Modal Header
A magyar sport napját az 1875. május 6-án, a budapesti Szabadság téren megrendezett szabadtéri sportverseny emlékének tiszteletére minden évben május 6-án ünnepeljük. Az esemény jelentősége, hogy az egy hónappal korábban megalapított, első magyar, hivatalos sportklub, a Magyar Athletikai Club (MAC) által szervezett esemény Európa első hivatalos szabadtéri sportversenye volt. A nemzetközi versenysport kiépülésében, és az ókori olimpiai játékok modernkori újjáélesztésében egyaránt aktívan kivettük a részünket, majd az első, 1896-os olimpiai játékoktól kezdve napjainkig kiemelkedően sikeresek vagyunk a nemzetek között. A sport, a rendszeres testmozgás hozzájárul az egészség megőrzéséhez, így nagyon fontos, hogy hasznossága minél szélesebb körben megismertetésre kerüljön. A sport napján tartott rendezvények változatos programjai segítenek megmutatni a környéken elérhető sportegyesületek kínálatait és közelebb hozzák az emberekhez a különböző sportágakat.
Diákoknak szóló változat
A magyar sport napját 2000. óta május 6-án ünnepeljük. A versenysport szervezett kerete azonban már a XIX. század második felében kialakult. Ekkortól vált tudatossá a sport egészségügyi szerepe, és a hivatalos sportklubok létrejötte is erre az időszakra tehető Európában. Az első magyar sportklub, a Magyar Athletikai Club (MAC), megalakulása után egy hónappal, 1875. május 6-án megrendezte Európa első szabadtéri sportversenyét. Ennek emlékére nyilvánította a magyar Országgyűlés május 6-át a Magyar sport napjává. A jeles napot is ennek az eseménynek a tiszteletére tartjuk május 6-án. Az első hivatalos bajnok Porzsolt Ernő lett síkfutásban. A MAC a hazai sportélet, különösen a sportklubok későbbi kialakulásának meghatározó motorja volt, lendületet adott az intézményrendszer kiépülésének, hatására a következő években, évtizedekben sorra jöttek létre a különféle sportágakat tömörítő egyesületek mind a fővárosban, mind vidéken. A mai napig ismert, legnagyobb magyar sportklubok szintén ezekben az években, évtizedekben jöttek létre (pl. FTC – 1899, UTE – 1885, MTK – 1888, Győri ETO – 1904, DVSC – 1902).
A történelem során sokszor megfogalmazódott a gondolat, hogy az ókori olimpiai játékokat valamilyen modern formában újra életre kellene hívni. A XIX. század végén már egészen konkrét tervek voltak az újkori olimpiára vonatkozóan is. A franciák kezdeményezésével végül 1894-re sikerült határozatba foglalni, hogy 1896-ban Athénban megrendezik az első nemzetközi versenyt, majd négy év múlva Párizsban a következőt. Ezzel egy időben a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is megalapították, első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz lett, tagjai között volt dr. Kemény Ferenc iskolaigazgató is, a magyar sportélet korszakos alakja.
Kemény Ferenc beadványban kérte az akkori magyar kultuszminisztert, hogy anyagilag és erkölcsileg is támogassa az olimpián való részvételt, és azért is lobbizott, hogy Budapest helyszíne legyen a rendezvénynek. Jelentős szerepe van abban, hogy a Nemzeti Torna Egylet bevonásával a hazai versenyzők részvételének előkészítése megkezdődött, illetve, hogy részt vettünk az első újkori, athéni olimpián. 1895 decemberében a Magyar Olimpia Bizottság is megalakult, hatodik nemzeti bizottságként a világon. Athénban, az első olimpián végül hét főből álló küldöttségünk 6 érmet szerzett, köztük Hajós Alfréd is két úszásnemben.
Az olimpiai eszme újjáélesztésében elejétől fogva jelentős szerepünk volt. Az viszont, hogy az olimpia kapcsán nemzetközi szinten mindig is nagy elismerés övezett minket, nem csak ennek köszönhető, hanem annak is, hogy az olimpiákon – különösen, hogy ha népesség vagy gazdasági-politikai súlyhoz mérten vizsgálódunk – elejétől fogva kiemelkedő eredményeket tudtunk felmutatni. Magyarország a nyári olimpiák örök-éremtáblázatán a 2016-os riói eseményt követően a 8. helyen áll, népesség-arányosan pedig a finnek mögött a 2. legeredményesebbek vagyunk. Legfőbb sikersportágaink között van az úszás, a kajak-kenu, a vízilabda, a vívás és az öttusa is. Számos nagy példaképet adott nekünk a sport, és számos megható, a nemzeti érzést erősítő pillanat kapcsolódik a sporthoz.
