November 27.
Véradók napja
Tudatosságra nevelés

A vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben. A tudomány mai állása szerint a vér semmi mással nem pótolható, csak véradással, ami emiatt egy létfontosságú társadalmi szerepvállalás. A véradók előtt tisztelegve minden év november 27-én ünneplik a Véradók Napját Magyarországon, mely jeles nap 1988 óta a Magyar Vöröskereszt javaslatára született meg. Ilyenkor ünnepségekkel, kitüntetések és elismerések átadásával emlékeznek meg az önkéntes véradók fontos társadalmi szerepvállalásáról.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

A vért minden kultúrában az élettel kapcsolják össze. Talán ismerős a szlogen: „Aki vért ad, életet ad”. Nagyon jó érzés véradáskor az a tudat, hogy valakinek, aki egészségügyi problémákkal küzd, a mi önkéntes véradásunk segít hozzájárulni a gyógyulásához. A vér az emberi test egyik legfontosabb alkotóeleme. Legfontosabb feladata az oxigén, a szén-dioxid, a tápanyagok, salakanyagok, hormonok szállítása, ezeken túl pedig kifejezetten fontos szerepet játszik a szervezet hőháztartásában és a kórokozók elleni védelemben. Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből nagyjából fél liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálható.

„A vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben. A tudomány mai állása szerint a vér semmi mással nem pótolható, mesterségesen nem előállítható, csak véradással pótolható. A hazai egészségügyi intézmények ellátása éves szinten nagyságrendileg 390 000 véradással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátáshoz - munkanapokra lebontva - napi 1600-1800 véradóra van szükség. Vérátömlesztésre (transzfúzióra) első sorban a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtétek során van szükség, illetve számos súlyos betegség, mint a vérképzőszervi vagy rosszindulatú betegségek is jó eséllyel gyógyíthatók, azonban a kezelés során a betegnek folyamatosan vérkészítményeket kell kapnia. A véradás során levett vérből előállított legrövidebb lejáratú vérkészítmény (trombocita készítmény) csupán 5 napig használható fel, ezért nagyon fontos, a véradások folyamatossága.“ – írja honlapján az Országos Vérellátó Szolgálat.

A véradók előtt tisztelegve minden év november 27-én ünneplik a Véradók Napját Magyarországon, mely jeles nap 1988 óta a Magyar Vöröskereszt javaslatára született meg. Bár a nemzetközi véradók napját június 14-én ünneplik, hazánkban azért ez a dátuma, mert 1954-ben ekkor adtak át először kitüntetéseket ezen a területen. Ilyenkor ünnepségekkel, kitüntetések és elismerések átadásával emlékeznek meg az önkéntes véradók fontos társadalmi szerepvállalásáról.

A jeles nap jelentőségére mindenki számára fel kell hívni a figyelmet, hiszen a vér mára a gyógyítás nélkülözhetetlen kelléke. Műtéteknél, életmentő kezeléseknél nagy szerepet játszik, gyógyszerek gyártásánál is különösen fontos. Jóllehet, számos kísérlet történt művér előállítására, de egyik sem járt teljes sikerrel. Amerikában kifejlesztettek egy oxyglobin nevű, marhák véréből előállított vérpótló szert, de ezt sem Magyarországon, sem Európában nem használják. Évente mintegy 400.000 vérkészítményre szoruló beteg van hazánkban, így a véradás nélkül a betegellátás leállna. A vér csak korlátozott ideig tárolható, de maximálisan 49 napig, ezért az ország vérellátását csak folyamatos véradással lehet biztosítani. Egy átlagos felnőttek nagyjából 5 liter vére van, amelyből mintegy fél liter az úgynevezett vér-raktárakban tárolódik, mint a máj, lép, vénás fonatok. A véradás során négy és fél decilitert vesznek le, ez az a mennyiség, amelyet a szervezet néhány nap alatt tud pótolni.

Vért a nők évente legfeljebb háromszor, a férfiak legfeljebb ötször adhatnak, két véradás között 56 napnak kell eltelnie. Hogy ki alkalmas véradásra, azt Magyarországon mindig orvos dönti el. A véradás elején egy kérdőívet kell kitölteni, amelyben különböző betegségekre, előzményekre kérdeznek rá. Ezt követi az orvosi vizsgálat, mely vérnyomásmérést, a szív és a tüdő meghallgatását jelenti. Véradás előtt érdemes sok folyadékot fogyasztani.

