A Magyar Írószövetség 2017-ben kezdeményezte, hogy a rákövetkező évtől február 18-án, Jókai Mór születésnapján minden évben rendezzék meg Kárpát-medence-szerte "A Magyar Széppróza Napja" elnevezésű emlék- és rendezvénynapot. A határozatot a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta. A Magyar Írószövetség kezdeményezte 1964-ben azt is, hogy április 11-ét, József Attila születésnapját a magyar költészet napjaként ünnepeljük, majd 1984-ben szeptember 21-ét a magyar dráma napjaként jelölték meg, ami Az ember tragédiája ősbemutatójának dátuma. A magyar széppróza napjának időpontjára javaslatot tett a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is. Ők április 14-hez, Esterházy Péter születésnapjához kötötték volna az ünnepet, aki a magyar posztmodern irodalom egyik jelentős alakja. Ezt azért vetették el, mert túl közel esik április 11-hez, a költészet napjához. Nem támogatták Krúdy Gyula születésnapját, október 21-ét sem. Az ünnepnap elnevezése Gál Sándor József Attila-díjas felvidéki magyar költő, író javaslatára született meg, aki szerint a próza túl tág fogalom, míg a széppróza az irodalmi értelemben vett prózára utal.

A széppróza a prózának az a művészi tartalmú és stílusú köre, amelyben jelen vannak művészi elemek is, és így ide tartoznak a költészetnek a prózai ágai is. Prózai szépirodalom a regény és a novella, de ide sorolhatjuk az életrajzokat, történeti, filozófiai esszéket is. Szépprózánk maradandó értékei közé tartoznak olyan különféle alkotások, mint Kisfaludy Károly novellái, Fáy András regényei, Mikes Kelemen levelei és Petőfi Sándor útirajzai is.

A XVI-XVII. században az értekező próza és a bibliafordítások jelentették a magyar szépprózát. Olyan jeles alkotók emelkedtek ki, mint Misztótfalusi Kis Miklós, Pázmány Péter, Heltai Gáspár. A XIX. században a szépprózánk Jókainak köszönhetően világszínvonalúra emelkedett, és mellette nem kevésbé alkotott maradandót Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Móra Ferenc sem. Jelentős Babits Mihály és Kosztolányi Dezső is, akik a széppróza területén éppúgy különlegeset alkottak, mint a költészetben.

A magyar széppróza napja köré minden évben nem csak Magyarországon, de az egész Kárpát-medencében ünnepségsorozatot szerveznek.

Az első emléknap nyitórendezvényére Komáromban került sor, mivel ebben a városban született Jókai Mór. „Komárom mint a felvidéki magyarság kulturális metropolisza pedig egy új kezdeményezés méltó helyszíne lesz.” – fogalmazott Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. „Jókai Mór komáromi emlékezete, a Jókai-kultusz ápolása folyamatos Komáromban, ezért is gondolják úgy, hogy a magyar széppróza napja kulturális programsorozat nyitórendezvénye a legjobb helyen Komáromban lesz.” – tette még hozzá. Az esemény a komáromi református templom harangjának zúgásával vette kezdetét. A Jókai-emlékkiállításon a résztvevők megtekinthették az eredeti Jókai-ereklyéket, majd szobránál főhajtással tiszteleghettek, ezzel emlékezve az íróra. Ezen az eseményen hirdették ki a Jókai-díj pályázati eredményeit is.

2018-ban, az első évben 150 író csatlakozott 80 település több mint 120 rendezvényén.

Ebben az első évben az Irodalmi Magazin is ehhez a naphoz kapcsolódva jelent meg, és Jókai Mórt állította középpontba, hogy így közelebb vigye az írót az olvasókhoz. A fiatalokat is megszólítani kívánó lap ritkán látható fotókat, rövid esszéket, interjúkat, szépprózákat mutatott be.

A széppróza-napi programok mindig lehetőséget adnak arra, hogy hazai kortárs szerzők is a figyelem központjába kerüljenek. Az emléknap jó alkalom arra, hogy a szépirodalomról és az olvasás fontosságáról is beszéljünk. Az olvasmányélmények meghatározzák viszonyunkat az olvasáshoz. Napjainkban is sokan olvasnak, és nemcsak nyomtatott könyvet, de a digitális lehetőségeket kihasználva interneten keresztül is eljut hozzájuk az irodalom. A magyar széppróza napja programjaival, irodalmi felolvasásokkal, beszélgetésekkel az olvasók figyelmét az igazán értékes irodalomra irányítja.

