Modal Header
Hazánkban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozatának megfelelően 1950-től 1953-ig június első vasárnapján, azt követően pedig minden év május utolsó vasárnapján rendezték, illetve rendezik meg a Nemzetközi Gyermeknapot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos szükségleteikre, a gyermekek egészségvédelmére és a tanulási lehetőségeik javítására. Gyermeknapon mindig a gyerekek kerülnek a figyelem középpontjába. Az Egyesül Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1954-ben határozatban javasolta, hogy minden ország hozzon létre egyetemes gyermeknapot, amelyen a gyermekek közötti világméretű testvériség és megértés, a világ gyermekeinek jólétét elősegítő események kapnak hangsúlyt. Azt határozták meg, hogy minden ország olyan napot válasszon, amely szabadnap, hogy a családok együtt ünnepelhessenek.
Diákoknak szóló változat
A Gyereknap célja, hogy, ezen a napon minden figyelem a gyerekekre irányuljon. Erre a napra két elnevezést is használunk: Nemzetközi gyermeknap és Egyetemes gyermeknap. Ez utóbbit (Universal Children’s Day) Törökországnak köszönhetjük, ugyanis a törökök már a XX. század elején is fontosnak tartották, hogy minden évben legyen egy olyan időszak, vagy nap, mely teljes egészében a gyerekekről szól.
Érdekes, hogy Magyarországon a Gyermeknap 1931 és 1950 között még gyermekhét volt. Ezen a különleges napon az egyik legfontosabb, hogy a család együtt lehessen: gyerekek, szülök, nagyszülők. Jó alkalom együtt ellátogatni változatos programokra, rendezvényekre, cirkuszba, színházi előadásokra, gyermeknapi koncertekre. Ezen a napon ingyenes vagy kedvezményes a belépő az állatkertekbe, vidámparkokba, kalandparkokba, illetve sok üzlet tart különleges gyermeknapi akciókat. Egy gyereknapi rendezvényen biztosan találkozunk vattacukorárussal és elmaradhatatlan ünnepi kellék a lufi is. Ilyenkor a lakóhelyünkön a gyerekeknek kedvez számos izgalmas intézmény és bolt, de a nap nem attól lesz különleges, ha a vásárlásról szól, hanem inkább az együtt töltött időről.
A kelet-ázsiai szigetországban, Japánban már az ókortól kezdve létezett gyermekekhez kötődő ünnepnap. Az ötödik hónap ötödik napját hagyományosan Tango no Sekku-nak hívták, és a kisfiúk fesztiválja volt, míg a lánykáknak Hina Matsuri, azaz Babafesztivál néven szintén saját fesztiváljuk volt, a harmadik hónap harmadik napján. Az egyetemes gyereknapot az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak a Gyermekalapja, az UNICEF alapította 1954 szeptemberében. 145 különböző országban ünneplik, időpontja országonként változó. Németországban például évente kétszer is megtartják a Gyereknapot június 1-jén és szeptember 20-án.
A gyerekkorról fontos tudnunk, hogy egy különleges időszak az ember életében. A gyermekkori élményeink szervesen belénk égnek. Szakemberek szerint az első három éve az életünknek döntő fontosságú, és az agyunk működése ebben az időszakban a legintenzívebb. Mivel csecsemőkorban a kommunikációnk korlátozott, hiszen még nem tanultunk meg beszélni, nagy szükségünk van szüleinkre, akik idővel megtanulják, hogy jelzéseinkből megtanulják felismerni, hogy épp mire van szükségünk. Ha egy kisbaba azt tapasztalja, hogy bárminemű bajában, szülei segítségére sietnek, és megpróbálják igényeit kielégíteni, akkor az lesz az alaptapasztalata, hogy a világ egy szeretetteljes közeg, amelyben neki is helye van, és amely odafigyel rá, kialakul az úgynevezett ősbizalom a világ iránt. Ezt hívják biztonságos kötődésnek, amelynek a megtapasztalására különösen az első három életévünkben nagy szükségünk van. Ez egy nagyon fontos kötelék a szülő és a gyermeke között, amely hosszú távon meghatározza, hogy másokkal miként fog viselkedni egyéb kapcsolataiban.
