Míg május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, addig az utolsón a gyermekek vannak a középpontban. E két jeles nap közé ékelődve, a hónap közepén, május 15-én a figyelem a családokra irányul. A család nemzetközi napja 1993-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét a családokat érintő gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatokra. Az ENSZ így 1994-et a Családok nemzetközi évévé nyilvánította. Alapelvként meghatározásra került, hogy a család a társadalom alapegységét képezi, ezért különös figyelmet igényel, valamint a lehető legszélesebb körű védelmet és segítséget kell biztosítani a számukra.

A család az emberi közösségek egyik legősibb formája. Sokféle típusa alakult ki, hiszen a történelmi korszakok és a társadalom változásai is folyton befolyásolják. A család szerepe nagyon fontos egy gyermek életében, hiszen érzelmi, tanulási, szociális, szellemi, kulturális, vallási hagyományokat örökít. Egyik fontos feladata, hogy kialakítsa a szeretetet, a kötődést és az önálló identitást a felnövő gyermekekben.

A család nemzetközi napjának kezdeményezéséhez Magyarország is csatlakozott, ezzel is jelezve, hogy országunk jövője szempontjából kiemelten fontos a legkisebb társadalmi csoport. A 2011. évi CCXI. számú családok védelméről szóló törvény erről a következőképpen fogalmaz: „A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.” Magyarország kormánya a 2018-as esztendőt a Családok évének nyilvánította, melynek során mintegy 2000 programot szerveztek és támogattak határokon innen és túl.

A jeles naphoz kötődő gyakorlatok a Nemzeti alaptantervvel összhangban teret biztosítanak olyan élményszerű tevékenységeknek, melyek növelik a tanulók családi, közösségi és nemzeti identitását. Továbbá a tanulók számára segíti értelmezni a családi szerepeket és a társadalom alapegységének funkcióit, valamint rávilágít a családi kohézió olyan alapelemeire, mint az együttműködés, a szeretetközösség és a tisztelet.

Hazánkban a kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok általában több gyermeket szeretnének, mint amennyi végül megszületik. A ténylegesen megszületett gyermekek száma eggyel kevesebb, mint a tervezett gyermekeké. A magyar családpolitikai ellátások deklarált célja a gyermekvállalás ösztönzése, a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, és ezáltal az ország demográfiai helyzetének javítása. Ezt a célt tűzte zászlajára a Prof. Dr. Kopp Mária által alapított Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, mely küldetésének tekinti egy nyüzsgő, közösségekkel teli társadalom létrejöttét és fenntartását, ahol a gyerek érték, szülőnek lenni pedig öröm.

Érdemes egy pillantást vetnünk a házasságkötések számának alakulására, amely hosszan tartó és jelentős csökkenést követően 2010-ben érte el lokális minimumát 35,5 ezer házasságkötéssel. Azonban az ezt követő hat évben számottevően, mintegy kétharmadával emelkedett a frigyek száma és 2016-ban húsz év után először emelkedett 50 ezer fölé - a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. 2019-ben robbanásszerűen megugrott a házasságkötések száma. Az ebben az évben kötött 65 268 házasság 28 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet, ami 1991 óta a legtöbb házasságkötést jelentette.

2019. március 29-31. között került megrendezésre a Családok Világkongresszusa Veronában, melynek mottója: „A változás szele: Európa és a globális életvédő mozgalom”. A Családok Világkongresszusa (WCF) egy olyan jelentős nemzetközi esemény, mely a világ minden szegletéből fogad különféle családszervezeteket és családok ügyeivel foglalkozó szakmai szervezeteknél tevékenykedő szakértőket, önkénteseket és vendégeket. A résztvevők a családot a fenntartható társadalom alapkövének tekintik.

Fontos megemlítenünk a Nagycsaládosok Országos Egyesületét (NOE), mely szervezet 1987-ben alakult. Az alapszabályában rögzített célok azóta is érvényesek: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. A NOE tagjai azok lehetnek, akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, az egyesület céljaival és feladataival egyetértenek, és lehetőségeik szerint részt vesznek azok megvalósításában. A NOE pártoktól, felekezetektől, ideológiáktól mentesen tevékenykedik. A sokszínű tagságot összetartó közös érték a család. Az egyesületnek jelenleg mintegy 15.000 család a tagja, akik közvetlenül vagy tagegyesületen keresztül tartoznak a NOE-hoz.

A családok kiemelt szerepének megjelenítéséhez a különböző médiumok is jelentős mértékben hozzájárulhatnak, ennek elismeréseként a Média a Családért Alapítvány és a Képmás magazin 2007-ben megalapították a Média a Családért díjat azzal a céllal, hogy olyan magas szakmai színvonalat képviselő, nyomtatásban vagy online felületen megjelenő cikkeket, illetve rádió- és televízióműsorokat jutalmazzanak, amelyek a családról, a családoknak szólnak. A megjelenéseket havonta szemlézik az anyaországban, és öt éve már a határon túli magyarlakta területeken is.

