Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Kiemelt magyar ünnepek

A XVII. század végén a Kárpát-medencében lezajlott visszafoglaló háborúk után számos probléma várt orvoslásra, melyek feszítették a sok megpróbáltatáson átment társadalmat. A rengeteg megoldásra váró kérdés egy szabadságharcban csúcsosodott ki, amelyben kialakult az az erőegyensúly, ami a birodalmat elkísérte a reformkorig. A vesztes szabadságharc ellenére sikerült kialakítani a rendi dualizmust. Rákóczi fejedelem az egy ügy mellett való végsőkig kitartás szimbólumává vált. A későbbi századokban az önálló Magyarország megteremtőjeként kezdték el tisztelni. A dualizmus időszakában a nemzeti felemelkedés egyik jelképévé is vált annak ellenére, hogy nem sikerült Magyarországot leválasztania a Habsburg Birodalomról.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilona és Thököly Imre gyermeke. A korban ez terhes politikai örökségnek számított, mert a Habsburgok ellenfelei voltak, így a bécsi kormányzó körök saját hűségükre szerették volna nevelni. Munkács 1688-as bevétele után Rákóczit elszakították családjától, hogy udvarhű nevelést kapjon. Németes ruhában járt, francia műveltségre tett szert és a Német-római Birodalom hercege lett. Hessen-Reinsfeldi Sarolta Amália lett a felesége. Az 1697-es hegyaljai felkelés alatt elhagyta birtokait, mert félt az összeesküvésbe keveredés gyanújától. Birtokait megpróbálta elcserélni a birodalom más területeivel, de nem járt sikerrel. Hazatérve megismerkedett a tevékeny Bercsényi Miklós gróffal, Ung vármegye főispánjával, aki, miután a bécsi kormányzó körök nem értékelték ötleteit, a környezetében kezdte el megvalósítani azokat. A felső-magyarországi nemesek mozgalma Habsburg-ellenes irányultságúvá vált. A Habsburgok ellen szervezkedve Európában ekkor XIV. Lajos számított potenciális szövetségesnek, így meg is indult a kapcsolatfelvétel levelezés formájában. A bizonyítékok alapján felségsértés vádjával 1701 év elején Rákóczit letartóztatták és a bécsújhelyi börtönbe zárták. Fő- és jószágvesztés várt rá, illetve súlyosbító körülmény volt, hogy I. Lipót és XIV. Lajos között kitört a spanyol örökösödési háború, így szigorúbban ítélték meg a franciákkal való kapcsolatkeresést. Rákóczit megszöktették a bécsújhelyi börtönből, ezután és a lengyelországi Brezán várába ment. Itt érte utol egy kisnemesi küldöttség, Esze Tamás tarpai jobbágy vezetésével. Mérlegelve a helyzetet, 1703. május 6-án Bercsényi és Rákóczi egy kiáltványt adott ki és Esze Tamásnak ,,Cum Deo pro Patria et Libertate!“ („Istennel a hazáért és a szabadságért!“) latin feliratú zászlókat adott, hogy sereget toborozzon. Ezzel megkezdődik a Rákóczi szabadságharc. Esze Tamás hozzá is látott, de Károlyi Sándor Szatmár vármegyei főispán június 7-én megverte a Dolhánál gyülekező jobbágyokat. Új erőt adott a sereg toborzásának, hogy Rákóczi Ferenc június 16-án a Vereckei-hágón átkelve megérkezett a Magyar Királyság területére. A kezdeti nehézségek után Tiszabecsnél megverte a gyülekező nemesi felkelőket, majd (Vásáros-)Naménynál átkelt a Tiszán. A felkelés egyre jobban terjedt, a várak és az őket védő nemesek sorra álltak át a felkelők oldalára. Bercsényi francia támogatásból két század lengyel dragonyost és négy század gyalogost fogadott. Ocskay László és Borbély Balázs szökött magyar huszárokat hozott Rákóczi seregébe. A felkelésben részt vevő parasztok viszont nem tudtak dolgozni a földjeiken. Az ő helyzetüket rendezte az augusztus 28-án kiadott Vetési pátens. Ősszel csatlakozott a felkelőkhöz (Vak) Bottyán János császári ezredes, illetve Károlyi Sándor szatmári főispán is. Ezután a Felvidék is az uralmuk alá került és eljutottak Bécsig. A szerb határőrök azonban nem álltak át hozzájuk. 1704-ben a Dunántúl elfoglalására indított hadjárat nem járt sikerrel és az ország főméltóságai sem álltak át a felkelés oldalára. Kedvezőtlen nemzetközi fordulat volt, hogy Höchstadtnál vereséget szenvedett a francia-bajor sereg az angol-osztrák erőktől. Ennek hatására Selmecbányán béketárgyalások indultak az osztrákok és Rákóczi küldöttei között, de ezek nem jártak eredménnyel. A következő évek vereségei alatt Rákóczi egyre jobban magára maradt, azonban a változó hadiszerencse felbátorította az erdélyi rendeket, akik 1704-ben fejedelemmé választották Rákóczit. A kuruc hadsereg ekkor 20000 lovasból, 4000 megyei lovasból, 13000 zsoldos gyalogosból és 15000 mezei gyalogosból, illetve az erdélyi haderőből állt.

