Január 22.
A magyar kultúra napja
Kulturális emléknapok

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon véglegesítette a Himnusz kéziratát. Ez a nap megannyi különleges programot és lehetőséget kínál az ünneplésre. Előtérbe kerül a több mint ezer évre visszanyúló magyar kultúra mint a nemzeti identitás és nemzeti összetartozás egyik alappillére. Számos rendezvény, kiállítás, könyvbemutató, valamint művészeti esemény megtartása mellett január 22-e alkalmával adják át a magyar kultúrával kapcsolatos díjakat is.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Diákoknak szóló változat

A kultúra fogalma nagyon összetett, és jelenti a népmesék, mesék, versek, regények világát, de ugyanakkor a játékokét, mondókákét is, a szépművészetet is, az épületek, szobrok, festmények világát, a nyelvet, a színházat, az olvasottságot, a magyar hagyományokat, a családod, a barátaid, osztálytársaid viselkedésmódját, világszemléletét, gondolkodását, az őseid öltözködési örökségét, de azt is, ahogy napjainkban az általad csodált emberek öltözködnek, a magyar kulináris hagyományokat, azt a sok-sok fantasztikus találmányt, amelyet a magyar tudósok találtak fel, vagyis mindaz, amit a szűkebb és tágabb magyar társadalmi környezeted közvetít feléd, amit a magyarság teremtett eddigi léte folyamán.

Már gyerekként különböző közösségekhez tartozunk. Családba születünk, majd kezdetben az óvodai, és iskolai közösség tagjai vagyunk, mely később bővül baráti és egyéb közösségekkel. A közösség nemcsak biztonságot ad, hanem fontos eleme az identitásunknak. Minden gyerek annak az országnak a kultúráját is elsajátítja, amelyikben él. A Magyarországon élő gyerekek a magyar kultúrát ismerik meg, ennélfogva a magyar kultúra magyarságuk elengedhetetlen eleme.

A magyar kultúrához való kötődés biztosítja a magyar közösséghez való tartozást, ami nagyon fontos, mert biztonságérzetet nyújt, hogy nem vagyunk egyedül.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplejük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Nevezhetjük ezt a napot a Himnusz születésnapjának is.

1844-ben Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere megzenésítette a Himnuszt. 1903-ban merült fel először, hogy az Erkel Ferenc által megzenésített Kölcsey-mű legyen a magyar nemzeti himnusz. Ezt a kezdeményezést akkor hivatalosan elutasították, de ennek ellenére a megzenésített Himnusz egyre népszerűbbé vált. Végül az 1989. évi XXXI. törvény 36. paragrafusa fogalmazza meg a hivatalossá tételt, melyet a 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is tartalmaz: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A Himnusznak szobra is van Budakeszin. A kilenc méter hosszú és négy és fél méteres alkotáson a Himnusz teljes szövege olvasható. A szobron még 23 harang található, mely segítségével ünnepnapokon a Himnusz hangzik el, vasárnaponként pedig a déli harangszó hallatszik.

Bűvös kocka, szaloncukor, Hollókő ófalu és környezete, ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Túró Rudi, komondor, csárdás, tarhonya, tárogató, tiszavirág, Kodály-módszer, magyar huszár – a közös bennük: mind magyar hungarikumok sok más magyar örökséggel együtt. Mind a magyar kultúra csúcsteljesítménye, érdekessége, melyek nemcsak a magyarságot, de az egész világot gazdagítják. A hungarikumok lehetnek tárgyak, szellemi termékek is, mint a Kodály-módszer, vagy tudományos felfedezések is. Fellelhetők a természetben is hungarikumok, melyek jellegzetesen csak hazánkban fordulnak elő. Ezek megcsodálására sokszor messze földről jönnek látogatók. A hungarikumok egyediek és pótolhatatlanok, ezáltal feladatunk védeni és megőrizni őket, hogy az utánunk következő generációk is gazdagodjanak általuk.

Január 22-én, a magyar kultúra napján országszerte, a nem Magyarországon élő magyarok lakta helyeken is, számos előadásra, rendezvényre kerül sor. Ezek a műsorok sokszor a gyerekekhez szólnak, hiszen ki ne szeretne játszani, játszva tanulni, a magyar kultúrát megismerni a magyar népmesék, népi játék vagy a klasszikus és kortárs magyar irodalom, filmek, előadások által. Ugyanakkor ez egy különleges alkalom a szórványban élő magyar gyerekek számára, hogy tovább gazdagodjanak a magyar kultúrával és erősödjenek magyarságukban.