A Jókai-regények az iskolai tanulmányok során ugyan megjelennek mint kötelező olvasmányok, de a megértésükhöz fontos ismerni és érteni a kort, amelyben a romantikus regény nagymestere élt és alkotott.

Az évek alatt a magyar széppróza napja országokon átívelő széleskörű összefogást eredményezett. Országszerte és határon túl is rengeteg településen, egyre több kortárs író részvételével ünneplik ezt a napot a Kárpát-medencében. A több száz program megszervezésében számos magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vesz részt, és az erre a célra létrehozott internetes oldal, a www.magyarszepprozanapja.hu is a bekapcsolódást segíti.

Épp 2018-ban, az első emléknap évében ünnepelték a felvidéki magyar irodalom századik évfordulóját. Ez azért is volt jelentős évforduló, mert akkor 100 éve „született” a szlovákiai magyar széppróza, amit szlovenszkóinak, csehszlovákiainak, kisebbséginek, határon túlinak, külhoni magyar irodalomnak is neveznek. Sor került a Jókai-díj hagyományos átadására is, melyet 2007-től minden évben a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány közös szervezésében rendeznek meg.

Az emléknapon jelenik meg minden évben Az év novellái kötet, mely az előző év nyomtatott folyóiratainak új novellamegjelenéseiből merít, és mindig 33 novellát tartalmaz. Erős Kinga író, kritikus, a Magyar Írószövetség titkára Az év novellái 2019 antológia szerkesztője szerint erősödik a szépprózakínálat, és emiatt évről-évre könnyebb az összeállítás, hiszen gyakran tűnnek fel újabb fiatal alkotók, ami azt mutatja, hogy van folytonosság az irodalomban. Sokféle írás, sokféle alkotó helyet kap a kiadványban humoros, szellemes írásoktól a komor ábrázolásig. Az alapító, Oláh János író, szerkesztő irányelve nyomán a válogatásnál a fő szempont az, hogy az alkotók olyan irodalmi nyomvonalat kövessenek, mely a magyar valóság hiteles ábrázolására törekszik. 2019- ben az új kötet anyagába Bíró Zsombor Aurél, Urbán Péter, Mezey Katalin, Kötter Tamás, Csabai László, Hegedűs Imre János, Marosi Gyula, Kontra Ferenc, Hajnal Csaba, Molnár Csaba, Ircsik Vilmos, Ferdinandy György, Jászberényi Sándor írásai jelentek meg.

„Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél” – 2020-ban a magyar széppróza napját Jókai Mór ezen idézetével hirdették meg.

Mezey Katalin, Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője fogalmazott úgy Jókai Mór irodalomban betöltött szerepéről, hogy ő a magyar irodalom talán legelfogadottabb alakja, aki minden korosztály számára olvasmányélményt tud kínálni.

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (1825–1904) a márciusi ifjak egyike volt, és emellett regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság első elnöke. Református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de az 1848-as forradalom és szabadságharc után demokratikus érzéseinek érvényt szerezve vezetéknevében az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Fantáziája és rendkívüli érdeklődése miatt csodagyereknek tartották, és nehezen illeszkedett be a kortársai közé. Iskoláit Pozsonyban, Pápán és Kecskeméten végezte. Pozsonyba német nyelvtanulás céljából küldték, mert abban az időben cserediákként lehetőség volt ily módon nyelvet tanulni. A pápai református kollégiumban - ahol filozófiát is tanult - megismerte későbbi barátját, Petőfi Sándort. Az iskola önképzőkörében Petőfivel és annak unokatestvérével, a későbbi festőművész Orlai Petrich Somával vett részt. Kecskeméten 1842–44 között jogot tanult, majd két gyakorlati év után megszerezte az ügyvédi oklevelet. A rajz és festés ekkor még jobban érdekelte az írásnál. Grafikákat és festményeket kölcsönzött ki a főiskola gyűjteményéből, ezeket másolta, magántanítványokat oktatott rajzmesterként, portrékat készített házigazdája családjáról, néhány professzoráról és ismerős fiatal leányokról. Bár nem maradt ugyan meg az ecset mellett, a rajzolgatáshoz való kedvét az írás mellett is megőrizte.

