A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 1993. évi stockholmi 47. Kongresszusa március 22-ét nyilvánította a víz világnapjává. Ez a közgyűlési határozat az országok kormányai mellett a gazdasági szervezetek, civil szervezetek és magánszemélyek figyelmét is felhívta arra, hogy a víz milyen fontos az életünkben. A vízkészletek megóvása és a vízminőség megőrzése hosszú távon tudatos gondolkodást és széles, nemzetközi együttműködést igényel. Nemcsak ezen a napon kell, hogy célunk legyen a Föld vízkészletének megóvása és természetesen a tágabb természeti környezetünk védelme.
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” (Saint-Exupéry)
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 1993. évi stockholmi 47. Kongresszusa március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. E napon világszerte megemlékeznek a víz életünkben betöltött elengedhetetlen szerepéről, a vízkészletek megóvásáról, és a vízminőség megőrzésének fontosságáról. Az ENSZ közgyűlésének határozata alapján az első víz világnapot 1994-ben tartották. A világnap egyik fontos üzenete, hogy takarékoskodjunk a vízzel.
A víz az élet egyik lényegi összetevője, legalább olyan fontos, mint a levegő. Minden életműködéshez vízre is szükség van: víz nélkül a magok nem hajtanak, a növények kiszáradnak, nem élhetnek állatok és az emberek sem. Az emberi test körülbelül hetven százaléka is víz. A Föld felszínének több mint kétharmadát borítja víz, ennek a víznek a túlnyomó része sós tengervíz, csak a 2,5-3%-a édesvíz, mely nagyrészt a sarkvidékeken jég formájában található. A Földön egyre több vízre van szükségünk, mert a Föld népessége folyamatosan emelkedik. A felhasznált édesvíz háromnegyedét a mezőgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Emberi használatra az édesvízkészlet tizede marad.
Minden élőlény elsősorban vízzel „táplálkozik”. Sejtjeink, szerveink folyamatosan igénylik a megfelelő működéshez a folyadékot.
Egy 75 kg-os felnőtt szervezete 50 l vizet tartalmaz. Egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot iszik.
Nekünk ma természetes, hogy ha megnyitjuk a csapot, akkor folyik belőle a víz. De úgy kell élnünk, úgy kell takarékoskodnunk a vízzel, hogy ez az unokáink számára is természetes maradhasson. Lényeges, hogy mindenki tisztában legyen a saját felelősségével: minden ember tehet valamit azért, hogy takarékoskodjon a vízzel, ne pazaroljon. Például rövidebb ideig zuhanyozunk, nem engedjük tele a fürdőkádat, amikor fürdünk, nem ivóvízzel locsoljuk a kertet, nem folyatjuk folyamatosan a csapot fogmosás közben. Ökológiai lábnyom a víz felhasználásakor is keletkezik, melyet az elfogyasztott és beszennyezett víz mutat, ezt vízlábnyomnak nevezzük. A mindennapokban nem is gondolunk arra, hogy az elfogyasztott élelmiszerek előállításához, termesztéshez is vizet használnak fel. Érdemes azt is tudnunk, hogy egy szelet kenyér előállításához 40 liter vizet használnak, egy alma termesztéséhez 70 literre van szükség.
A Föld édesvízkészlete nem kifogyhatatlan, körforgásának és tisztaságának megőrzése érdekében nagy figyelmet kell szentelnünk környezetünk védelmére is.
Minden országban vannak környezetvédő csoportok, melyek figyelmeztetnek a vizek szennyeződéseire: olajszennyezésre, a gyárak és erőművek szennyező kezeletlen vizére, a növényvédőszerek talajt és ezáltal a vizet károsító hatásaira. A természetvédők számára egész évben fontos feladat a víz védelme is. A víz világnapja egyetlen nap az évből, ami alkalmat ad, hogy felhívják az emberek figyelmét a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
1993-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete március 22-ét jelölte ki a víz világnapjaként. Célja, hogy ez a nélkülözhetetlen természeti kincs gondolkodásunk középpontjába kerüljön. A szervezetek minden évben más és más nézőpontból hívják fel a figyelmet a víz alapvető szerepére, az élet azon területeire, melyek kapcsolódnak a vízhez. A tagországok célja az, hogy felhívják a világ figyelmét: az édesvízkészlet nem kifogyhatatlan a bolygónkon. A víz jelenléte meghatározó mindennapi életünkben. Természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz mindig a rendelkezésünkre áll kellő mennyiségben, ezért sokszor nem is gondolkodunk azon, hogyan lehetne a víz felhasználásának a pazarlását megakadályozni, a takarékoskodást megoldani. Pedig erre nagy szükség van, mert a Föld lakossága rohamosan növekszik és úgy tűnik, az éghajlat változásával egyre szárazabb napok várnak ránk itt Európában is. Többek között ezért is lényeges, hogy mindenki tisztában legyen a saját felelősségével a vízkészlet és az ivóvíz tisztaságának megőrzésében.