E naphoz kötődően több díj kiosztására sor kerül. Ilyen többek között az Apáczai Csere János-díj, Brunszvik Teréz-díj, Karácsony Sándor-díj, Kiss Árpád-díj, Németh László-díj, Szent-Györgyi Albert-díj.

Jeles nap történelmi háttere, kialakulása


Pedagógusoknak szóló változat

A magyar kultúra napjának megtartásáról 1988. december 29-én döntöttek. A döntést követő hónapokban, 1989 januárjában szerveztek először a szóban forgó jeles naphoz kötődő eseményeket. Bár csak 1989-ben tették hivatalossá a magyar kultúra napját, de ifjabb Fasang Árpád zongoraművész, a későbbi kulturális diplomata már 1985-ben érvelt a magyar kultúra napjának bevezetése mellett: „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

Egy ilyen jelentős nap gondolatiságának megértéséhez fontos tisztában lenni a megemlékezésnek alapot adó Himnusz történetével is. A mű először 1828-ban jelent meg Kisfaludy Károly Auróra nevű lapjában Hymnus címmel. A megjelenés nem tartalmazta a kéziraton olvasható „a Magyar nép zivataros századaiból” alcímet. 1844-ben pályázatot írtak ki a vers megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A megzenésített művet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be, az első nyilvános előadása pedig 1844. augusztus 10-én volt az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. 1903-ban merült fel először, hogy az Erkel Ferenc által megzenésített Kölcsey mű legyen a magyar nemzeti himnusz. Jóllehet, ez a kezdeményezés akkoriban hivatalosan elutasításra került, az alkotás törvényi rendelkezések nélkül is egyre népszerűbbé vált. Végül az 1989. évi XXXI. törvény 36. paragrafusa fogalmazza meg a hivatalossá tételt, melyet a 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is tartalmaz: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

De mit is értünk magyar kultúra alatt? Szatmáry Zoltán Széchenyi-díjas magyar reaktorfizikus szerint „minden, amit a magyar emberek létrehoztak. Amíg tehát magyarok élnek a földön, a magyar kultúra fennmarad – mondaná az ember. Csak rajtunk múlik, tényleg fennmarad-e.” A kultúra fogalmáról különböző korokban, különböző módon gondolkodtak az emberek, és manapság sincsen pontos meghatározása a fogalomnak. „Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül.” Kodály Zoltán nagybecsű gondolata szervesen kapcsolódik a magyar kultúra napjának szellemiségéhez. Csányi Vilmos, Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár Ironikus etológia című művében a következőképpen foglalja össze a kultúra mibenlétét: „A közös kultúra tulajdonképpen egyfajta nyelv, egy titkos szövetség tagságának igazoló szimbóluma, a felnőtt ember legértékesebb tulajdona.”

Egy ilyen jelentős nap gondolatiságának megértéséhez fontos tisztában lenni a megemlékezésnek alapot adó Himnusz történetével is. A mű először 1828-ban jelent meg Kisfaludy Károly Auróra nevű lapjában Hymnus címmel. A megjelenés nem tartalmazta a kéziraton olvasható „a Magyar nép zivataros századaiból” alcímet. 1844-ben pályázatot írtak ki a vers megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A megzenésített művet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be, az első nyilvános előadása pedig 1844. augusztus 10-én volt az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. 1903-ban merült fel először, hogy az Erkel Ferenc által megzenésített Kölcsey mű legyen a magyar nemzeti himnusz. Jóllehet, ez a kezdeményezés akkoriban hivatalosan elutasításra került, az alkotás törvényi rendelkezések nélkül is egyre népszerűbbé vált. Végül az 1989. évi XXXI. törvény 36. paragrafusa fogalmazza meg a hivatalossá tételt, melyet a 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is tartalmaz: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

Tekintettel a magyar kultúra széles vetületére, ebbe az összetett rendszerbe beletartozik minden olyan érték, amelyet a magyarság létrehozott. Jelen van a mindennapjainkban és hatást gyakorol a gondolkodásunkra. A magyar kultúra színes és szerteágazó. Ezek közé sorolhatjuk a hagyományokat, a gondolkodásmódot, a viselkedéskultúrát, de a gasztronómiát, a népszokásokat és a népi játékokat egyaránt. A magyar kultúrát megközelíthetjük a művészetek felől is, kiemelve a zenét, a táncot, az irodalmat, a fotó- és filmművészetet, valamint az építészetet. A tudomány szempontjából gondolhatunk annak különböző ágazataira, mint például az orvostudományra, a fizikára, a matematikára és nem utolsó sorban ezek kiemelkedő eredményeként a híres magyar Nobel-díjasok körére is. A magyarság által létrehozott kulturális értékek, felfedezések és szellemi alkotások nemcsak a magyar nemzetet, de az egész világot gazdagítják. Egy zártabb és egy kiterjedtebb szövetségi rendszer, amely összetartja az összmagyarságot, és kiegészíti az európai kultúrát, mert nemzeti kultúrák nélkül nincs európai kultúra.

