November 3.
A magyar tudomány napja
Kulturális emléknapok

1997 óta november 3-án ünnepeljük a Magyar tudomány napját, amelyről a Magyar Tudósok Világtalálkozóján határoztak 1996-ban. A jeles napot országszerte szakmai konferenciákkal, előadásokkal és különböző rendezvényekkel ünneplik, amelyeket minden évben más tudományhoz kapcsolódó témakör köré szerveznek. Ezek célja, hogy megemlékezzenek a hazai tudományos élet legkiválóbb eredményeiről, és beemeljék a köztudatba a kevésbé ismerteket is. A november 3-i dátum az 1825-ös pozsonyi országgyűléshez kapcsolódik: Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét ezen a napon ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, mely 1845-től hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémia néven működik. 

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

Tudtátok, hogy a Nemzetközi Űrállomás 35 000 km/órás sebességgel repül? Ez azt jelenti, hogy az űrhajósok átlagosan 45 percenként gyönyörködhetnek egy napkeltében vagy naplementében. Biztos észrevettétek, hogy a béka nem tud anélkül nyelni, hogy becsukná a szemét. Ez azért van, mert a szemgolyói segítségével nyomja le a falatot a gyomrába. Sose számolgatjuk a hajszálainkat, de fejünkön átlagosan 100.000 hajszál van. Ez azért is érdekes, mert míg nekünk csak ennyi van, egy vidra testének minden egyes négyzetcentiméterén 160.000 szőrszál található. És arról hallottatok, hogy a gyapjas mamutok még nem haltak ki akkor, amikor az egyiptomi piramisokat építették? Sőt, a szibériai Vrangel-szigeten élt egy törpe fajtájuk, ami csak a Kr.e. 1700-1500-as években halhatott ki. Ezek mind érdekes tudományos megállapítások. De mit is nevezünk tudománynak? Honnan tudjuk mindezt?

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység, az ily módon megszerzett ismeretek összessége; olyan ismereteké, amelyeket teszteltek, igazoltak, vagy bebizonyítottak. Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak aszerint különülnek el egymástól, hogy milyen tárgyterülethez tartoznak. A biológiai tudományoktól az állam- és jogtudományokon át az élelmiszertudományokig többféle területről beszélhetünk. A tudományra jellemző, hogy benne a tudásnak és a puszta vélekedésnek megkülönböztetett szerepe van, ugyanis, ha valaki valamiről vélekedik, az még nem megalapozott tudás. A tudomány mindig racionális érvelésen alapul, ezért csak azt nevezzük ténynek, ami tapasztalati úton igazolható vagy cáfolható. A tudomány mindenkori célja, hogy a dolgokat és a jelenségeket olyanoknak mutassa be, amilyenek azok valójában. Sok tudós és szakember ért el kimagasló eredményt a tudományban, amikor bebizonyítottak vagy felismertek az emberiség szempontjából fontos ismereteket, tényeket. Rájuk és tudományos eredményeikre emlékezünk, és őket méltatjuk a Magyar tudomány napján, minden év november 3-án. Erről 1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján határoztak, és a rákövetkező évben, 1997-ben ünnepelték meg először. A jeles nap dátuma az 1825-ös pozsonyi országgyűléshez köthető, amikor is gróf Széchenyi István – akinek nevéhez fűződik a Lánchíd, az Óbudai Hajógyár, a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése és még sok nagyszerű kezdeményezés – ezen a napon szót kért, és felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét egy olyan társaság létrehozására, mely elsődleges feladatának a magyar nyelv és tudomány ügyét tekinti.

A gróf 60.000 forintos felajánlását több nagybirtokos és még az országgyűlés elnöke, József nádor, I. Ferenc magyar király öccse is követte. Az egyesületként létrejött Magyar Tudós Társaság tervét 1827-ben a király is elfogadta, és alapítását ugyanebben az évben az országgyűlés törvénybe iktatta. A Társaság az 1830-as években kezdte meg működését, és hamar a szellemi élet fő szervezőjévé vált. Elsődleges feladataként a magyar nyelv művelését és a tudományos-kulturális élet támogatását határozta meg. Első tagjai között voltak olyan híres költők és írók, mint például Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Sándor és Kölcsey Ferenc is. Az Akadémia első elnöke a történetkutató Teleki József gróf lett, alelnökévé pedig Széchenyi Istvánt választották.

A Társaság pályázatokat írt ki, könyveket adott ki, díjakat osztott ki irodalmi alkotásokra és tudományos munkákra, valamint közvetítette, meghonosította itthon a tudományok terén elért külföldi eredményeket, mindezzel megerősítve a hazai tudományosságot. 1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták és azóta is ezen a néven működik.