Sok híresség is rendszeres véradó. A világ legjobb focistájáról, Cristiano Ronaldoról is azt mondják, hogy amiatt nincs tetoválása, mert az azt követő fél évben nem tudna vért adni. Gordon Ramsay, a világhírű séf a National Blood Service Give Blood, azaz Adj vért című reklámjában vallotta be, hogy egy balesetben megrepedt a lépe, és mivel akkor az ő életét is véradók mentették meg, azóta ő is rendszeres véradó. Az Oscar-életműdíjas hongkongi színész, harcművész, harckoreográfus Jackie Chan egyetlen dologtól félt: a tűtől. A jó cél érdekében azonban mégis legyőzte fóbiáját, és azóta másokat is erre biztat. Ő maga is rendszeres véradó, hogy ezzel életeket mentsen.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

Manapság az orvostudomány számára a vér vagy a vér bizonyos funkcióinak pótlása nem okoz gondot. A vérátömlesztés segítségével már olyan bonyolult műtéteket is el tudnak végezni, mint a nyitott szívműtét vagy a szervátültetés. Azonban ez nem volt mindig így. A vérvétel, véradás, vérátömlesztés mai biztonságos formájának eléréséhez hosszú út vezetett.

Az ókorban számos betegség okának a bővérűséget tartották, ami a kis vérerek kitágulását és fokozottabb feltöltődését jelenti vérrel. Úgy gondolták, hogy a vér lecsapolásával számos betegség gyógyítható. Ezzel próbálták kezelni a magas lázat, a migrént és sok egyéb egészségügyi gondot, és ezt már az ókori egyiptomiak és görögök is alkalmazták. A híres római orvos, Galénosz úgy vélekedett, hogy a jó egészséghez a négy fő testnedv egyensúlya kell. Ezek a vér, a nyálka, a sárga és a fekete epe. Ez a felosztás az orvostudomány megalapítójaként is emlegetett, ókori görög orvostól, Hippokratésztől való. Ez az első olyan részletesen kidolgozott típustan, amelynek fogalmait ma is használjuk, jóllehet két és félezer évvel ezelőttről származnak.

A Római Birodalom területén a vérvétel gyakorlata is Galénosztól terjedt el. Kezdetben a vérvétel szikével vagy éles fadarabbal történt, de a XVIII. századtól a gyógyászati eszközök fejlődésének köszönhetően ez a művelet már kevésbé volt fájdalmas.

Az első vérátömlesztési kísérletről szóló írásos feljegyzés 1492-ből való. A krónikás Stefano Infuserra leírja, hogy VIII. Ince pápa életét vér adásával próbálták megmenteni úgy, hogy a száján keresztül juttatták a kómában fekvő pápa testébe. Ehhez három tízéves fiútól vettek vért, akiknek a feljegyzések alapján egy-egy arany pénzérmét, azaz dukátot ígértek. Sajnos mind a pápa, mind a három fiú meghalt. Ma talán furcsán hangzik ez a módszer, de akkor még nem rendelkeztek kellő ismerettel a vérkeringést illetően. Csak 1628-ban jelentette meg William Harvey angol orvos a két vérkörös keringést feltáró tudományos leírását, és ismerteti kutatási eredményeit a publikummal.

Több mint egy évszázad telt el, mire 1658-ban egy holland biológus, Jan Swammerdam a mikroszkópjával először azonosítja a vörösvértesteket és leírja létezésüket. Nem sokkal később, 1665-ben Richard Lower angol sebész egy kutyán végez vérátömlesztést. Ez az első feljegyzett állaton végzett sikeres vérátömlesztés. És jóllehet innentől kezdve az állatokon végzett vérátömlesztési kísérletek sikeresek voltak, az emberek esetében továbbra is elbuktak a hasonló kísérletek többnyire a transzfúzió után fellépő komplikációk miatt. Végül 1818-ban Dr. James Blundell angol szülészorvos hajtotta végre az első sikeres emberi vérátömlesztést, mégpedig oly módon, hogy a szülés utáni vérveszteség kezelésére a szülő nő férjétől vett le vért és azt adta az anyának. Blundell 1825 és 1830 között további tíz vérátömlesztést hajtott végre, melyek közül öt volt sikeres. 1900-ban a bécsi egyetemen dolgozó Karl Landsteiner rábukkant annak okára, hogy a vérátömlesztés bizonyos betegek életét miért tudja megmenteni, míg mások belehalnak. Azonosította az alfa és béta antigéneket a vörösvérsejten, és kidolgozta az AB vércsoport rendszert. Felfedezéséért 1930-ban Nobel-díjat kapott. Később rendszerét Alexander Weinerrel közösen kiegészítette az Rh pozitív és negatív besorolással. Ezt a rendszert használjuk a mai napig.