A magyar kultúra ünneplése alkalmával arra is lehetőség nyílik, hogy hangsúlyt fektessünk a magyar kultúrának a nemzeti identitás kialakulásában betöltött kiemelkedő szerepére. A 2020-as Nemzeti alaptantervhez illeszkedő magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettanterveinek vizsgálatakor a magyar kultúra és nemzeti identitás tekintetében azt olvashatjuk, hogy „A magyar nyelv és kultúra, benne a magyar irodalom a magyar nemzeti identitás megteremtői, őrzői és alakítói.” A magyar kultúrához hozzátartozik a magyar nyelv, mely nemzeti identitásunk meghatározó része, ahogy Széchenyi megfogalmazta: „nyelvében él a nemzet”. Az iskola többek között a nemzeti kultúra egyik közvetítője, a nemzeti identitás intézményes megalapozója. A nevelői munkának pedig egyik szegmense az egészséges identitástudat fejlesztése, melynek része a nemzeti identitástudat fejlesztése is. Ahhoz, hogy személyiségükben egészséges felnőtteké váljanak a gyerekek, meg kell ismerniük önmagukat, de önmagukat csak akkor ismerik meg teljesen, ha megismerik a közösséget is, amelyhez tartoznak. A közösséget pedig a kultúra, a hagyományok, a szokások tartják össze. Meg kell tehát ismerni a hagyományokat, a kulturális emlékeket, meg kell őrizni őket és továbbadni.

Hazai és külföldi vonatkozású események, szokások

A magyar kultúra megünneplésére országszerte számos programlehetőség kínálkozik. A településeken megtalálható színházak, múzeumok, könyvtárak, mozik, előadótermek, közösségi házak, galériák, skanzenek és iskolák a legnépszerűbb látogatási pontok. A fővárosi lehetőségek közül kiemelkedik az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarság Háza és a Műcsarnok, melyek mindig gazdag és színes programokkal készülnek a jeles napra. A magyar kultúrával összefüggő, szabadtéri lehetőségek esetében érdemes célba venni a helyi városnézésre alkalmas látnivalókat is, mely helyszíneken a kultúra egy szelete elevenedik meg.

A magyar kultúra napját országszerte irodalmi műsorokkal, könyvbemutatókkal, koszorúzással, képzőművészeti kiállításokkal és díjátadókkal ünneplik. A magyar kultúrával kapcsolatos díjak átadása is ezen a napon történik.

A magyar kultúra a határokon túl, a kisebbségi létben nemzetmegtartó szereppel értékelődik fel. Ezért is fontos a Pro Cultura Hungarica-díj, melyet a nemzeti identitást erősítő és magyar közösségépítő munkálkodásért ítélnek oda.

Továbbá a magyar kultúra napján adják át Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat, Pozsonyban a Csemadok Életmű Díjat. Felvidéken, Újvidéken, Kárpátalján, Vajdaságban ünnepi műsorok keretén ünneplik meg a magyar kultúra napját.

Először 2015-ben rendezték meg az Együtt Szaval a Nemzet című programot, melynek célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása világszerte. A program hazai és határon túli diákokat, valamint egyházi és kulturális közösségeket kapcsol össze a Himnusz és a Szózat közös szavalásával, online technológiákra támaszkodva.

A magyar kultúra napja különleges események megtartására is jó alkalmat kínál. 2017-ben ezen a jeles napon rendezték meg például a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét. A verseny egyedinek számított abból szempontból is, hogy a nyilvánosság kiemelt szerephez jutott a kultúra támogatásában: az érdeklődők nemcsak a próbafolyamatot követhették végig, de a legjobb előadásról is a közönség szavazatai döntöttek.

Kapcsolódó népszokások, tevékenységek, ünnepek

A magyar kultúra napjához szervesen kapcsolódó jeles nap a magyar nyelv napja, amit 2011 óta november 13-án tartanak. A jeles nap dátuma arról emlékezik meg, hogy a pozsonyi országgyűlés 1844. évi II. törvénycikke ezen a napon emelte a magyar nyelvet államnyelvvé a latin helyett. 