Nemcsak gyereknapon, de a mindennapokban is fontos, hogy minél többet játsszunk. A játékok során észrevétlenül nagyon sok képességünk fejlődik, tanulunk. Az, hogy mennyire tudunk veszíteni, a kudarctűrőképességünktől függ, így ha sokat játszunk, megtanuljuk könnyebben kezelni azt, ha épp a másik az ügyesebb. A későbbiekben pedig ennek köszönhetően jól tudjuk majd kezelni a konfliktusokat és a veszteséget, valamint a nehezebb helyzeteket. De ilyen tevékenységek során a szabályok betartását, a másokra való odafigyelést, a vezetői szerepet, a csapatban való együttműködést és sok egyéb fontos dolgot is lehetőségünk van magunkévá tenni, ami utána az egész életünkre hatással lehet.
Pedagógusoknak szóló változat
„A gyermek olyan, mint a tükör.
A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi.
Ha szeretetet kap, viszonozza azt, de ha nem kap szeretetet,
nincs mit visszatükröznie.”
(Ross Campbell)
E jeles napot Nemzetközi Gyermeknapnak és Egyetemes Gyermeknapnak is hívjuk. A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik az év legkülönbözőbb napjain. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban, majd a genfi Gyermekjóléti Konferencia (Geneva World Conference for the Well-being of Children) alkalmával 1925-ben tartottak először hivatalos gyermeknapot.
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése Törökországból ered, és a legtöbb országban ma is ünnepnap. Ehhez hasonló az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben a 836 (IX) számú határozatban javasolta, hogy minden ország hozzon létre egyetemes gyermeknapot, amelyet a gyermekek közötti világméretű megértés és testvériség, valamint a világ gyermekeinek jólétét elősegítő tevékenység napjának kell tekinteni. A közgyűlés azt javasolta az országoknak, hogy a gyermeknapot úgy tartsák meg, hogy az szabadnap, illetve iskolaszüneti nap legyen, hogy a családok méltó módon együtt ünnepelhessenek.
Az ENSZ döntést legerősebben meghatározó tényező azonban nem Törökország hagyományossá lett gyakorlata volt, hanem a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949-es határozata. Ők ugyanis egy minden évben megrendezésre kerülő, nemzetközi rendezvénysorozattal kívánták felhívni a figyelmet a második világháború sújtotta elmaradott országok rendkívül nehéz helyzetben lévő gyermekeinek sorsára. A cél akkoriban a gyerekek megsegítését szolgáló akciók szervezése, a segítségnyújtás, az összefogás volt. Ma már inkább az, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, szükségleteikre, egészségvédelmükre és a tanulási lehetőségeik javítására. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján 1950-től május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot. Magyarország 1906-ban tartotta meg első Gyermeknapját. Az Országos Gyermekvédő Liga ezzel a II. világháborúig tartó hagyományt teremtett. 1931 májusában elsősorban jótékonysági céllal került megrendezésre az első gyermekhét. Ekkor minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színi előadásokat rendeztek. E napon minden évben rengeteg rendezvény, program várja a gyerekeket és családokat. A Gyermeknap célja , hogy mindenki figyelme a gyerekekre irányuljon, a programokon jól szórakozzanak, pozitív élményeket szerezzenek.
A legtöbb országban a Gyermeknap nagyszerű programokkal és foglalkozásokkal jár: cirkuszi, színházi előadások, koncertek, kézműves foglalkozások, szórakoztató műsorok. Ezen a napon az állatkertek, vidámparkok, kalandparkok, strandok ingyenes vagy kedvezményes belépőket kínálnak. Több üzlet tart különleges gyermeknapi leárazásokat is.
Magyarországon szokás, hogy a gyerekek külön ajándékot kapnak Gyermeknap alkalmából. Az ajándékok általában a jó idő eljöttéhez és a szabadtéri játékokhoz kapcsolódnak. De, mint akárhol máshol, a legfontosabb, hogy a család együtt legyen: gyerekek, szülök és még a nagyszülők is. Magyarország Alaptörvényében is megfogalmazásra került: „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” – hangsúlyozva, hogy hazánk számára a gyermekek biztonságának, jólétének, jóllétének, jövőjének biztosítása elsődleges fontosságú és kiemelt feladat.
Számos kelet-európai ország ünnepli a Gyermeknapot június elsején. Mivel már Németország egyesülése előtt is ekkor tartotta a Német Demokratikus Köztársaság a Gyereknapot, több német régió megőrizte ezt a szokást. Kína is ezen a napon ünnepli a gyerekeket.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által létrehozott Egyetemes Gyereknapot 145 különböző országban ünneplik, melynek időpontja országonként változó.