Első regénye 1846-ban jelent meg Hétköznapok címmel. Ennek sikere után végleg az írói pálya mellett döntött, és Pesten tagja lett a Tízek Társaságának, annak a fiatal írókból álló csoportnak, amelyet 1846 tavaszán Petőfi Sándor szervezett meg, és amelyet eredetileg "magyar romantikai iskolának" akart elnevezni. Később tagjai márciusi ifjakként váltak ismertté. 1847-től átvette az Életképek című folyóirat szerkesztését. 1848. március 15-én ő volt az ifjúság egyik vezéralakja, a tömeg mozgatója és szónoka, a tizenkét pont szerkesztője. Visszaemlékezései szerint ezen a napon kezdődött szerelme Laborfalvi Rózával. Az ünnepelt színésznő a Nemzeti Színház esti díszelőadásán, a Bánk bánban Gertrudisként lépett fel. Az előadás előtt a kokárdáját Jókai szíve fölé tűzte, és hamarosan titokban házasságot kötöttek. A székely származású, katolikus színésznő hatása áldásos volt férje pályájára, és szinte anyai gondoskodással támogatta mindenben. Házassága miatt barátja, Petőfi és családja is megtagadta Jókait, mert a színésznőnek volt egy törvénytelen gyermeke, és nem tartották szerencsésnek az engedékeny író és a nála nyolc évvel idősebb, erős egyéniségű Róza frigyét.

A szabadságharc idején újságírással foglalkozott, majd 1849 elején a kormánnyal együtt ő is Pestről Debrecenbe menekült. Ebben az időszakban a békepárt közlönyét, az Esti Lapokat szerkesztette. Később a köztársasági párthoz csatlakozott, amiért az osztrák önkényuralom emberei keresték. Csak a később az íróknak adott amnesztia mentette meg a bujdosástól.

Az 1850-től kezdődő évek hozták el munkásságának legtermékenyebb időszakát. Nagy számban írt regényeket, elbeszéléseket, humoreszkeket, verseket és színdarabokat. 1858-ban megalapította népszerű humoros lapját, az Üstököst. 1863-ban Hon címmel politikai napilapot indított. Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, melynek 1858-tól levelező tagja, majd 1861-től rendes tagja lett. A Kisfaludy-Társaság 1860-ban választotta tagjai közé. Az 1876-ban alapított Petőfi Társaság első elnökévé választották, melynek célja a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése volt. Anyagi gyarapodásának látható jele volt, hogy házat vett Pesten, míg Balatonfüreden villát építtetett. Az 1869. évi országgyűlésre a budapesti Terézváros követéül választotta, de a politika sem távolította el nagy szenvedélyétől, az írástól. Bár a politika sok keserűséget és meghurcolást jelentett számára, mégis hosszú éveken át ragaszkodott a közügyekben való szerepvállaláshoz.

Mikor 1886-ban felesége meghalt, fogadott lányához, Jókai Rózához költözött, aki a híres festőművész, Feszty Árpád felesége lett. 1894-ben, ötvenéves írói jubileumán az egész ország őt ünnepelte. A Révai Könyvkiadó ekkor kezdte megjelentetni összes műveinek 100 kötetes kiadását, melyért százezer forint nemzeti tiszteletdíjat kapott. Utolsó éveiben népszerűségének sokat ártott, hogy hirtelen elhatározással feleségül vett egy fővárosi színi növendéket, Grosz Bellát. Ezt a házasságot rosszallták mind a rokonai, mind a barátai. 1904. május 5-én halt meg. A Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokából kísérték el utolsó útjára. 1907-ben jelent meg Mikszáth Kálmán Jókai-életrajza.

1925-ben születésének századik évfordulója alkalmából nagy ünnepségeket rendeztek. Jókai-emlékkiállítást szerveztek a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban és Komáromban, Négyesy László felolvasást tartott a Magyar Tudományos Akadémián, míg Ravasz László emlékbeszédet adott a Kisfaludy-Társaságban. A magyar országgyűlés képviselőháza a magyarság hálája jeléül a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerülő legrégibb magyar nyelvű írott könyvet Jókai-kódexnek nevezte el.

https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/152.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-10-osztaly/jokai-mor-eletrajz/jokai-mor-eletrajz (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.magyarszepprozanapja.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.mma.hu/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://kultura.hu/irodalom-szepproza-napja/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://felvidek.ma/2018/02/balog-zoltan-jokai-oroksegenek-orzese-a-mi-felelossegunk (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1126/1/161-167_Gal.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://mek.oszk.hu/01300/01387/01387.pdf (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/sz-4A3C0/szepproza-4BC65/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/7-a-magyar-irodalom-a-xix-szazad-utolso-harmadaban-2239/jokai-mor-2466/jokai-mor-elete-2467/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://felvidek.ma/2018/02/jokai-mor-szuletesnapjan-unnepeljuk-ezentul-a-magyar-szepproza-napjat (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)