A versenysporton túl a közösségi élet erősítése és az egészség megőrzése szempontjából is rendkívül fontos a rendszeres mozgás és az egészségtudatosság. Kimutatható, hogy nem csupán erősebbek és fittebbek azok, akik rendszeresen sportolnak, de jobb a közérzetük is. Szinte nincs is olyan területe a szervezetünknek, ahol ne fejtene ki jelentős pozitív hatást a rendszeres mozgás: vérkeringés, légzés, emésztés, immunrendszer, csontozat, izomzat - csak hogy a legjelentősebbeket említsük. Ezen kívül – különösen a csapatsportok - az együttműködést és az egyéni- és csapatérdek összehangolásának képességét is fejlesztik, és baráti közösségeket kínálnak.
A magyar sport napja évről-évre rengeteg jó hangulatú programot kínál, ahol a helyi sportegyesületek megmutatják magukat közelebbről, valamint a résztvevők a megtekintésen túl ki is próbálhatnak új sportágakat, ezzel is segítve a fiatalokat a számukra legmegfelelőbb kiválasztásában.
Pedagógusoknak szóló változat
A magyar sport napját a 2000. óta május 6-án ünnepeljük. A felvilágosodás és a polgári átalakulás folyamatai elérték hazánkat is, változást idézve elő a sportról és testmozgásról való gondolkodásban is. A versenysport szervezett keretei a XIX. században alakultak ki. Általánosságban elmondható, hogy ekkortól vált tudatosabbá a testedzés és a sport rekreációs szerepének hangsúlyozása, és ebben az időszakban kezdődött el a testnevelőtanár-képzés, és az iskolai testnevelés tantervének részletesebb kidolgozása is. 1875. április 8-án megalakult az első magyar sportklub, a Magyar Athletikai Club (MAC), majd kevesebb, mint egy hónappal később, május 6-án, a mai Szabadság tér helyén az ő rendezésükben Európa első szabadtéri sportversenye is lezajlott. A jeles napot is ennek az eseménynek a tiszteletére tartjuk május 6-án. A verseny futó-, dobó-, ugrószámokból és ökölvívásból állt. Az első hivatalos bajnok Porzsolt Ernő lett síkfutásban. Esterházy Miksa gróf, a klub társalapítója röpiratban kérte a vidéki fiatalokat, hogy alakítsanak a MAC-hoz hasonló szerveződéseket. A MAC a hazai sportélet, különösen a sportklubok későbbi kialakulásának meghatározó motorja volt, lendületet adott az intézményrendszer kiépülésének, hatására a következő években, évtizedekben sorra jöttek létre a különféle sportágakat tömörítő egyesületek mind a fővárosban, mind vidéken.
A világtörténelmet vizsgálva számos alkalommal megfogalmazódott az a gondolat, hogy az ókori olimpiai játékokat valamilyen modern formában újra életre kéne hívni. A XIX. század végére már egészen konkrét tervekkel kezdett körvonalazódni az újkori olimpiai játékok kérdése. Franciaországban Pierre de Coubertin báró 1892-ben mutatta be a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniója előtt a terveit, ám elsőre nem járt sikerrel. Két évvel később viszont már erkölcsi érdekként deklarálták a nemzetek baráti versengését, így az ő törekvései is célt értek, és megszületett az a határozat, amely kimondta, hogy 1896-ban Athénban megrendezik az első újkori nemzetközi versenyt, majd 1900-ban Párizsban a következőt. Rögzítették azt is, hogy négyévente kerül megrendezésre a világverseny. Mindezekhez természetesen szükség volt egy erős szervezetre is, úgyhogy szintén ekkor, 1894-ben megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is, aminek az első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz lett, főtitkára pedig maga a báró. Tagjai között volt dr. Kemény Ferenc iskolaigazgató is, aki a magyar sportélet korszakos alakja lett.
