézmény udvarán vagy tornatermében kerül megrendezésre. Ünnepélyes beszédek hangzanak el, majd a diákok osztályfőnöki órákon vesznek részt, ahol megismerkednek az év fontos tudnivalóival, változásaival, dátumaival.

Ezt a jeles napot veszik körbe azok a régebbi és jelenkori szokások, amik segítik az új folyamatok elindulását és az azokba való bekapcsolódást. Hiszen az oktatás is egy folyamat, mely az első osztálytól egészen az érettségiig, mely a felsőfokú szakképzés, illetve egyetem lezárásáig tart. Ezeket bontják részekre a tanévnyitók és teszik emlékezetessé a hozzájuk kapcsolódó szokások és tárgyi emlékek. A magyar történelem során a XIX. század közepéig döntően a keresztény egyházak tartottak fenn iskolákat.

Így a szokások is innen erednek, illetve a német diákhagyományokból, legnagyobbrészt ezekből alakultak ki a jelen kor hagyományai.

Az évet még a 1940-es évek közepéig egy szentmisével kezdte a tantestület és a diákság. Ezért is nevezték latinul Veni Sancte-ének az év eleji szertartást. A tanév hosszát jelenleg szeptember 1. és június 15. közé jelölik ki. Ennek célja a tervezhetőség. Azonban nem volt ez mindig így.

A tanévet egészen 1867-ig november 1-jén kezdték és március elejéig tartott, bár II. József kísérletet tett arra, hogy októberben kezdődjön a tanítás, de e rendelkezését halálakor eltörölte Sok szünet tette oldottabbá a kemény munkát.

Egyházi ünnepekkor: karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor; illetve gazdasági eseményeknél: aratáskor és szüretkor is szünetet tartottak.

A magyar oktatás ezer éves történelme alatt számos szokás alakult ki, hogy emlékezetessé és hangsúlyossá tegye ezt a választóvonalat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem jogelődjén, a magyar királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen a katolikus hagyományok dominálták az évnyitó ünnepség külsőségeit. Ennek oka, hogy a 1635-től a jezsuita szerzetesrend működtette 1769-ig és az alapítás szellemisége egészen 1945-ig hatott. Az évet megnyitó szentmisén a Veni Sanctén az egyetemi méltóságok saját díszmagyar öltözetüket viselték, az iskolai pedellusok – kik az egyetemi jogarokat hordozták- talárt hordtak.

A Selmeci Akadémia a trianoni békeszerződés miatt költözött Selmecbányáról Sopronba. A XX. század közepétől számos oktatási intézmény vette át hagyományait. Az új tanulók, hallgatók befogadása egy folyamat, mely augusztusban veszi kezdetét az úgynevezett balekhéten, mely a gólyatábornak feleltethető meg. Az idősebb tanulók, azaz a Firmák egy befogadó hetet rendeznek, hiszen ők már megélték a hagyományt. A kezdő hét során az újak megismerkednek Sopron városával a diákélettel és a hagyományokkal illetve egymással. Ezt követően az egyetemi évnyitó ünnepségen esküt tesznek az egyetemre és a dékán kézfogással üdvözli őket. A befogadás folyamatát egy bál zárja novemberben. Mindent a hallgatók szerveznek, kivéve az esküt – az az egyetemhez tartozik. Ez amiatt fontos, mert így tulajdonképpen a diákok döntik el, hogy kit fogadnak be és kit nem. Azaz csak azt keresztelik meg, akik szerintük megérdemlik: a firmakeresztanya és -apa segít a fiatalabbnak, amiben kell. Az újaknak egy vizsga keretébenn be kell számolniuk a hagyományokból is: Selmecbányáról, testvérvárosokról, egyenruháról. Innentől kezdve minden évben újabb és újabb szintre léphetnek, végül belőlük is Firma, majd Filiszter lesz. Ezek a soproni (eredetileg tehát selmecbányai) hagyományok élnek tovább Miskolcon, Dunaújvárosban és Székesfehérvár felsőoktatási intézményeiben.