Minden évben ezen a napon, vagy ahhoz közeli időpontban teszik közzé a legfrissebb Víz világjelentés (World Water Development Report), melynek célja, hogy a fenntartható vízpolitikák kialakításához és megvalósításához eszközöket bocsásson a kormányok döntéshozói részére.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója víz világnapi üzenetében kiemelte, hogy: „A vízválság globális válság. A vízhez való fenntartható hozzáférés nélkül nem leszünk képesek elérni olyan célokat, mint például a minőségi oktatás, vagy a virágzóbb és méltányosabb társadalmak kialakítása. A történelem bebizonyította ezt. Kínában és a Közel-Keleten például a főbb folyók (Jangce, Nílus, Eufrátesz) tették lehetővé az első nagy mezőgazdasági és városi civilizációk kialakulását. Figyelembe véve a helyzet sürgősségét, a következő évtizednek a cselekvésé kell lennie."
Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a „Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, amely kiváló lehetőséget biztosított a problémák nagyságának kiemelésére, és az érdekeltek összefogására a megfelelő megoldások megtalálása érdekében.
Jelenleg 1,8 milliárdnyira tehető azok száma, akik szennyezett vizet isznak a világon. Egyes nagyvárosok, például Fokváros (Dél-Afrika) és Kairó (Egyiptom) jelenleg is vízhiánnyal küzdenek. Ma körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, ez abból adódik, hogy a világ állóvizei, folyói szennyezettek. Bár napjaink egyik környezeti problémája az ivóvízhiány, mégsem csökken a víz szennyezése. Évente 15 millió felnőtt és 5 millió gyermek hal meg a szennyezett ivóvíz miatti betegségekben. A vízszennyezés egyik forrása az ipari tevékenység, a másik a mezőgazdasági termelés, mely során vegyszerek, gyomirtók, rovarirtók, műtrágyák kerülnek a felszíni vízkészletbe. Sajnos nem elhanyagolható a háztartások vízszennyezése sem a mosószerek, öblítők, vízlágyítók, kozmetikumok, savak és lúgok széleskörű használatával.
A víz komoly gazdasági értéknek számít, így az üzleti érdekek is befolyásolják a vízkészlet felhasználását, és komoly verseny folyik az új vízforrásokért. Egyes feltételezések szerint a jövő háborúi a vízkészletek megszerzéséért robbanhatnak ki.
Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési célok azt a célkitűzést is magában foglalják, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Előrejelzésük szerint 2040-re a vízigényünk 30 százalékkal megnő a népesség gyarapodása miatt, és az emberiség felének a vízhiány lesz az egyik legfőbb problémája. Az óceánokba évi 20 millió tonna műanyag szemét kerül.
Szakértők felmérései szerint a felhasznált édesvíz háromnegyedét a mezőgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Ezt bizonyítja az a kutatási eredmény, mely megmutatja a következő példákon a víz ipari felhasználását:
1 kg marhahús előállításához körülbelül 15 ezer liter vizet használnak fel, melyben a takarmány vízigénye is benne van, 1 szelet kenyér előállítása 40 liter vizet, 1 darab alma termesztése 70 liter, 1 darab burgonya termesztése 25 liter, 1 darab paradicsom termesztése 13 liter vizet igényel. Összehasonlításként: egy teli fürdőkádnyi víz 140 liter. 1 kg marhahús kb. 107 fürdőkádnyi vizet igényel.
Igaz, hogy egy ember egyedül nem tudja megoldani ezeket a globális vízszennyezési problémákat, de a saját életében mindenki tehet egy keveset. Vannak, akik nem vásárolnak műanyag palackban vizet, nem permeteznek mérgekkel, csak környezetbarát tisztítószereket használnak.
Ökológiai lábnyom a víz felhasználásakor is keletkezik, ez a vízlábnyom: az elfogyasztott és beszennyezett víz mennyisége adja, melyeket több tényező is befolyásol. A változáshoz fel kell ismernie mindenkinek, hogy ha nem teszünk ellene, a jelenlegi tendenciák lassan visszafordíthatatlan következményeket okoznak.
Megdöbbentő tények:
• 1995-ben a Föld lakosságának 40%-a (80 ország) küzdött súlyos vízhiánnyal. 2032-re ez az érték 50%, Nyugat-Ázsiában 90% lesz.
• Kb. 1,8 milliárd embernek nincs biztonságos ivóvize, 2 milliárdnak biztonságos tisztálkodási lehetősége.
A jeles nap alkalmával megrendezésre kerülő rendezvények erősítik, hogy a felelősségteljes gondolkodást beépüljön hétköznapjainkba. A világnap kapcsán minden évben szó esik a vízkészletek mennyiségéről, minőségéről, fontosságáról - vagyis nélkülözhetetlenségéről. Figyeljünk a vízre, a tiszta ivóvízre, a környezetvédelemre, a fenntartható fejlődésre, a gazdaságra.
A víz világnapján természetesen változatos programok is várják az érdeklődőket országszerte, ki-ki találhat kedvére valót.
A rendezvények sokszínűsége mutatja, mennyi értelmezése, szerepe, felhasználása van a víznek életünkben.
https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/eea-jelzesek-2018-viz-elet/cikkek/vizhasznalat-europaban- (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://www.aquavital.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://www.szegedivizmu.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://ecolounge.hu/nagyvilag/a-vizrol-szol-ez-a-nap-marcius-22-a-viz-vilagnapja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://www.maviz.org/fogyasztoi_hir/viz_vilagnapja_2021 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://www.terport.hu/ ((Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://unesco.hu/hirek/marcius-22-a-viz-vilagnapja-107234 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://erdeiprogramok.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)