Az Anyák napját Magyarországon minden év május első vasárnapján tartjuk. E jeles nap az egész világon elterjedtnek számít, azonban az egyes országok sok esetben különböző dátumokon ünneplik. Az anyák napja eredete az ókori időkbe nyúlik vissza, de a nemzetközi elterjedése a XX. századi Amerikai Egyesült Államokból származtatható. Ezen a napon az édesanyákat, nagymamákat és keresztanyákat ünnepeljük, valamint az anyasághoz kötődő gondoskodásról, szeretetről és önfeláldozásról emlékezünk meg. Az ünnepi szokások országonként eltérőek. Magyarországon hagyományosan virággal vagy kézzel készített ajándékokkal kedveskednek az édesanyának megköszönve nekik ezzel szeretetüket és gyermekeiket egész életen át kísérő gondoskodásukat.
1914 májusában így harangozta be a Pesti Ujság az azóta általánosan világszerte elterjedt anyák napja ünnepét: „Amerika felől pedig már jön egy másik, uj nap is. Az anyák napja. Az anyaság eszméjének ünnepe.” Viszont a Budapesti Hírlap már korábban is, 1909 áprilisában beszámolt arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy új ünnep van születőben. Érdekes azonban, hogy hazánkban csak évekkel később, 1925-ben rendeztek először anyák napi eseményeket, amelyeket a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére rendeztek meg.
Három évvel később, 1928-ban végül Magyarországon is miniszteri rendeletbe foglalták, hogy az anyák napját a hivatalos iskolai ünnepségek között kell számon tartani, így már lassan 100 éve, hogy ezen a napon minden óvodában és iskolában megköszöntik az édesanyákat.
A hivatalos ünnep az Amerikai Egyesült Államokból ered, és világszerte csak a XX. században terjedt el, jóllehet már jóval korábban Európában sem volt ismeretlen a hasonló jellegű ünnep. Legyen szó bármely hitvilágról, azt láthatjuk, hogy ez az ünnep mindig női alakokhoz, elsősorban édesanyákhoz volt kapcsolható. Az ókori görögök Rhea, az istenek anyja előtt tisztelegtek, aki a legfőbb ókori isten, az ég és villámok uraként tisztelt Zeusznak, a háborgó tenger isteneként ismert Poszeidónnak és az alvilág urának, Hádésznek anyjaként volt ismeretes a görög mitológiában. A korabeli rómaiak Kübelét ünnepelték ezen az ünnepen, akit az összes istenségek anyjaként tartottak számon, mert ő maga volt a misztikus, mindent létesítő görög istenség, a termékeny, mindent világra hozó természet. Ünnepén a rómaiak lármás zenével járták be az utcákat és könyöradományokat gyűjtöttek istennőjük számára. Későbbi időkben tiszteletére bikaáldozatot mutattak be mégpedig úgy, hogy az áldozó pap a ruháját a leölt bikának vérével hintette meg. A kelták Brigid istennőt dicsőítették, akit a női foglalatosságok és mesterségek istennőjeként és – többek között – minden bölcsesség anyjaként ünnepeltek, valamint ő felelt a termékenységért, különösen az állatállomány termékenységéért és a jó termésért. Idővel bizonyos keresztény közösségekben az anyaság kapcsán Szent Brigittára emlékezve szerveztek tavaszi ünnepségeket, aki maga is édesanya volt, ugyanis az ő lánya volt Svédországi Szent Katalin.
A mai értelemben ünnepelt anyák napja kialakulásának története 1876-ban az Amerikai Egyesült Államokban kezdődött. Az ünnep legelső gondolata Ann Jarvishoz köthető, aki az amerikai polgárháború során társadalmi aktivista és közösségi szervező volt. Ő említette meg először az anyák napja ötletét, amelyet végül lánya, Anna Jarvis valósított meg, aki mindig is hangsúlyozta, hogy édesanyja miatt törekedett elérni, hogy az anyák napját hivatalos ünneppé nyilvánítsák. Anna 1876-ban a vasárnapi iskolában történt tanítása után meghallotta édesanyját imádkozni, akinek Istenhez való fohásza egy anyák napjáról való megemlékezésről szólt. Az édesanya 1905-ös halálát követően lánya a következőt mondta annak sírhelyénél: „Édesanyám, az az ima, amely a graftoni kis templomunkban hangzott el, azért szólva, hogy valaki, valahol, valamikor megemlékezést tegyen az anyák napjára – most itt az idő és a hely, és a valaki, aki a lányod. És Isten kegyelméből meg fogod kapni az anyák napját.” Elhatározását követően folyamatosan kitűzött célja elérése érdekében dolgozott. Törekvései sikereseknek bizonyultak és idővel az egész országban elterjedt ez a kedves ünnep. 1914 májusában Woodrow Wilson amerikai elnök május második vasárnapját hivatalosan is az édesanyák napjává nyilvánította.