A Debreceni Református Kollégiumban a diákság életét számos hagyomány színesíti. E hagyományokat a diákság tartja fenn az iskola vezetése pedig segítik őket ebben. Az új diákokat egy szertartás keretében fogadják be az intézmény diák közösségébe. Ennek során egy háromszögletű hosszú rúdra, az aparitor lécre felírják a nevét, majd ezzel lovaggá is ütik egy szertartás keretében. Az évfolyamok neveit tartalmazó lécek az iskola emlékei lesznek, majd. Az iskola által megrendezett megnyitón általában a bocskai ruha női illetve férfi változatát hordják a diákok, választott vezetőik pedig az úgynevezett tógát.

A tanév megnyitása körüli érzéseket idézi meg Pilinszky János Veni Sancte című írásában.

„Szeptemberben nyit az iskola. Van-e szebb a kezdet szépségénél? Mikor a sportpálya salakján a futók lekuporodnak a startvonalra, s vékonyka füstöt eresztve eldördül az indítópisztoly? Szabad a pálya, s ismeretlen!

Sose fogom elfelejteni az új könyvek, az új tanárok, az új tantárgyak keltette bizonytalan izgalmat. Iskolaév kezdetén csaknem mindig verőfényes volt az idő, afféle „megbízható” szeptemberi ragyogás fogadott.

Minden érkező gyerek jelentett valami meglepetést. Volt, aki egyetlen nyáron fejjel magasabbra nőtt, volt, aki szerecsenfeketére barnult, s volt, akin éppen az volt a meglepő, hogy semmit se változott. De valami újat mindenki hozott magával: nyári emlékeket, s a viszontlátás örömét.”

Szintén a szeptemberi hangulatot idézi meg Lászlóffy Aladár Papírrepülő című művében.

,,Kisiskolás koromban olyan titokzatos őszök voltak. Titokteljes illattal kezdődött még szeptemberben. Sőt még előbb, iskolakezdés előtt, az utolsó nyári héten egyszer csak minden megmagyarázhatatlanul, édesen szomorúvá érezkedett bennem. Emlékszem, hogy ez többször így volt, s egyre világosabban tájékozódtam illathoz hasonló, a légben szálló és láthatatlan áramlataiban. Igen, mert az illatoknak nem kis szerep jutott ebben. Ahogy másnak abszolút hallása vagy tökéletes egyensúlyérzéke van, én úgy vagyok az illatokkal. Mivel szerintem az illatoknak is vannak emlékei, évtizedek múltán is elhullt részletek, elhomályosult, jelentéktelen esték és emléktöredékek pontos felidézője egy váratlanul utamba kerülő illat. És mikor tíz-tizenkét éves voltam, úgy emlékszem, mindez már felismeréssé vált. Szeptember hatodika délutánját, történetesen borús volt, olyan megértő bólogatással fogadtam, mint a zeneértő, aki ha kell, előre eldúdolja a következő akkordot: pa-pam-pam, most jön az a délután öt és hat között az utcákat enyhén betöltő kerti füstszag; ha pedig napos volt, akkor az a Kristófék padlása-illatú hiába-piros-azért-inkább-kék naplemente következik, s a füstszag csak szürkület után van soron.“

A tanév megkezdésével pedig elindul a tanulás. Minden új információ vagy tanulság levonása elkísérhet több évtizeden keresztül:

,,Ha távozóban egy más bolygón megkérdenék, mi volt a földi élet legnagyobb öröme: a tanulást mondanám. Nem azt, amelynek a végén egy vizsga áll, hanem amit az ember kíváncsiságból, kirándulásként tett egy új nyelvbe, az azon át megközelíthető világba, egy új tudományágba, munkakörbe."

Németh László


„Alázat nélkül még az asztalosmesterséget sem lehet elsajátítani.”

Muszka Sándor


„Bárcsak nyelvtanulásra fordítottam volna az időt, amit vívásra, táncra, medvemókáztatásra prédáltam el. Ó, bár a művészeteket tanulmányoztam volna!”

William Shakespeare


„A tudást nem lehet ajándékba kapni.”

Osvát Ernő


A tudásban rejlő perspektívákat villantja fel Szabó Magda Érettségi találkozó című írásában.