Németországban és Ausztriában szeptember 20-án tartják. A november 20-i dátumot úgy választották meg, hogy emlékezzenek arra, hogy 1959-ben november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekjogi Nyilatkozatot. Így Németországban évente kétszer is tartanak Gyereknapot: június 1-jén és szeptember 20-án.
Oroszországban számos rendezvény kerül megszervezésre a gyerekek számára június 1-jén. Az utcákat és tereket díszítik, hogy felhívják a figyelmet a Gyermeknapra és az aznapi gyermekrendezvényekre.
Az Amerikai Egyesült Államokban június első vasárnapján ünneplik a gyerekeket.
Japánban 1948 óta nemzeti ünnep és egyben munkaszüneti nap a Gyermeknap, amit május 5-én tartanak. Ezen a napon a családok papírsárkányokat reptetnek.
Kanada nemzeti gyermeknapját 1993 óta ünneplik, minden évben november 20-án. A családok ezen a napon az ENSZ gyermekjogi egyezményét is minden évben újra elolvassák.
Míg Indiában november 14-én, az ország első miniszterelnökének, Jawaharlal Nehru születésének évfordulóján van a Gyermeknap, addig Chilében augusztus első, Argentínában augusztus második vasárnapja, Kolumbiában április utolsó hétvégéje, Kubában pedig július harmadik vasárnapja ez a jeles ünnep.
Brazíliában október 12., Peruban október 14., Mexikóban április 30. a gyermekek napja.
A gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. Minden gyermek számára a legfontosabb a szüleikkel együtt töltött minőségi idő, ezért ez a nap jó alkalom arra, hogy a szülők gyermekeikkel minél több közös programot szervezzenek. Minden, ami a gyerekkorban történik, a gyermek egész életére hatással van, ezért kell valamennyi őket érintő döntésnél figyelembe venni annak esetleges hatását rájuk. Egy társadalomban és annak mikroegységében, a családban a gyermekek jóllétének minden körülmények között elsőbbséget kell élveznie. A fenntartható jövő alapja a gyerekek egészsége, védelme és oktatása.
Ha a gyerekek nem tudják kiteljesíteni a bennük lévő tehetséget és készségeket, annak nemcsak ők, hanem mindenki érezni fogja a hatását. A gyermekek jólléte ezért közvetlenül tükrözi egy társadalom jóllétét is. A gyermekekbe való befektetés alapvetően fontos a szegénység és a generációk közötti egyenlőtlenség felszámolásához is, egy jól működő gazdasághoz, és egy egészséges társadalomhoz. A jelen és jövő gyermekei és a fiataljai azok, akik a közös jövőnket alakítják.
A jeles nap szól a gyermekek jogairól is, ami azért fontos, mert ha a gyerekek megismerik jogaikat, azokon keresztül megtapasztalhatják az őket körülvevő világ működését.
A jogok ismerete és tisztelete egyenes úton vezet a felelősségvállaláshoz, és így a korlátok és szabályok betartásához. A jogok ismerete elősegíti, hogy a gyerekek felelős és tudatos felnőttekké váljanak. A gyermekjogok ismerete hozzájárul ahhoz, hogy javítsuk a gyerekek önértékelését, növeljük látókörüket, és fogékonyabbá tegyük őket az őket körülvevő és a fejlődő világ problémái iránt. A gyerekeken keresztül pedig a felnövekvő generációk attitűdjét is alakítani tudjuk.
xhttps://www.rfmlib.hu/gyerek/book/majus-utolso-vasarnapja-nemzetkozi-gyermeknap (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)
https://www.okosjatek.hu/gyereknap_eredete (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/nemzetkozi_gyermeknap (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)
https://nevezetesnapok.hu/egyeb-nevezetes-napok/gyereknap-2020/ (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)
https://web-japan.org/kidsweb/explore/calendar/may/children.html (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)
https://indianchild.com/childrens_day_india.htm letöltés 2020.11.17. (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)
https://canadiancrc.com/Canadas_national_Child_Day.aspx (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)
https://unicef.hu/gyermekjogok/miert-fontos-hogy-a-gyermekek-jogai-ervenyesuljenek (Legutolsó megtekintés: 2021. június 23.)