A jeles napot országszerte egy programsorozat keretében szakmai konferenciákkal, előadásokkal és különböző rendezvényekkel ünneplik, és ezek minden évben egy-egy témakör köré szerveződnek. A Magyar tudomány napjának az a célja, hogy megemlékezzen a hazai tudományos élet legkiválóbb eredményeiről és minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a tudomány aktuális kérdéseire és kihívásaira.

Ezen az ünnepen Magyarország számos városában, sőt, a határokon túl is, többhetes rendezvénysorozaton vehetnek részt az érdeklődök. A különböző előadások, kiállítások, bemutatók, filmvetítések, tudományos fórumok egy-egy vezérgondolat jegyében zajlanak. A modern technikának köszönhetően interneten keresztül is követhetik az érdeklődők a programsorozat eseményeit, amelyek részletes programjáról a Magyar Tudományos Akadémia honlapján is tájékozódhatunk.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján született döntés arról, hogy minden év november 3-án a magyar tudomány jeles eredményeit ünnepeljük. Ebből az alkalomból egy évvel később, 1997-ben rendeztek először országszerte programokat.

A jeles nap dátuma az I. Ferenc osztrák császár, magyar király által összehívott 1825-ös pozsonyi országgyűléshez köthető, mely eseményen Felsőbüki Nagy Pál a rendi ellenzékiség vezéralakjaként élesen felszólalt azon mágnások ellen, akik a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt közönyösek és elhanyagolják a magyar kulturális életet. Ennek hatására Széchenyi István gróf szót kért, és felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét egy tudós társaság létrehozására. „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és ha fennáll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő magyar honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá!” – hangzott Széchenyi nyilatkozata. A gróf 60.000 forintos felajánlását több nagybirtokos és még az országgyűlés elnöke, Habsburg József nádor, I. Ferenc magyar király öccse is követte. Az egyesületként létrejött Tudós Társaság tervét 1827-ben a király is elfogadta, és alapítását ugyanebben az évben az országgyűlés törvénybe iktatta. Az első elnök a történetkutató Teleki József gróf lett, alelnökké pedig Széchenyi Istvánt választották. A szervezet címerén Minerva, a bölcsesség, műveltség és a tudomány istennője látható, kezében a tudományt jelképező csésze, amelyből a magyar eredetmondák legendás madara, a turul készül inni. A Társaság az 1830-as években kezdte meg működését, és hamar a szellemi élet fő szervezőjévé vált. Elsődleges feladataként a magyar nyelv művelését és a tudományos-kulturális élet támogatását határozta meg. Első tagjai között volt Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Sándor és Kölcsey Ferenc is. A szervezetet, mely először a Magyar Tudós Társaság nevet kapta, 1840-ben átnevezték Magyar Tudományos Akadémiává.

Elsőként a társaság nyelvtudományi osztálya alakult meg, amelyet a bölcseleti, a történeti, a matematikai, a törvény-tudományi és a természettudományi osztály követett.

A nyelv ápolásának egyik első feladataként a helyesírást szabályozták, egységesítették és 1832-ben megjelentették az első helyesírási szabályzatot, amelyet még több fontos nyelvtudományi kiadvány követett. Elkészült több tudományterület szakszótára is, és az első értelmező szótárunk. Több tudós külföldi kutatómunkáját is támogatta a szervezet, így valósulhatott meg Reguly Antal útja a finnugor nyelvcsaládba tartozó népek területein, illetve Körősi Csoma Sándor tibeti utazása is. A társaság már az 1830-as évektől tudományos folyóiratokat indított, szakmai munkájáról pedig évkönyvekben számolt be. A Magyar Tudományos Akadémia székháza a Duna-parton a Lánchíd pesti hídfőjének közelében található. 1865. december 11-én avatták fel a neoreneszánsz stílusú palotát, amelyet Friedrich August Stüler tervei alapján Ybl Miklós és Skalnitzky Antal épített.

A Magyar Tudós Társaság létrehozását követően a szellemi életet szervező legfőbb intézményként minden, hazánkban művelt tudományágban pályázatokat írt ki, könyveket adott ki, díjakat osztott irodalmi alkotásokra és tudományos munkákra, és rendes tagjainak fizetést is biztosított. A természet- és alkalmazott tudományok terén a tevékenység súlypontja ezekben az évtizedekben a külföldi eredmények közvetítésén, meghonosításán volt. Lapja, a Tudománytár, magyar nyelven mutatta be a külföldi tudományos eredményeket. A hazai tudományosság erősödésével az Akadémia egyre szerteágazóbb kapcsolatot épített ki a külföldi tudományos élet szereplőivel. Tagjai gyakran vettek részt nemzetközi kongresszusokon, tiszteleti tagként pedig a kor legjelentősebb külföldi tudósait vette soraiba, 1900-ban pedig alapító tagja lett az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének.