Kemény Ferenc beadványban kérte az akkori magyar kultuszminisztert, hogy anyagilag és erkölcsileg is támogassa az olimpián való részvételt, továbbá felvetette, hogy Budapest is lehetne a rendezvény helyszíne. Egyértelmű válasz nem érkezett, viszont a Nemzeti Torna Egylet bevonásával a hazai versenyzők részvételének előkészítése megkezdődött. Kemény Ferenc sokat tett azért, hogy a hazai közvéleményt az elfogadás irányába befolyásolja, és 1895 őszén véglegessé is vált, hogy részt veszünk az első újkori, athéni olimpián. 1895 decemberében megalakult a Magyar Olimpia Bizottság is, hatodik nemzeti bizottságként a világban. Athénban, az első olimpián végül hét főből álló küldöttségünk 6 érmet szerzett, köztük Hajós Alfréd is, két úszásnemben.
Az olimpiai eszme újjáélesztésében elejétől fogva jelentős szerepet vállaltunk. Az, hogy az olimpia terén nemzetközi szinten mindig is nagy elismerés övezte hazánkat, nem csak ennek köszönhető, hanem annak is, hogy az olimpiákon - különösen népesség-arányosan és gazdasági-politikai súlyunkhoz mérten – elejétől fogva kiemelkedő eredményeket tudtunk felmutatni.
Magyarország a nyári olimpiák örök-éremtáblázatán a 2016-os riói eseményt követően a 8. helyen áll, népesség-arányosan pedig a finnek mögött a 2. legeredményesebbek vagyunk. Legfőbb sikersportágaink között vannak a teljesség igénye nélkül az úszás, a kajak-kenu, a vízilabda, a vívás és az öttusa is. A sikerek tudatosítása segít az identitás és a nemzeti büszkeség megerősödésében, valamint követendő példaképek megteremtésében. A közösség és az egészség megőrzése szempontjából viszont ennél is fontosabb a rendszeres mozgás és az egészségtudatosság. A sport a testi és pszichés egészség szempontjából szintén nélkülözhetetlen. Gyakorlatilag nincs olyan területe a szervezetünknek, ahol ne fejtene ki jelentős pozitív hatást a működésre: vérkeringés, légzés, emésztés, immunrendszer, csontozat, izomzat - csak hogy a legjelentősebbeket említsük. Ezen kívül – különösen a csapatsportok - fejleszti az együttműködést és az egyéni- és csapatérdek összehangolásának képességét, valamint egyéb szociális készségeket is. A versenysport és a tömegsport kiegészítik, segítik egymást.
A XXI. század életkörülményei és a tudásalapú társadalom intenzívebb szellemi megterhelést hoztak magukkal, ezért mostanra a fizikai aktivitás az életminőségünk javításának nélkülözhetetlen eszköze lett mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. Bizonyított, hogy a rendszeres testmozgás számos olyan pozitív hatással bír, ami az élet egyéb helyzeteiben, szellemi és lelki téren egyaránt meghozza gyümölcsét. A tudatosság azonban lényeges, mielőtt kialakítunk egy rendszeres edzéstervet, szükséges a szakembereknél, és akár a háziorvosunknál való előzetes információszerzés is. A fenti szempontoknak megfelelően az elmúlt években előtérbe került az iskolás korú fiatalok rendszeres testnevelése és ennek eredményeképp a 2015/2016-os tanévtől mind a tizenkét évfolyamon kötelező lett a mindennapos testnevelés.
A magyar sport napja évről-évre rengeteg jó hangulatú programot kínál, ahol a helyi sportegyesületek megmutathatják magukat közelebbről, valamint a résztvevők megtekintésen túl ki is próbálhatnak új sportágakat, ezzel is segítve a fiatalokat a számukra legmegfelelőbb kiválasztásában.
http://olimpia.hu/majus-6-a-magyar-sport-napja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://vmek.niif.hu/02100/02185/html/562.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-Retsagi-Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch06s05.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/sportelet_magyarorszagon_a_monarchia_idejen/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://www.ksh.hu/szamlap/olimpia_mag.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
http://olimpia.hu/az-olimpizmus-tortenete-1 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://zanza.tv/testneveles-es-sport/sporttortenet/mob-magyarok-az-elso-olimpiakon (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://becs.mfa.gov.hu/news/a-magyar-sport-multja-es-jelene-eredmenyek-szamok-szemelyisegek-esemenyek (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)
https://semmelweis.hu/boe/files/2020/01/V.EV-Sport-%C3%A9s-testmozg%C3%A1s-1.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)