1705-ben I. Lipót után I. József (1705-1711) lépett a trónra. Leváltotta a főparancsnokot és megnövelte a császári sereg létszámát. Eközben a vallási ellentétek is kiéleződtek a magyar rendek között. 1705-re számos kérdés várt megválaszolásra. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy Rákóczi hatalmi helyzetét tisztázni kellett. A Szécsényben összeült országgyűlés rendjei - nemesek, jász-kunok, szabad királyi városok, valamint a vitézlő rend - vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit. A fejedelem egy általa kinevezett 24 tagú szenátussal kormányzott. Szabaddá vált a katolikus, református és evangélikus vallás gyakorlása. A legtöbb vitát kiváltó templomfoglalások ügyében a fejedelemnek adták az ítélkezés jogát, aki a legtöbb esetben a lakossági arányok szerint ítélkezett. A harcoló nemteleneket, azaz a jobbágyokat és családtagjaikat személyükben felszabadították, de a földesúri hatalom alá tartoztak továbbra is.

A kuruc állam történetét végigkísérték a gazdasági nehézségek. A fegyvergyártás megteremtése alapvető probléma volt. A Gazdasági Tanács többek között ezzel is foglalkozott, illetve rézpénzt bocsátottak ki, amely azonban nem volt hosszú életű.

1705-ben változó sikerekkel folyt a harc. Miután majdnem tőrbe csalták Herbeville császári főparancsnokot, az legyőzte Rákóczi kétszer nagyobb seregét Zsibónál. 1706-ban kisebb összecsapásokra került csak sor. 1707-ben Erdély teljesen a kurucok kezére került, Rákóczit beiktatták fejedelemnek, azonban ez a kinevezése nem tartott sokáig.

1707-ben a politikailag szorongatott helyzetben került sor az ónodi országgyűlésre. A megyék, a rendek és a katonaság képviselői is részt vettek rajta. A megyék elégségesnek ítélték a kiadásokhoz való hozzájárulásukat, de a fejedelem több adót kívánt beszedni. Ezentúl nem a porta, hanem a jövedelem lett volna az adóztatás alapja. Turócz vármegye követei ellenálltak az általuk túlzónak ítélt adóztatásnak. A vita konfliktussá fajult és a vármegyei követeket megölték a fejedelem legközelebbi hívei. Ennek hatására a többi vármegye követei megszavazták az adózásról szóló törvényt, és a nemesség is alávetette magát az adóösszeírásnak. Törvényt hoztak a hadiárvák és özvegyek gondozásáról, július 13-án pedig megfosztották a Habsburg-házat a magyar tróntól. A belső megszilárdulás ellenére a szabadságharc nemzetközileg egyre jobban elszigetelődött.