A századfordulótól egyre gyakrabban érték bírálatok, hogy a korkérdésektől elforduló, magába zárt intézmény lett, és ezek nem is voltak egészen alaptalanok. Az első világháború után csak akadozva indult újra az Akadémia munkája, mert a háborús infláció vagyonának jelentős részét felemésztette. Jóllehet, Trianon után nagy segítséget jelentett, hogy az ország helyreállításában a kultúrának és tudománynak nagy szerepet szánó kultuszminiszter, gróf Klebelsberg Kunó rendszeres államsegéllyel támogatta az intézményt, a II. világháború után az akkor már 120 éves szervezet mégis több szempontból is a megszűnés határára jutott, anyagi helyzete ismét ellehetetlenült. Az 1945-ös földosztás során a Vigyázó-hagyatékból származó földbirtokait teljes egészében igénybe vették és felosztották, pénz- és értékpapír-vagyona az 1946-os hiperinflációban elolvadt, a bérházait pedig 1948-ban államosították. Az intézmény vezetői az anyagi fenyegetettségen túl érzékelték a hatalom kizárólagos megszerzésére törekvő Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) felől érkező veszélyt is, mely a Magyar Tudományos Akadémia létét kérdőjelezte meg. Végül 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát megrostálták, amely igencsak visszavetette a magyar tudományos élet addigi virágzását. Az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés csak az 1989-es rendszerváltáskor rehabilitálta. Szintén ekkor lett minisztériumi szinten az MTA minden tudományos kutatás központi főhatósága, a tudósképzések és a tudományos minősítések felelőse. Az 1990-es évektől az Akadémiát ismét a választott testületek és az elnök irányította, a kutatóintézetek nagyobb önállóságot élveztek, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

Az 1994-ben elfogadott, majd 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. Tizenegy tudományos osztálya számos tudományos bizottságot működtet, az Akadémia Doktori Tanácsa pedig felhatalmazást kapott arra, hogy a megfelelő eljárás után a legkiválóbb magyar tudósoknak a „Magyar Tudományos Akadémia doktora” címet adományozza. Működésének anyagi feltételeit elsősorban a központi költségvetés, kisebb mértékben saját vagyonának jövedelmei, illetőleg adományok és alapítványok biztosítják.

A Magyar Tudományos Akadémia egyik fontos küldetése, hogy a tudományt ne csak művelje, hanem közvetítse is a társadalom számára. Freund Tamás, a jelenlegi elnök a magyar tudomány ünnepének 2020. november 2-i beszédében azt mondta, hogy számára irányadó az MTA megújult küldetése. „Az Akadémiának meg kell ismertetnie a társadalommal a tudomány eredményeit és módszereit, ösztönöznie kell a kritikai gondolkodást, ezáltal pedig biztos tájékozódási pontokat kell nyújtania a szélesebb közönségnek, illetve a döntéshozóknak, és vonzóvá kell tennie a kutatói hivatást. Nem utolsósorban harcolnia kell az áltudományok és a tudománytalan nézetek ellen. A tudomány így is formálhatja a jövőt."

A magyar tudomány napja lett a tudományos eredmények méltatásának is a napja, hiszen november 3-án adják át a neves Simonyi Károly-, a Zrínyi Miklós-, a Wigner Jenő- és a Fáy András-díjat is. A Simonyi Károly-díjban azok az oktatók és kutatók részesülhetnek, akik a műszaki tudományok és a fizika területén a felsőoktatásban vagy kutatóintézetben kiemelkedő tudományos teljesítményt mutatnak fel. A Zrínyi Miklós-díj 1992-ben alapított állami elismerés, melyet évente a honvédség érdekében nyújtott kiemelkedő tudományos kutatói, tudományszervezői, műszaki fejlesztési tevékenység elismerése folytán ítélnek oda az arra érdemes tudósoknak. A Wigner Jenő-díj annyiban speciálisabb, hogy azt a Magyar Tudományos Akadémia a Paksi Atomerőmű Részvénytársasággal közösen alapította meg 1999-ben azzal a céllal, hogy olyan szakembereket, kutatókat méltassanak, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén alkotnak maradandót. A Fáy András-díj szintén a honvédséghez kötődik, amellyel azokat a tudósokat tüntetik ki, akik a katonai gazdálkodás kapcsán végzett közgazdasági, pénzügyi-számviteli, vagyongazdálkodási területeken végeztek kimagasló tudományos és alkotói munkát. Nem véletlen, hogy a reformkorban élt Fáy Andrásról nevezték el ezt a díjat, hiszen ő volt a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, akit a kortársai is „a nemzet, illetve a haza mindenesének“ tituláltak.

