Május 10.
A madarak és fák napja
Tudatosságra nevelés

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, mely több mint száz éves hagyomány Magyarországon. A Föld napjának testvérünnepének tekintjük, célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára, hiszen kiemelt feladat ma az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése. A jeles nap közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény. Még ebben az évben Chernel István ornitológus megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon, amely Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében került bevezetésre az iskolákban 1906-ban. A természetvédelem fontossága azóta sem veszített jelentőségéből. Elengedhetetlen, hogy mindenki figyelmét felhívjuk e jeles napra, hiszen környezetünk védelme mindannyiunk közös feladata.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Ez a nap a természet és az élővilág védelmének napja. Az ünnep hivatalos magyarországi bevezetésére 1906-ban került sor. Herman Ottó kezdeményezésére írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. Herman Ottó az a XIX. századi ornitológus, azaz madártannal foglalkozó szakember, aki javasolta a már jól működő amerikai iskolai mintát, a Madarak Napját és a Fák Napját is. E napon már a múlt század elején is a gyermekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt, újságcikkek, könyvek és plakátok emlékeztettek a természet védelmére.1996 óta minden évben megválasztják az év fáját és madarát. Az elmúlt években volt már az év fája a szelídgesztenye, a törékeny fűz, a mézgás éger, az ezüst hársfa, a tiszafa, a zselnicemeggy, az év madarának választották már a mezei verebet, a kanalasgémet, a kék vércsét, a fecskéket, a széncinegét, az egerészölyvet, és az erdei fülesbaglyot is. A Madarak és fák napja országos versenyt is minden évben megszervezik azoknak a természet iránt érdeklődőknek, akik tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal.

A madarak és a fák fontos szerepet töltenek be életünkben. A fák oxigént termelnek és szén-dioxidot vesznek fel: egy „nagyra nőtt” fa képes annyi oxigént termelni egy nyáron, amennyit tíz ember belélegez egy év alatt. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység jelképe. A magyar népmesékben is gyakran találkozunk vele: égig érő fa, aranyalma fa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak. Erdélyben még ma is szokás, hogy kisgyermek születésekor az apa fát ültet, és a két csemete együtt növekszik.

A madár szimbólumként is megjelenik a néphagyományban, hiedelmekben: a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt. A honfoglaló magyarok totemállata a turulmadár, de Assisi Szent Ferenc is prédikált a madaraknak.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében” - Herman Ottó

A jeles nap időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10. Megszervezésének közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében, 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus, azaz madártannal foglalkozó tudós és szakember még abban az évben Kőszegen megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon. Herman Ottó és az Országos Állatvédő Egyesület kezdeményezésére az iskolákban az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelete alapján kellett megrendezni az ünnepet. Az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában tartották „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben a Madarak és fák napját. A miniszter a körrendeletében a Herman Ottó által javasolt amerikai iskolai mintát, a Madarak Napját (Bird Day) és a Fák Napját (Arbor Day) vette alapul, bár két nap helyett csak egy napot jelölt ki erre a célra.

Az I. világháború és az azt követő évtized alatt az ünnep veszített jelentőségéből. Klebelsberg Kuno miniszter Apponyi Albert tiszteletével indokolta a szokás felújítását: az első iskolai ünnepélyek megtartásához Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című könyvét ajánlotta, mely közérthető módon, lexikonszerűen sorolja fel a Magyarországon előforduló madárfajokat.

A madarak és fák napja a II. világháború után feledésbe merült, csak 1994-ben vált ismét országos jelentőségűvé. Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 64. § (3) pontja a korábban május elején, változó időpontban megtartott jeles nap megünneplését május 10-ben rögzítette. A madarak és fák napja a Föld napjának testvérünnepe, melynek célja, hogy különböző rendezvényekkel, megemlékezésekkel az emberek, közösségek és hangsúlyosan a fiatalok természet és természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Az iskoláknak ma is fő feladatuk a gyermekek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése és megszerettetése, pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása a környezetvédelem iránt. Ez a nap egy alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére.

1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet. A rendezvény az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra, és általában a természet fontosságára, életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története, helyi jelentősége van. Ezek közül a szakmai zsűri választja ki a tíz döntőst, melyekből a közönség a július 1. és október 1. közötti online szavazáson választja ki kedvencét. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik, mely versenyt az Environmental Partnership Association (EPA) szervezi. Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat, amely nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979 óta minden évben megválasztja az év madarát. Az év madara program célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok bemutatása, így az emberek megismerhetik, hogy mi a szerepük és mit tehetnek a madarak védelmében. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz. A szavazás online történik.