„Dóczi Gedeon intézete irgalmat nem ismerő módon szigorú volt, esztelenül sokat követelt, s nem eredmény nélkül: a falai közül kikerültekből senki sem szorult pszichiáterre, egy profi igásló tárgyilagos beletörődésével vette tudomásul, az iskolájuknak egy egyházi és egy világi jelmondata van: Egyedül Istené a dicsőség, ezt a nagytiszteletű urak közölték, a világi jelmondatot mindenki: Az élet nem majális, s azért tanultak meg imádkozni, mert életük fordulópontjain gyakran azt érzik majd, ami velük történik, emberi ésszel nem követhető, földi segítséggel ki nem védhető. „Ez itt a Dóczi – mondta szelíden Péterffy tanár úr, aki a legnyájasabb modorral a legelképesztőbb mennyiségű leckét adta fel – ebben a szokásában nem különbözött kollégáitól –, ezt eleinte megszokni, aztán bírni és vállalni kell.” Aki megszokta és vállalta, aki a kezdeti időkben nem roskadt össze a követelményektől, eleinte csak elbírta, később már követelte az Intézet mélytengeri atmoszférájú nyomását, ma mind Kossuth-díjas, állami díjas, intézményvezető professzor, magas kitüntetések viselője.”


Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások

Az angol diákok körében igen széles körben hordanak iskolai egyenruhákat, nincsen ez másképpen Oxfordban sem. Az egyetem kollégiumainak nyitórendezvényét Matriculation ceremony-nak hívják. Ekkor öltik fel következő egyenruhájukat az új egyetemi hallhatók, melynek eredete 1636-ig nyúlik vissza. Innentől kezdve rendszeresen kell hordaniuk különböző eseményeken, például a kollégiumok hivatalos vacsoráin, illetve a vizsgákon. Németországban a gyerekek egy ún. schultütes-ét kapnak az első iskola napon, mely tölcsér alakú és régen a szülők készítettek színes és mintás papírból, és cukrokkal, csokikkal töltötték meg. Az olasz kisiskolások köpenyt hordanak és minden évnyitó ünnepségen kapnak rá egy színes szalagot, mely az első osztályban a legtöbb iskolában piros, a másodikban rózsaszín, a harmadikban kék, a negyedikben zöld és az ötödikben zöld-fehér-piros. Oroszországban virágokat kapnak a tanárok kezdéskor.

Források

https://medium.com/my-oxford/eight-oxford-traditions-from-the-centuries-old-to-the-surprisingly-new-d04491011dd7 Letöltés ideje: 2021. március 11.

https://www.vidiguides.com/blog-stories/quirky-traditions-at-cambridge Letöltés ideje: 2021. március 12.

https://deliberateexcellence.wordpress.com/2014/08/08/get-in-gear-for-a-new-year-back-to-school-traditions-from-around-the-world/ Letöltés ideje: 2021. március 12.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Iskola#Magyarorsz%C3%A1gon

Letöltés ideje: 2021. március 4.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ratio_Educationis

Letöltés ideje: 2021. március 4.


Szeptember 1.
Tanévnyitó
Magyar Filmhiradó
Tanévnyitó ünnepség Besenyszögön
Megnyitás
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Pápai Petőfi Sándor Gimnázium
Hagyományok a pápai Petőfi Sándor Gimnáziumban
Megnyitás
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Bártfai Judit
Tanévnyitó
Megnyitás
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Szabó Magda
Érettségi találkozó
Megnyitás
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Babits Mihály
Balázsolás - vers
Megnyitás
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Pécsi Tudományegyetem
Egyetemi tanévnyitó Pécs
Megnyitás
Birtokoljuk a teret!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
800 Perc
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Becsöngettek! Újra együtt!
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
640 Perc
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Építs hidakat falak helyett!
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
690 Perc
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Mit viszel a tarisznyádban?
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
890 Perc
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Nyissunk és alkossunk!
B variáns
5-8. évfolyam
32 Fő
885 Perc
Szeptember 1.
Tanévnyitó
Tegyünk együtt a közös céljainkért!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
765 Perc
Szeptember 1.
Tanévnyitó