Kiegészítő információk: A Magyar Tudomány Ünnepe mellett létezik A tudomány világnapja is, amely magyar kezdeményezésnek köszönheti létrejöttét, ugyanis 1999-ben Budapesten rendezték meg azt a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok indítványozták a globális megemlékezés bevezetését. Ennek köszönhetően az UNESCO 2001. november 3-i, párizsi közgyűlésén határozott A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért elnevezésű jeles nap megünnepléséről. Ezt az ünnepet első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg. Emellett már többször tartották fővárosunkban a Tudomány Világfórumát is. A Világfórum egyedülálló alkalmat biztosít a tudományos újdonságok bemutatására, ugyanis a kutatók nemcsak egymásnak, hanem a döntéshozóknak is prezentálhatják eredményeiket, emellett hozzájárul ahhoz, hogy a fejlesztések társadalmi, kulturális vagy gazdasági vonatkozásaik alapján a gyakorlatban is használatba kerüljenek, a rendszer részévé váljanak. Ez az esemény szorosan kapcsolódik A tudomány világnapjához, hiszen annak fő célja az, hogy felhívja a figyelmet a tudomány jelentőségére és felelősségteljes, emberiséget szolgáló használatára.

Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek

A Kutatók Éjszakája egy Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozat a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére, hagyományosan minden év szeptemberének végén. Szórakoztató, inspiráló előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon és további játékos programokon keresztül minden korosztály megismerkedhet a tudományos kutatás számos új eredményével és bepillanthat a különböző tudományterületek titkaiba. Az Európai Unió Bizottságának Marie Skłodowska-Curie Akciója által kezdeményezett rendezvény legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára.

A Csodák Palotája Magyarország és az egész közép- és kelet-európai térség első tudományos központja, amely a tudomány népszerűsítését és testközelbe hozását tűzte zászlajára. Egyszerre interaktív tudományos játéktér és szórakoztató központ, ahol nagy hangsúlyt helyeznek az élményalapú tanulásra. Az intézmény célja, hogy a gyerekeknek és a fiataloknak kedvet csináljanak a természettudományok tapasztalati úton történő megismeréséhez, és élménnyé tegyék számukra a tanulást. A Csodák Palotája elnevezés Öveges Józseftől származik, aki már akkor elképzelt egy tudományos csodaországot, amikor még a nagy „science centerek” nem is léteztek.

Források

https://mta.hu/hatteranyagok/az-mta-szekhaza-105350 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mta.hu/hatteranyagok/a-magyar-tudomanyos-akademia-tortenete-105670 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/ma_van_a_tudomany_vilagnapja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://agoramu.hu/wp-content/uploads/2017/11/1110-A-tudomany-vilagnapja.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://kutatokejszakaja.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.csopa.hu/csodak-palotajarol/kuldetesunk (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.csopa.hu/csodak-palotajarol/tortenetunk (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://hirado.hu/tudomany-high-tech/cikk/2018/10/31/egy-honapon-at-unneplik-a-magyar-tudomanyt# (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mta.hu/tudomanyunnep2020/a-jovobe-tekintett-tisztelges-az-akademia-alapitojanak-emleke-elott-111013 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mta.hu/tudomanyunnep2020/jovoformalo-tudomany-110892 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://korkep.sk/cikkek/tudomany/2012/11/03/november-3-a-magyar-tudomany-napja/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://euroastra.blog.hu/2018/05/27/az_mta_jelkepe (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.parlament.hu/documents/10181/1569934/ny201103-ossze.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

November 3.
A magyar tudomány napja
Ford T modell teherautó
Megnyitás
November 3.
A magyar tudomány napja
Gödöllei Anna
Emlékkiállítás nyílt Bay Zoltánról (részlet)
Megnyitás
November 3.
A magyar tudomány napja
Hidrogénbomba
Megnyitás
November 3.
A magyar tudomány napja
Mindenki Iskolája Fizika
Megnyitás
November 3.
A magyar tudomány napja
A legnagyobb magyar találmányok, amik megváltoztatták a világot
Megnyitás
November 3.
A magyar tudomány napja
Boldogfai Farkas Sándor
Wartha Vince emlékérem
Megnyitás
Ismerjük meg a hazai tudományos élet alapjait!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
440 Perc
November 3.
A magyar tudomány napja
Magyar tudósok-tudós magyarok
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
760 Perc
November 3.
A magyar tudomány napja
A magyar tudomány múltja, jelene, jövője!
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
575 Perc
November 3.
A magyar tudomány napja
Tudomány bevezetése
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
750 Perc
November 3.
A magyar tudomány napja
A tudomány kezdetei, kezdeti tudományok!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
1020 Perc
November 3.
A magyar tudomány napja
Tudományos múltunk az iskolában!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
725 Perc
November 3.
A magyar tudomány napja