1916. január elsején Oswald Hope Robertson az Amerikai Egyesült Államok katonaságának kutatóorvosa hajtotta végre az első olyan vérátömlesztést, amelyhez korábban levett, tartósított és hűtött vért használt. Robertsont tekintik az első vérbank megalapítójának, melyet az I. világháborúban a francia fronton szolgálva hozott létre.

A véradás történetében a Vöröskereszt nagy szerepet játszott. Ez a nemzetközi segélyszervezet az első genfi egyezmény aláírásakor 1864. augusztus 22-én jött létre. Ez volt az első olyan semleges szervezet, amelynek célja a harctéri sebesültek ellátása volt. Alapítója egy svájci üzletember, Henri Dunant. A Vörökereszt megszervezésére az indította, hogy szemtanúja volt 1859-ben a délkelet-lombardiai Solferino melletti ütközetnek, amely az osztrák császári haderők és a francia császári csapatok közötti összecsapás következtében 40 000 ember életét követelte. Dunant egy nappal az ütközet után érkezett a helyszínre és elborzadt a látottakon, megrendítette az a szolgálat, amit a ruhájukon vörös színű keresztet viselő kamilliánus szerzetesek végeztek. A csata végén, napnyugta után kivonultak a csatatérre, ellátták a sebesülteket és eltemették az elhunytakat. Azonban a szerzetesek véges kapacitásuk miat csak azokat a sebesülteket vitték magukkal, akiknek megmentésére jó esélyt láttak. Üzleti útját megszakítva a környező lakosság bevonásával megszervezte a solferinói csatatéren maradt sebesültek ellátását. Az ottani falvakban ápolókat toborzott és elsősegélyben részesítette harctéren szenvedő katonákat. Dunant javaslata ezután az volt, hogy minden országban hozzanak létre egy önkéntesekből álló segélyszervezetet, amely háború idején gondoskodik a sebesülteket ellátásról, és kössenek nemzetközi egyezményt a harcmezőn maradt sebesültek, valamint ápolóik védelméről, és biztosítsanak részükre semleges státuszt. Ötletére 1863-ban megalakult a Vöröskereszt, melynek jelképe a vörös kereszt lett, ami a svájci zászló inverze. A szervezethez kezdetben Svájc és még 14 európai állam csatlakozott. Létrehozták a sebesülteket segélyező nemzetközi bizottságot, és megegyeztek abban, hogy a betegápoló önkéntesek, valamint a harctéren tevékenykedő orvosok és ápolók semlegesek és érinthetetlenek. Munkásságáért 1901-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Szervezete a XIX. század végi megalakulása óta megszakítás nélkül, háborúban és békében egyaránt tevékenykedik. Feladatai közé tartozik a békeidőben bekövetkező, nagy tömegeket érintő természeti katasztrófák áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása is.

Magyarországon két véradásért felelős szervezet van: az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt. Ez utóbbi volt a véradás, vérvétel előfutára. A II. világháború alatt pedig igaz csak kis mennyiségben, de már konzervált vért szállítottak a frontra. A Magyar Vöröskereszt Véradó Központja is ekkor jött létre. 1949-ben a Vöröskereszttől az Országos Vérellátó Szolgálat átvette a vérellátás feladatát, aminek egyik kiemelt területe a nemzeti vérkészlet és az azzal való gazdálkodás felügyelete, a vérgyűjtés és a vérkészítmény elosztás vonatkozásában országos logisztikai és információs hálózat, központi diszpécser szolgálat működtetése, továbbá a szakorvosok, szakasszisztensek, transzfúzió felelősök részére a transzfuziológia minden szakterületére kiterjedő oktatások és továbbképzések szervezése illetve megtartása. 1958-ban pedig létrejött az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet, ami 1995-ben két részre vált: az egyik kizárólag vérellátással és vérátömlesztéssel foglalkozik, míg a másik tudományos kutatói feladatokat lát el.

A jeles nap jelentőségére már fiatalkorban fel kell hívni a figyelmet, hiszen a vér mára a gyógyítás nélkülözhetetlen kelléke. Műtéteknél, életmentő kezeléseknél nagy szerepet játszik, gyógyszerek gyártásánál is különösen fontos. Számos kísérlet történt művér előállítására, de egyik sem járt teljes sikerrel. Amerikában kifejlesztettek egy oxyglobin nevű, marhák véréből előállított vérpótló szert, de ezt sem Magyarországon, sem Európában nem használják. Évente mintegy 400 000 vérkészítményre szoruló beteg van hazánkban, így véradás nélkül a betegellátás leállna. A vörösvérsejt koncentrátum csak korlátozott ideig tárolható, de maximálisan 49 napig, ezért az ország vérellátását csak folyamatos véradással lehet biztosítani. Egy átlagos felnőttek nagyjából 5 liter vére van, amelyből mintegy fél liter az úgynevezett vér-raktárakban tárolódik, mint a máj, lép, vénás fonatok. A véradás során négy és fél deciliter vesznek le, ez az a mennyiség, amelyet a szervezet néhány nap alatt tud pótolni.