1708-ra a gazdasági problémák egyre súlyosabbá váltak és a katonai helyzet is folyamatosan romlott. Kedvezőtlen nemzetközi fordulat volt, hogy XIV. Lajos vereséget szenvedett az osztrák-angol seregektől Malplaughet-nél. A spanyol örökösödési háború a végéhez közeledett. A Napkirály megüzente Rákóczinak, hogy békére készül és az anyagi támogatásokat leállítja. 1710-ben a kurucok és a császáriak döntetlen csatát vívtak Romhánynál, de nem mentették fel az császáriak által ostromlott Érsekújvárt, ami nemsokára a császáriak kezére került. Pálffy János lett a császári főparancsnok, aki magánlevélben arra bíztatta Károlyi Sándort, hogy béketárgyalásokba kezdjen. Pálffy késleltette csapatainak bevetését, közben megnyerte a békés rendezés ügyének a bécsi udvart. Rákóczi Károlyi grófot bízta meg a béketárgyalások vezetésével. A fejedelem e közben Lengyelországba utazott, hogy találkozzon személyesen Nagy Péter cárral, ugyanis szövetséget szeretett volna kötni vele. Út közben mégis a szabadságharc folytatása mellett döntött, viszont addigra már Károlyi és Pálffy megegyezést kötöttek a távollétében, amit a Rákóczit támogató rendek is aláírtak április 30-án. Ezt követően a Nagymajtényi síkon Károlyi Sándor vezetésével 12000 kuruc katona tette le a fegyvert. Megmaradtak Magyarország és Erdély szabadságjogai, a jász-kun és a hajdú városok kiváltságai. A békeszerződés Rákóczinak és híveinek általános amnesztiát ajánlott, ha három héten belül leteszik a hűségesküt a császárnak. Ennek értelmében Rákóczi visszakapta birtokait a várak kivételével. A földesurak visszaadták a nekik adományozott elkobzott birtokokat is, Pálffy János is így tett. Érvényben maradtak a Rákóczi által a paraszt katonáknak adományozott kiváltságok.

Rákóczi híveinek nagy része élt az amnesztiával. A fejedelem és Bercsényi Miklós Lengyelországban maradtak, míg teljesen meg nem hiúsult a Nagy Péterrel kötött egyezség reménye. Ezt követően Franciaországba mentek szövetséget vagy segítséget remélve. A hívei közül sokan katonai szolgálatba léptek és megszervezték az első francia huszárezredeket, ezek közül némelyek máig őrzik magyar hagyományaikat. 1716-ban Rákóczi Konstantinápolyba ment, mert kitört a Habsburg-török háború. A szultán kényszerlakhelyet jelölt ki számára Rodostóban. Ezekről az évekről tudósít Mikes Kelemen nénjének írt leveleiben. Tolla segített abban, hogy a fejedelem a végsőkig kitartás szimbólumává váljon. Rákóczi Ferenc hamvait több mint száz évvel később szállították haza.

A szabadságharcot szerencsére nem követte véres megtorlás, ami tovább súlyosbította volna a törökkel vívott visszafoglaló háborúk, a járványok és az azt követő harcok által így is megtépázott társadalom helyzetét.


Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilona és Thököly Imre gyermeke. A korban ez terhes politikai örökségnek számított, így a bécsi kormányzó körök saját hűségükre szerették volna nevelni. Munkács 1688-as bevétele után a bécsi kormányzó körök elszakították Rákóczit családjától, hogy udvarhű nevelést kapjon. Németes ruhában járt, francia műveltségre tett szert és a Német-római Birodalom hercege lett. Hessen-Reinsfeldi Sarolta Amália lett a felesége. Az 1697-es hegyaljai felkelés alatt elhagyta birtokait, mert félt az összeesküvésbe keveredés gyanújától. Birtokait megpróbálta elcserélni a birodalom más területeivel, de nem járt sikerrel. Az elpusztult földjeit és gazdaságait megpróbálta rendbe hozni. Közben megismerkedett Bercsényi Miklós gróffal. A környezetét fejleszteni próbáló Ung vármegyei főispán először a bécsi udvarba küldte fejlesztő célú beadványait, majd a felső-magyarországi nemesség köreiben kezdett szervezkedni. Rákóczival egyre jobb barátságba kerültek, majd egyre jobban belevonta őt mozgalmába, mely lassan Habsburg-ellenes összeesküvéssé alakult. A Habsburg és a Török Birodalom között 1699-ben megkötött karlócai béke után XIV. Lajos számított potenciális szövetségesnek a Habsburgokkal szemben. Meg is indul a kapcsolatfelvétel levelezés formájában. XIV. Lajos a rendek és főméltóságok Rákóczit támogató nyilatkozatáért cserében anyagi támogatást ígért. Elegendő bizonyíték birtokában 1701 elején Rákóczit letartóztatták és a bécsújhelyi börtönbe zárták. Fő- és jószágvesztés várt rá, mert a francia uralkodóval keresett kapcsolatot és súlyosbító körülmény volt, hogy I. Lipót és XIV. Lajos között kitört a spanyol örökösödési háború. Az ítélet kihirdetése előtt megszöktették, ezután Lengyelországba ment. Brezán várában érte utol egy kisnemesi küldöttség Esze Tamás vezetésével. Az országban állomásozó császári csapatok száma folyamatosan csökkent, mert a franciák ellen vetették be őket. Észlelve a folyamatot, 1703. május 6-án Bercsényi és Rákóczi egy kiáltványt adott ki. Esze Tamásnak ,,Cum Deo pro Patria et Libertate!“ („Istennel a hazáért és a szabadságért!“) latin feliratú zászlókat adtak, hogy sereget toborozzon. Károlyi Sándor Szatmár vármegyei főispán június 7-én megverte a Dolhánál gyülekező jobbágyokat. Rákóczi június 16-án érkezett a Magyar Királyság területére. A kezdeti nehézségek után Tiszabecsnél megverte a gyülekező nemesi felkelőket, majd Naménynál átkelt a Tiszán. A felkelés egyre jobban terjedt. Segítette a folyamatot, hogy a Gyulán kiadott kiáltványa büntette a fosztogatást. Sorra álltak át a várak és az őket védő nemesek a felkelők oldalára. Bercsényi francia támogatásból két század lengyel dragonyost és négy század gyalogost (talpast) fogadott. Ocskay László és Borbély Balázs szökött magyar huszárokat hozott Rákóczi seregébe. A felkelésben részt vevő parasztok viszont nem tudtak dolgozni a földjeiken, az ő helyzetüket rendezte az augusztus 28-án kiadott vetési pátens, mely mentesítette a fejedelem seregében szolgáló jobbágyokat és azok családtagjait a köz- és földesúri terhek alól. Ősszel csatlakozott Bottyán János császári ezredes, aki Vak Bottyán néven vonult be a kuruc történelembe, illetve Károlyi Sándor szatmári főispán is. Ezután a Felvidék is az uralmuk alá került és eljutottak Bécsig. A szerb határőrök viszont nem álltak át hozzájuk. 1704-ben a Dunántúl elfoglalására indított hadjárat nem járt sikerrel és az ország főméltóságai, az esztergomi és kalocsai érsek, a nádor, az országbíró, a tárnokmester, a horvát bán és a kancellár nem álltak a felkelők oldalára, viszont kihasználták a helyzetet hatalmuk és kiváltságaik erősítésére. Kedvezőtlen nemzetközi fordulat volt, hogy Höchstadtnál vereséget szenvedett a francia-bajor sereg az angol-osztrák erőktől. Rákóczi visszaemlékezései szerint ettől kezdve kereste az osztrákokkal való kedvező megegyezés lehetőségét. Selmecbányán béketárgyalásokra került sor angol és holland közvetítéssel, de ezek nem jártak eredménnyel. A következő évek vereségei alatt Rákóczi egyre jobban magára maradt, azonban a változó hadiszerencse felbátorította az erdélyi rendeket, akik 1704-ben fejedelemmé választották Rákóczit. A kuruc hadsereg ekkor 20000 lovasból, 4000 megyei lovasból, 13000 zsoldos gyalogosból és 15000 mezei gyalogosból, illetve az erdélyi haderőből állt.

1705-ben I. Lipót után I. József (1705-1711) lépett trónra, aki leváltotta a főparancsnokot és megnövelte a császári sereg létszámát. Eközben a vallási ellentétek is kiéleződtek a rendek között. 1705-re számos kérdés várt megválaszolásra. Először is Rákóczi közjogi helyzetét tisztázni kellett. A Szécsényben összeült országgyűlés rendjei (nemesek, jász-kunok, szabad királyi városok, valamint a vitézlő rend) vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit. A fejedelem egy általa kinevezett 24 tagú szenátussal kormányzott. Szabaddá vált a katolikus, református és evangélikus vallás gyakorlása. A legtöbb vitát kiváltó erőszakos templom foglalások ügyében a fejedelemnek adták az ítélkezés jogát, aki a legtöbb esetben a lakossági arányok szerint ítélkezett. A harcoló nemteleneket azaz a jobbágyokat és családtagjaikat személyükben felszabadították, de a földesúri hatalom alá tartoztak továbbra is.

