JELES NAPOK

Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legjelentősebb keresztény ünnep. A nyugati keresztény egyházak január 6-án három eseményre emlékeznek: a napkeleti bölcsek, vagy más néven háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatására a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére, és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Vízkereszttel kezdetét veszi a farsangi időszak. Számos népszokás és időjárási jóslat kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyenkor került sor a házszentelésre, de szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. 

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon véglegesítette a Himnusz kéziratát. Ez a nap megannyi különleges programot és lehetőséget kínál az ünneplésre. Előtérbe kerül a több mint ezer évre visszanyúló magyar kultúra mint a nemzeti identitás és nemzeti összetartozás egyik alappillére. Számos rendezvény, kiállítás, könyvbemutató, valamint művészeti esemény megtartása mellett január 22-e alkalmával adják át a magyar kultúrával kapcsolatos díjakat is.

A holokauszt kifejezés alatt legáltalánosabban a második világháború alatt a náci Németország nemzetiszocialista kormánya és szövetségeseik által végrehajtott népirtást értjük. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét, mert az auschwitzi tábor 1945-ben ezen a napon szabadult fel. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci rendszer tömeggyilkosságának tragédiáját. A holokausztnak mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – roma származású, valamint testi és szellemi fogyatékossággal élő ember is áldozatául esett.