Vért a nők évente legfeljebb háromszor, a férfiak legfeljebb ötször adhatnak, két véradás között 56 napnak kell eltelnie. Hogy ki alkalmas véradásra, azt Magyarországon mindig orvos dönti el. A véradás elején egy kérdőívet kell kitölteni, amelyben különböző betegségekre, előzményekre kérdeznek rá. Ezt követi az orvosi vizsgálat, mely vérnyomásmérést, a szív és a tüdő meghallgatását jelenti. Véradás előtt érdemes sok folyadékot fogyasztani.

Ezután jön hemoglobin koncentrációjának mérése, illetve első véradóknál a vércsoport meghatározása. Ezekhez az ujjbegyből vesznek vért. A túl alacsony hemoglobin szint időleges kizárást eredményezhet, de hasonló történik nátha, torokgyulladás, herpesz vagy műtétek után is. A vérvételhez többnyire hanyatt fektetik az önkénteseket, és gumiszalaggal szorítják el a kart, és pumpáló mozdulatokra kérik a véradót, hogy könnyebb legyen megtalálni a vénáját, amit fertőtlenítenek és egy steril tűvel megszúrnak. Ideális esetben 5-10 perc elegendő a teljes vérvételhez. A vért erre előkészített zsákban tárolják, amelyben véralvadásgátló és a vérsejteket tápláló oldalt van.

A vér minden kultúrában az életet jelenti, az élet szimbóluma. Olyan isteni alkotóelem, amelyhez az élet kapcsolódik az emberi testben. Gyakran tulajdonítanak neki mágikus erőt, különös hatalmat. A vér számos kultúrában kapcsolódik össze a termékenységgel, de összekapcsolódik a szenvedéllyel, a halállal, háborúval és az önfeláldozással is. Gyakori az irodalomban is, hogy kapcsolat van a vér és a bűn, bűnösség között. Arany János Ágnes asszony és Tetemre hívás című balladáiban is jelen van ennek összekapcsolódása.

Források

www.ovsz.hu (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://umich.edu/~umfandsf/symbolismproject/symbolism.html/B/blood.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.redcrossblood.org/donate-blood/blood-donation-process/what-happens-to-donated-blood/blood-transfusions/history-blood-transfusion.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.sahistory.org.za/dated-event/first-successful-non-direct-blood-transfusion-carried-out (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_V%C3%B6r%C3%B6skereszt (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1864_augusztus_22_megalakul_a_nemzetkozi_voroskereszt/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.ovsz.hu/sites/ovsz.hu/files/kepzes_debrecen/Medgyessy_Transzfuzio_trtenete.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mult-kor.hu/20120604_a_vervetel_fajdalmas_tortenete (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://vasarnap.hu/2019/12/02/az-elso-hivatalos-veratomlesztest-vii-ince-papa-kapta/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://hosz-hirado.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1164188 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://voroskereszt.hu/hirek/a-veradok-napjan-a-legelhivatottabb-onkentes-segitoket-ismerik-el/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.) 

November 27.
Véradók napja
Varnyúné Kovács Magdolna
A véradás világnapja
Megnyitás
November 27.
Véradók napja
Véradás népszerűsítése május 1 felvonuláson
Megnyitás
November 27.
Véradók napja
Magyar Vöröskereszt
Magyar Vöröskereszt
Megnyitás
November 27.
Véradók napja
Vércsoportok
Megnyitás
November 27.
Véradók napja
M1
A véradó kamion
Megnyitás
November 27.
Véradók napja
Véradás fotó
Megnyitás
A csodálatos emberi szervezet
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
365 Perc
November 27.
Véradók napja
Hétköznapi hősök
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
405 Perc
November 27.
Véradók napja
Hősök nem csak a filmekben léteznek
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
495 Perc
November 27.
Véradók napja
Aktívan, testtel, lélekkel
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
740 Perc
November 27.
Véradók napja
Színes, képes biológia
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
810 Perc
November 27.
Véradók napja
Segíts másokon!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
940 Perc
November 27.
Véradók napja