Hazánkban mindig május első vasárnapjára esik a jeles ünnep, de így van ez Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Szerbiában és Litvániában is. Mindegyik országban a májusi Mária-tisztelet hagyományaihoz kapcsolódott az ünnep, ugyanis ez a hónap a római katolikus Egyházban Szűz Mária hónapja. Ennek eredete még a XIII. századra vezethető vissza, amikor úgy tartották, hogy Mária Isten legcsodálatosabb teremtménye, és legszebb az asszonyok között, így méltó arra, hogy tisztelet övezze. Tisztelete természetesen nem azonos Isten imádásával, de több a szentek tiszteleténél. Mint Istenanya, valamennyi angyalnál és szentnél magasabban áll. Keresztény gyökerű országokban az anyák napjának időpontja azért is kapcsolódik hozzá, mert az ő anyasága kiválasztottság volt, és egy csodás termékenység, amelyből Jézus, a világ megváltója született. A XVI. században élt Néri Szent Fülöp arra buzdította a fiatalok híveket, hogy a májusi virágokból koszorút fonva fejezzék ki szeretetüket a Szűzanya felé, és énekekkel köszöntsék Jézus édesanyját.
Magyarországon 1925-ben a hazai Mária-tisztelettel összefüggően a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt szervezete tartotta az első édesanyákra való megemlékezést. 1928-ban pedig már miniszteri szinten rendelkeztek az anyák napja iskolai megemlékezéséről.
Magyarországon anyák napja alkalmával az édesanyákat, a nagymamákat és a keresztanyákat ünnepeljük. Amellett, hogy minden egyes nap fontos kifejezni a szeretetünket és hálánkat az említett családtagjaink felé, az anyák napja felhívja a figyelmet az édesanyák életünkben betöltött szerepének elismerésére, valamint hangsúlyozza tiszteletük fontosságát.
Hazánkban az anyák napi megemlékezést a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg 1925-ben. A hazai Mária-tisztelettel összefüggésben a szervezet ekkor tartotta az első édesanyákra való megemlékezést. A vezetői mindent előkészítettek, hogy az anyák napját országosan be lehessen vezetni. A szervezet a lapjában így írt a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó „anyák napját”, ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.” 1928-ban pedig már miniszteri szinten rendelkeztek az anyák napja iskolai megemlékezéséről.
Kezdetben az anyák napját a Szűz Mária-tisztelettel kapcsolták össze, ami a római katolikus és az ortodox keresztény területen elterjedt ünnep és az Istenszülő Szűz megkülönböztetett tiszteletére irányul. Ennek eredete még a XIII. századra vezethető vissza, amikor úgy tartották, hogy Mária Isten legcsodálatosabb teremtménye, és legszebb az asszonyok között, így méltó arra, hogy tisztelet övezze. Tisztelete természetesen nem azonos Isten imádásával, de több a szentek tiszteleténél. Mint Istenanya, valamennyi angyalnál és szentnél magasabban áll. Keresztény gyökerű országokban az anyák napjának időpontja azért is kapcsolódik hozzá, mert az ő anyasága kiválasztottság volt, és egy csodás termékenység, amelyből Jézus, a világ megváltója született. A XVI. században élt Néri Szent Fülöp arra buzdította a fiatalok híveket, hogy a májusi virágokból koszorút fonva fejezzék ki szeretetüket a Szűzanya felé, és énekekkel köszöntsék Jézus édesanyját.
Ezen túl az 1600-as évek keresztény Európájában a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan volt egy mára feledésbe merült szokás. A hívek a nagyböjt negyedik vasárnapján kifejezve a katolikus anyaszentegyházhoz való tartozásukat, mindig elzarándokoltak abba a templomba, ahol megkeresztelték őket. A kereszténység ezen ünnepe Európában, és így hazánkban is hatást gyakorolt az ünnep kialakulásának történetére, hisz a zarándoklat során az egyházra, mint édesanyára gondoltak, amihez tartozásukat azon a napon ünnepelték, és a szolgálók még szabadnapot is kaptak, hogy hazatérhessenek „anya” gyülekezetükhöz.
Fontos megjegyezni, hogy mielőtt 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt meghirdette az első anyák napi eseményt, a magyar közvéleményben már évekkel korábban jelen volt az anyák napja. A Budapesti Hírlap 1909 áprilisában számolt be arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy új ünnepet tartanak. Később, 1913-ban pedig megjelent egy hír, miszerint az anyák napját „megünneplik Kanadában, Ausztráliában és Délafrikában is. Angliában holnap lesz az anyák első napja, a melyen számos beszédben fogják magasztalni az anyai szeretetet és a gyermeki hálát”.