A kuruc állam történetét végig kísérték a gazdasági nehézségek. A visszafoglaló háborúk után és az azt megelőző évtizedekben egész vidékek néptelenedtek el és a gazdasági élet is eltűnt. Ahol megmaradt, ott is megtépázták a vonuló hadseregek és a felkelések. A hadsereg finanszírozása és a gazdasági élet beindítása a kezdetektől fogva problémákat okozott. A fegyver gyártás megteremtése is alapvető probléma volt. A Gazdasági Tanács ezzel foglalkozott. Illetve rézpénzt bocsátottak ki, mely nem volt hosszú életű.

1705-ben változó sikerekkel folyt a harc. Miután majdnem tőrbe csalták Herbeville császári főparancsnokot, ő legyőzte Rákóczi kétszer nagyobb seregét Zsibónál. 1706-ban kisebb összecsapásokra került csak sor. Nagyszombaton eredménytelen béketárgyalások voltak angol-holland közvetítéssel. 1707-ben Erdély teljesen a kurucok kezére került és Rákóczit beiktatták fejedelemnek. Azonban erdélyi fejedelemsége nem tartott sokáig, mert Rabutin császári generális visszatért, az erdélyi nemesség pedig elpártolt Rákóczitól.

1709-ben politikailag szorongatott helyzetben került sor az ónodi országgyűlésre. A megyék, a rendek és a katonaság képviselői is részt vettek rajta. A megyék elégségesnek ítélték a kiadásokhoz való hozzájárulásukat. Az országgyűlésen kitört botrány hatására megszavazták, hogy a jövedelem és ne a porta legyen az adóztatás alapja. A nemesség is alávetette magát az adóösszeírásnak. Törvényt hoztak a hadiárvák és özvegyek gondozásáról. 1707. július 13-án pedig megfosztották a Habsburg-házat a magyar tróntól.

XIV. Lajos sosem tartotta egyenrangú félként Rákóczi Ferencet. Rákóczinak az egyre apadó támogatás mellett nem sikerült új szövetségeseket találnia. Sem a pápa, sem az Oszmán Birodalom nem kötött vele szövetséget. A súlyosbodó helyzetben a magyar koronát a bajor, majd a porosz uralkodónak kínálták fel. Ehhez szükséges volt a Vág vidékének biztosítása, mert ebből az irányból érkezett volna a leendő uralkodó Rákóczi személyesen vezette seregét Siegbert Heister tábornagy ellen 1708. augusztus 3-án. A kétszeres túlerőben lévő kuruc seregek vereséget szenvedtek és a fejedelem is megsebesült. A XII. Károly svéd királlyal háborúzó Nagy Péter végül csak a követét küldte el Magyarországra. Feladata a szerbek Rákóczi mellé állítása lett volna. A követ azonban meghalt pár nappal érkezése után, így ez a terv meghiúsult.

1708-ra a gazdasági problémák egyre súlyosabbá váltak, és a katonai helyzet is folyamatosan romlott. A kuruc haderő vezérei sorra estek fogságba vagy elpártoltak a forradalomtól. A haderő létszáma is elkezdett apadni, viszont a nyugati sikerek hatására egyre több császári csapat vonult Magyarországra. Kedvezőtlen nemzetközi fordulat volt, hogy XIV. Lajos vereséget szenvedett Malplaughet-nél. Rákóczinak megüzente, hogy békére készül és az anyagi támogatásokat is leállítja. A kuruc és labanc seregek 1710-ben döntetlen csatát vívtak Romhánynál, de nem mentette fel a labancok által ostromlott Érsekújvárt, ami nemsokára a császáriak kezére került. Pálffy János lett a császári főparancsnok, aki magánlevélben arra bíztatta Károlyi Sándort, hogy béketárgyalásokba kezdjen. Pálffy késleltette csapatainak bevetését, közben megnyerte a békés rendezés ügyének a bécsi udvart. Bécs számára kedvezőtlen fordulat volt, hogy korábbi szövetségesei már nem támogatták a Habsburg ház spanyol trónigényét. Vaján találkozott Pálffy János és Rákóczi késznek mutatkozott tárgyalni. Károlyi grófot bízta meg ennek a vezetésével. A fejedelem ez idő alatt Lengyelországba utazott, hogy találkozzon személyesen Nagy Péter cárral. Út közben a szabadságharc folytatása mellett döntött, de elkésett, mert addigra már Károlyi és Pálffy megegyeztek a távollétében, amit a Rákóczit támogató rendek is aláírtak április 30-án. Ezt követően a Nagymajtényi síkon Károlyi Sándor vezetésével 12000 kuruc katona tette le a fegyvert. Megmaradtak Magyarország és Erdély szabadságjogai, valamint a jász-kun és a hajdú városok kiváltságai. Rákóczinak és híveinek általános amnesztiát biztosított, ha a császárnak három héten belül leteszik a hűségesküt. Rákóczi visszakapta birtokait a várak kivételével. A földesurak visszaadták a nekik adományozott elkobzott birtokokat is, Pálffy János pédával szolgált erre. Érvényben maradtak a Rákóczi által a paraszt katonáknak adományozott kiváltságok.