Az elmúlt években volt már az év fája a szelídgesztenye, a törékeny fűz, a mézgás éger, az ezüst hársfa, a tiszafa, a zselnicemeggyet, az év madarának választották már a mezei verebet, a kanalasgémet, a kék vércsét, a fecskéket, a széncinegét, és az egerészölyvet is. 2020-ban az év madara a cigánycsuk.

A madarak és a fák a természet egymással szimbiózisban élő, fontos szereplői. A fák a madarak részére élőhelyet és táplálékot biztosítanak az avar szintjétől a legfelső lombkoronáig. A fák oxigént termelnek, alapterületre vetítve a legnagyobb oxigéntermelő felületük a fáknak van, de ennél még nagyobb a szén-dioxidot feldolgozó képességük. Nagymértékben képesek megtisztítani a levegőt a szennyeződésektől. A nyári melegben párologtatásukkal hűtik a levegőt. A fák hasznosságát bizonyítja, hogy egy kifejlett platánfa egy vegetációs ciklusában 27 ezer köbméter oxigént termel és 2,7 tonna port köt meg, értéke pedig 45 millió forintra tehető. A gazdasági haszna mellett jó tudni, hogy a városokban fák nélkül az utcákon a hőmérséklet több Celsius-fokkal megemelkedne. Faültetéssel az ember környezetének javításához is hozzájárulhatunk. A városi zöldfelületek növelése segít a mentális egészségünk fenntartásában is.

A madár a népművészetben Európa-szerte elterjedt motívum és hazánkban is megtalálható szinte minden díszítő műfajban. Az állatábrázolások között az egyik legáltalánosabbnak tekinthető. A madár szárnyas lény, a világon mindenhol elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartozik, ezért az égi lélek szimbóluma is. A kereszténység előtti időkben úgy tartották, hogy a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra. A madár-lélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelenik meg. A madarak feltűnnek mint a szabadság jelképei, a bűn rabságából való szabadulásnak és a lélek testtől való függetlenségének képei.

A népi megfigyelés alapján a költöző madarak tavaszi megjelenésének idejéből megjósolták az év időjárását és a termés mennyiségét is. A paraszti gazdaságban a termésből, gyümölcsből mindig hagytak egy keveset a földön és a fákon az „ ég madarainak“.

A fa a legősibb növényszimbólum, az örök fejlődés és megújulás, a termékenység jelképe, míg a kiszáradt fa az elmúlás motívuma. Mondókákban, népdalokban, magyar népmesékben is találkozunk vele, például égig érő fa, aranyalma fa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak. Utat szimbolizál, amelyen a táltosok, mesehősök az égbe vagy az alvilágba juthatnak.

Források

http://www.allatvedok.hu/madarak-es-fak-napja/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://publicatio.nyme.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_madarak_es_fak_napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://fna.hu/hir/madarakfak17 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.rfmlib.hu/gyerek/book/majus-10-madarak-es-fak-napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2017/05/10/evente-egy-nap-szenteltessek-a-madarak-es-fak-vedelmeben/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://birtalan.innerasia.hu/download/dolgozatok/samanizmus-es-nepvallas/2010-2/varga_borbala.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.nagyszuloklapja.hu/mondokak-versek/3643/madarak-es-fak-napja-25-aranyos-vers-mondoka-es-dal-gyerekeknek-madarakrol-fakrol.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Május 10.
A madarak és fák napja
Hugh Edwin Strickland
Dodó
Megnyitás
Május 10.
A madarak és fák napja
Mosonyi Szabolcs
A madárgyűrűzés 100 éve
Megnyitás
Május 10.
A madarak és fák napja
Herman Ottó
Ugartyúk fej (Burhinus oedicnemus)
Megnyitás
Május 10.
A madarak és fák napja
Nicholas Turland
Otis tarda (Túzok)
Megnyitás
Május 10.
A madarak és fák napja
Lugossy László
Vönöczky Schenk Jakab mellszobra a Jókai kertben
Megnyitás
Május 10.
A madarak és fák napja
Seregély
Megnyitás
Mi fán terem a tudatos állat- és környezetvédelem?
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
680 Perc
Május 10.
A madarak és fák napja
A boldogság kék madara - és ami kell hozzá. Környezettudatos programok a felső tagozaton
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
640 Perc
Május 10.
A madarak és fák napja
Száll a madár ágról ágra - környezetünk és szerepünk a védelmében
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
610 Perc
Május 10.
A madarak és fák napja
Erdő-mező kincsei: természetismeret és környezetvédelem játékos formában az alsó tagozaton
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
1040 Perc
Május 10.
A madarak és fák napja
Lásd a csodát magad körül - ismerd meg a madarak és a fák titokzatos világát a védelmük érdekében!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
740 Perc
Május 10.
A madarak és fák napja
Csodálatos természeti kincseink - ismerjétek és védjétek meg a körülöttetek lévő csodát!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
990 Perc
Május 10.
A madarak és fák napja