Ugyancsak májusban kerül évről-évre megrendezésre a Születés Hete programsorozat, melynek keretében előadások, konferenciák, továbbképzések során adnak a szakemberek információt és széleskörű tájékoztatást várandósság és születés témakörében.

Az anyák napja mellett az apák napja is jeles napjaink sorába tartozik. Célja az apa és a gyermek között kialakult érzelmi kötelék ünneplése és az apa gyermeknevelésben ellátott szerepének fontosságának hangsúlyozása. Az apák napját Szent József napján, március 19-én Európa katolikus országaiban már a középkorban is ünnepelték. Ezek közül számos nemzet, mint például a portugálok, spanyolok vagy a svájciak még mindig március 19-én köszöntik az édesapákat.

Az apák napja mint világünnep az Amerikai Egyesült Államokból terjedt el. 1909-ben, Sonora Smart Dodd kezdeményezte a megünneplését. Apja, a polgárháborús veterán William Jackson Smart egyedülálló szülőként nevelte fel őt és testvéreit, mivel édesanyjuk szülés közben meghalt. Az apja szülői példája által inspirálva, Sonora úgy érezte, hogy az apák is megérdemlik az elismerést és nekik is jár egy saját ünnepnap. Sokat kampányolt az apák napja ünnepléséért, és az USA egyre több államában kezdték el megünnepelni, sőt 1910-ben a hatóságok is a kezdeményezése mögé álltak, de hivatalos ünnepnek Richard Nixon elnök csak 1972-ben ismerte el. Az apák napjának Sonora által eredetileg tervezett dátuma június 5. lett volna, ami az édesapja születésnapja volt, de a hatóságok addigra nem készültek el a teendőkkel, így végül az első apák napját június harmadik vasárnapján tartották 1910. június 19-én Spokane-ben. Azóta is ez a nap szolgál a megemlékezésre róluk. 

Magyarországon 1994 óta ünnepeljük ezt a különleges férfiakat ünneplő napot, ugyanis ekkor indítottak mozgalmat az apák napja bevezetésére, ami ezáltal évről évre egyre elterjedtebb hagyomány hazánkban is. Itthon június harmadik vasárnapján ünneplik megemlékezve az édesapák, nevelőapák, keresztapák, nagyapák és dédapák fontosságáról, hiszen az egészséges személyiségfejlődés szempontjából nemcsak az anyáknak, hanem az apáknak is kiemelkedő szerepük van a családban. Jó alkalom arra, hogy a gyerekek - életkortól függetlenül - megköszönjék mindazt a sok szeretetet és törődést, amellyel édesapjuk elárasztotta őket. Egy 2021-ben, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnevezésű szervezet által végzett reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok jó kapcsolatot ápolnak édesapjukkal: mintegy kétharmaduk minden nap beszél vele, 72 százalékuk megosztja az örömét, minden második ember pedig a bánatát is az édesapjával. A felmérésből az is kiderült, hogy a nők és a férfiak is ugyanolyan jó kapcsolatot ápolnak az apjukkal: a nők 64, a férfiak 61 százaléka naponta vagy majdnem minden nap beszél vele. A 18-29 évesek beszélnek velük a leggyakrabban (69 százalék), az 50-65 év közöttieknél ez az arány 48 százalék.

Az apák napját Németországban tőlünk eltérően korábban ünneplik, mivel húsvét utáni 40. napon, azaz áldozócsütörtökön Jézus Krisztus mennybemenetelének napján tartják. Ennek a hagyománynak a gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza, és az 1700-as években vált fokozatosan családi ünneppé. Majd a XIX. században újabb fordulatot vett a szokás: ekkor már fiatal férfiak egyfajta beavatási szertartásaként tekintettek erre a napra, amelyen baráti társaságok, munkatársak, sporttársak verődnek össze közös evés, ivás, mulatozás, éneklés céljából. 

https://www.un.org/development/desa/family/international-year-of-the-family.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.un.org/en/observances/international-day-of-families (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://docplayer.hu/145360316-E-l-e-m-z-e-s-elemzese-a-csaladtamogatasok-rendszere-magyarorszagon.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://csaladokeve.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.hellovidek.hu/csalad/2021/03/05/mikor-van-apak-napja-apak-napja-ajandek-otlete-apak-napja-vers (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://apaknapja.info (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2019-03/magyar-csaladpolitika-verona-kongresszus-novak-katalin-interju.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://vasarnap.hu/2019/03/29/a-csaladok-vilagkongresszusanak-eloadasai/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://noe.hu/csaladbarat-hirek/csaladok-vilagkongresszusa-world-congress-of-families-xiii-verona/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://noe.hu/rolunk/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://kepmas.hu (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://novekedes.hu (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)