Rákóczi híveinek nagy része élt az amnesztiával. A fejedelem, Bercsényi Miklós és sokan viszont nem kívántak Habsburg uralom alatt élni. Lengyelországban maradtak, míg teljesen meg nem hiúsult a Nagy Péterrel kötött egyezség reménye. A hűségesküt le nem tevő kurucok ezután Franciaországba mentek szövetséget vagy segítséget remélve. Sokan katonai szolgálatba léptek és megszervezték az első francia huszárezredeket, némelyek máig őrzik magyar hagyományaikat. 1716-ban Rákóczi Konstantinápolyba ment, mert kitört a Habsburg-török háború. A szultán kényszerlakhelyet jelölt ki számára Rodostóban. A fejedelmi emigráció éveiről Mikes Kelemen nénjének írt leveleiben számol be. Ő halt meg utolsónak az ügyükhöz ragaszkodó és a végsőkig kitartó csoportból. Személyisége sok későbbi alkotót megihletett. Mikes Kelemen nemcsak az irodalom számára alkotott nagyot, hanem segített abban, hogy Rákóczi a végsőkig való kitartás jelképévé váljon a magyar kultúrában. A fejedelem hamvai több mint száz évvel később kerültek haza.

A szabadságharcot szerencsére nem követte véres megtorlás, ami tovább súlyosbította volna a visszafoglaló háborúk, a járványok és az azt követő harcok által sújtott társadalom helyzetét.


Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások


Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek


Források

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1676_marcius_27_borsi_varaban_megszuletik_ii_rakoczi_ferenc_fejedelem (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1701_november_7_rakoczi_szokese_becsujhelyrol/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1703_julius_14_rakoczi_kurucainak_elso_gyozelme_a_tiszaujlaki_revnel/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1711_februar_21_ii_rakoczi_ferenc_orokre_elhagyja_magyarorszagot/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_cikkek/varga_j_janos_habsburg_vagy_nemzeti_abszolutizmus/6/2/1#0 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/2_rakoczi_ferenc_ujratemetese/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Eisner Gábor Rudolf
Zrínyi Ilona személyisége és politikája
Megnyitás
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
László Fülöp
II. Rákóczi Ferenc
Megnyitás
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Udvarhelyi Nándor
II. Rákóczi Ferenc lengyelországi menedékhelyei
Megnyitás
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
II. Rákóczi Ferenc újratemetésének 100. évfordulója
Megnyitás
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Zászló „PRO LIBERTATE” „1706” (rekonstrukció)
Megnyitás
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Ludwig Rohbock
Munkács várának látképe II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona arcképével 1860
Megnyitás
Én vagyok Rákóczi!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
470 Perc
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
II. Rákóczi Ferenc történelmi és családi háttere
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
450 Perc
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Mérlegen Rákóczi Ferenc és a szabadságharc
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
795 Perc
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Keresd Rákóczit!
B variáns
1-4. évfolyam
10-20 Fő
1085 Perc
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Mindenhol Rákóczi
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
850 Perc
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap
Élj a Rákóczi-örökséggel!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
1350 Perc
Március 27.
Rákóczi Ferenc emléknap