Az anyák napja világszerte csak a XX. században terjedt el, de legelőször az ókori görögöknél fedezhetünk fel ilyen jellegű ünnepet. Legyen szó bármely hitvilágról, azt láthatjuk, hogy ez az ünnep mindig női alakokhoz, elsősorban édesanyákhoz volt kapcsolható. Az ókori görögök Rhea, az istenek anyja előtt tisztelegtek, aki a legfőbb ókori isten, az ég és villámok uraként tisztelt Zeusznak, a háborgó tenger isteneként ismert Poszeidónnak és az alvilág urának, Hádésznek anyjaként volt ismeretes a görög mitológiában. A korabeli rómaiak Kübelét ünnepelték ezen az ünnepen, akit az összes istenségek anyjaként tartottak számon, mert ő maga volt a misztikus, mindent létesítő görög istenség, a termékeny, mindent világra hozó természet. Ünnepén a rómaiak lármás zenével járták be az utcákat és könyöradományokat gyűjtöttek istennőjük számára. Későbbi időkben tiszteletére bikaáldozatot mutattak be, mégpedig úgy, hogy az áldozó pap a ruháját a leölt bikának vérével hintette meg. A kelták Brigid istennőt dicsőítették, akit a női foglalatosságok és mesterségek istennőjeként és – többek között – minden bölcsesség anyjaként ünnepeltek, valamint ő felelt a termékenységért, különösen az állatállomány termékenységéért és a jó termésért. Idővel bizonyos keresztény közösségekben az anyaság kapcsán Szent Brigittára emlékezve szerveztek tavaszi ünnepségeket, aki maga is édesanya volt, ugyanis az ő lánya volt Svédországi Szent Katalin.
Ehhez kapcsolódik, hogy az írek a mai napig február elsején ünneplik Szent Brigitta napját, amikor a nők által különböző területeken elért sikerekre hívják fel a figyelmet. Írországban és Angliában az anyák vasárnapját (Mothering Sunday) szokás ünnepelni, ami egy, az 1600-as években kialakult vallási ünnep és a húsvétot követő negyedik vasárnap tartják. A régi időkben az anyák vasárnapján a családjuktól távol dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak e napon, hogy hazamehessenek az édesanyjukhoz.
Az anyák napi megemlékezés nemzetközi elterjedése az Amerikai Egyesült Államokból ered. A jeles nap kialakulásának története 1876-ban kezdődött, de az államokban csak közel 40 évvel később, 1914-ben lett csak hivatalosan is nemzeti ünnep. Az első törvényjavaslatot, amely az anyák ünnepnapjának hivatalos létrehozását javasolta, egy nebraskai szenátor még 1908-ban terjesztette elő a szenátusban, de végül Woodrow Wilson amerikai elnök 1914. május 9-én rendelte el, hogy hazájában minden év május második vasárnapján az édesanyákat ünnepeljék. A különleges nap legelső gondolata Ann Jarvishoz köthető, aki az amerikai polgárháború során társadalmi aktivista és közösségi szervező volt. Ő említette meg először az anyák napja ötletét, amelyet végül lánya, Anna Jarvis valósított meg, aki mindig is hangsúlyozta, hogy édesanyja miatt törekedett elérni, hogy az USA-ban országszerte az anyák napját hivatalos ünneppé nyilvánítsák. Anna Jarvis 1876-ban hallotta meg édesanyjának egy imáját, amit a vásárnapi iskolában történt tanítása után mondott, és egy anyák napjáról való megemlékezésről szólt. Az édesanya 1905-ös halálát követően lánya, a következőt mondta annak sírhelyénél: „Édesanyám, az az ima, amely a graftoni kis templomunkban hangzott el, azért szólva, hogy valaki, valahol, valamikor megemlékezést tegyen az anyák napjára – most itt az idő és a hely, és a valaki, aki a lányod. És Isten kegyelméből meg fogod kapni az anyák napját.” Az Anna Jarvis által kezdeményezett legelső anyák napja az édesanyja halálának napjára, azaz május 10-re esett.
Anna Jarvis elhatározását követően folyamatosan kitűzött célja elérése érdekében dolgozott. Törekvései sikereseknek bizonyultak és idővel az egész országban elterjedt az anyák napja. Először George W. Bailey, az amerikai vasárnapi iskolák főigazgatójának támogatását szerezte meg, aki készséggel bevezette az iskolák életébe az anyák napi programot. A legnagyobb végső sikert az jelentette, hogy 1914 májusában Woodrow Wilson amerikai elnök hivatalosan is az anyák napjává nyilvánította a május második vasárnapját.