Források

Arcanum (2020): KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) zeneszerző, zenetudós. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Gondolattar-kristo-nagy-istvan-gondolattar-1/1800-ota-szuletett-szerzok-33E3/kodaly-zoltan-18821967-zeneszerzo-zenetudos-59AA/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Budaörsi Infó (2017): A magyar kultúra napja – Kisorsolták a Magyar Drámaíró Verseny témáját Budaörsön. https://www.budaorsiinfo.hu/blog/2017/01/21/a-magyar-kultura-napja-kisorsoltak-a-magyar-dramairo-verseny-temajat-budaorson/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Cultura (2013): Vers a hétre – Kölcsey Ferenc: Himnusz. https://cultura.hu/kultura/vers-a-hetre-kolcsey-ferenc-himnusz/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Cultura-MTI (2012): A magyar kultúra napja. https://cultura.hu/aktualis/a-magyar-kultura-napja/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Józsa, P. (1976): Kód – kultúra –kommunikáció. NPI, 143. p. Budapest.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet és Zenetörténeti Múzeum (2020): A Hymnusz törvényi rangra emelése. http://zti.hu/files/mzt/hymnusz_segedanyag/himnusz.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Múlt-kor (2018): Több mint száz évig lappangtak a Himnuszt is tartalmazó Kölcsey-kéziratok. https://mult-kor.hu/tbb-mint-szaz-evig-lappangtak-a-himnuszt-is-tartalmazo-klcsey-keziratok-20180122 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Múltkor (2020): Több mint száz év után került csak elő a Himnusz kézirata. https://mult-kor.hu/tbb-mint-szaz-ev-utan-kerult-csak-elo-a-himnusz-kezirata-20200122 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Nemzetstratégiai Kutatóintézet (2020): Együtt szaval a nemzet. (http://nski.hu/egyutt-szaval-a-nemzet.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Nyáry, K. (2019): A Himnusz kalandos története. https://www.valaszonline.hu/2019/01/22/nyary-krisztian-a-himnusz-kalandos-tortenete/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Országos Széchényi Könyvtár (2011): Nemzeti Himnuszunk kalandos útja. https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/02/04/nemzeti_himnuszunk_kalandos_utja (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Országos Széchényi Könyvtár (2020): A Hymnustól a Himnuszig, avagy egy legitimációtörténete – évszámokban. http://erkel.oszk.hu/tan/hymnustol-himnuszig-avagy-egy-legitimacio-toertenete-%E2%80%93-evszamokban (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Szatmáry, Z. (1998): Mi lesz veled, magyar (kultúra)? http://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9809/kultura.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Színház.org (2017): „Mindig tudni akartam, hol tart a játszma” – 75 éves Nádas Péter. https://szinhaz.org/multidezo/2017/10/14/75-eves-nadas-peter/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Turul.info (2020): A magyar kultúra napja. https://turul.info/napok/magyarkultura (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Dancs Katinka: Kultúra – iskola – nemzeti azonosságtudat. A nemzeti identitás értelmezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében. http://magyarpedagogia.hu/document/Dancs_MPed20164.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

Január 22.
A magyar kultúra napja
Fábri Zoltán
A Pál utcai fiúk (filmrészlet)
Megnyitás
Január 22.
A magyar kultúra napja
Petőfi Sándor
Magyar vagyok
Megnyitás
Január 22.
A magyar kultúra napja
Arany János
A költő hazája
Megnyitás
Január 22.
A magyar kultúra napja
Hussard Hongrois
Megnyitás
Január 22.
A magyar kultúra napja
Várkonyi Zoltán
Egri csillagok (filmrészlet)
Megnyitás
Január 22.
A magyar kultúra napja
Enyedi Ildikó
Testről és lélekről (részlet)
Megnyitás
Járjunk a kulturális értékeink nyomában!
A variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
735 Perc
Január 22.
A magyar kultúra napja
Nyelvében él a nemzet
A variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
765 Perc
Január 22.
A magyar kultúra napja
Hass, alkoss, gyarapíts!
A variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
955 Perc
Január 22.
A magyar kultúra napja
"Játszani is engedd..."
B variáns
1-4. évfolyam
21-32 Fő
1010 Perc
Január 22.
A magyar kultúra napja
Fedezzük fel nemzeti értékeinket!
B variáns
5-8. évfolyam
21-32 Fő
1500 Perc
Január 22.
A magyar kultúra napja
Őrizd és ápold a magyar nyelvet!
B variáns
9-12. évfolyam
21-32 Fő
1530 Perc
Január 22.
A magyar kultúra napja