Ezen a jeles napon a család szerepét és annak értékét is ünnepeljük, hisz onnantól kezdve, hogy megszületünk, kapcsolódni szeretnénk a körülöttünk lévő világgal, és később is mindig személyiségünket leginkább az emberi viszonyaink és kapcsolataink formálják. És ebben kulcsfontosságú közeg a család, hisz a legfontosabb kapcsolat életünkben a családunkkal, szüleinkkel való kapcsolat. Az anyukák azok, akik gyermekük életének első pillanatától kezdve nem csak fizikailag, hanem lelkileg is táplálják őket a szeretetükkel, odafigyelésükkel és gondoskodásukkal. Ez a szimbiotikus kötődés anya és csecsemő között hatalmas jelentőséggel bír a gyerek későbbi kapcsolataira és személyiségfejlődésére. Az egyén a családból hozza a legtöbb értéket és személyiségjegyet, így annak fontossága megkérdőjelezhetetlen. Az anyák napjának tehát nem pusztán az ajándékokról kell szólnia, hanem az előbb említett kapcsolatok ápolásáról, és a hálaadásról azért a szeretetbiztonságért, amit édesanyánktól és a családunktól kaptunk. Mint minden ünnep, az anyák napja is jó alkalom arra, hogy az emberek megálljanak és tudatosítsák magunkban azt, hogy szeretve vannak és ők is ki tudják fejezni a szeretetüket a számukra közel állók felé.
A világon számos országban ünneplik az anyák napját, azonban sokszor eltérő időpontokban. Az alábbiakban felsorolunk néhány, a magyarországival megegyező, illetve attól eltérő gyakorlatot:
Norvégiában február második vasárnapján, míg Grúziában március 3-án, Bulgáriában március 8-án, Szlovéniában pedig március 25-én tartják az anyák napját.
Ahogy Magyarországon is szokás, május első vasárnapján emlékeznek meg az édesanyákra Litvániában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szerbiában.
Május második vasárnapján tartják az anyák napját Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Szlovákiában, Svájcban és Ukrajnában.
A májusi hónap végén, Lengyelországban május 26-án, amíg Franciaországban és Svédországban a hónap utolsó vasárnapján tartják az anyák napját. Érdekesség, hogy Oroszországban az imént felsorolt időpontokhoz képest távolra, méghozzá november utolsó vasárnapjára esik ez az ünnep.
Az anyák napjához kapcsolódó ünnepekhez soroljuk általában a családi ünnepeket. Május első vasárnapján az édesanyákra gondolunk, a hónap közepén, május 15-én az ENSZ által hivatalossá tett nemzetközi család napot tartjuk számon, amíg május utolsó vasárnapján a gyermeknapot szokás megünnepelni. Ahogy az édesanyák tiszteletére egy külön napot szentelünk az évben, úgy az édesapák számára is fenntartunk egy alkalmat, ami június harmadik vasárnapjára esik.
Ackerman, L. (2017): Mother’s Day has a surprising history: LaVonne Ackerman. https://www.pressandjournal.com/stories/mothers-day-has-a-surprising-history-lavonne-ackerman,9090 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
Erzsébettáborok.hu (2020): Anyák napja szerte a világban. https://erzsebettaborok.hu/anyak-napja/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
Handwerk, B. (2017): 7 Things You Don't Know About Mother's Day's Dark History. https://www.nationalgeographic.com/news/2015/05/150507-mothers-day-history-holidays-anna-jarvis/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
Petter, O. (2020): Mother's Day: Why is holiday celebrated on different days in US, Australia, Mexico and UK? https://www.independent.co.uk/life-style/mothers-day-usa-google-doodle-australia-feliz-dia-de-madres-anna-jarvis-a8909751.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
Schmitt, E. (2017): "Mother" of mother's day celebrated on walk through Downtown Henderson. https://eu.thegleaner.com/story/news/2017/04/01/mother-mothers-day-celebrated-walk-through-downtown-henderson/99704804/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
Stow, N. (2020): MUM'S THE WORD When is Mother’s Day in the UK and why does the date change? https://www.thesun.co.uk/news/10768470/when-mothers-day-2020-sunday-date/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
Underwood, A. E.M. (2019): Here’s the Real History of Mother’s Day. https://www.grammarly.com/blog/history-of-mothers-day/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
Waxman, O. B. (2017): The Surprisingly Sad Origins of Mother's Day. https://time.com/4771354/mothers-day-history-origins/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)