JELES NAPOK

Az Anyák napját Magyarországon minden év május első vasárnapján tartjuk. E jeles nap az egész világon elterjedtnek számít, azonban az egyes országok sok esetben különböző dátumokon ünneplik. Az anyák napja eredete az ókori időkbe nyúlik vissza, de a nemzetközi elterjedése a XX. századi Amerikai Egyesült Államokból származtatható. Ezen a napon az édesanyákat, nagymamákat és keresztanyákat ünnepeljük, valamint az anyasághoz kötődő gondoskodásról, szeretetről és önfeláldozásról emlékezünk meg. Az ünnepi szokások országonként eltérőek. Magyarországon hagyományosan virággal vagy kézzel készített ajándékokkal kedveskednek az édesanyáknak, megköszönve nekik ezzel szeretetüket és gyermekeiket egész életen át kísérő gondoskodásukat. 

A magyar sport napját az 1875. május 6-án, a budapesti Szabadság téren megrendezett szabadtéri sportverseny emlékének tiszteletére minden évben május 6-án ünnepeljük. Az esemény jelentősége, hogy az egy hónappal korábban megalapított, első magyar, hivatalos sportklub, a Magyar Athletikai Club (MAC) által szervezett esemény Európa első hivatalos szabadtéri sportversenye volt. A nemzetközi versenysport kiépülésében, és az ókori olimpiai játékok modern kori újjáélesztésében egyaránt aktívan kivettük a részünket, majd az első, 1896-os olimpiai játékoktól kezdve napjainkig kiemelkedően sikeresek vagyunk a nemzetek között. 

A II. világháború a történelem eddigi legnagyobb fegyveres konfliktusa, amelyben 61 ország vett részt. A becslések szerint mintegy 75 millió ember halt meg, köztük több mint 20 millió katona és legalább 40 millió civil. Lezárásának emléknapján, május 8-án rájuk, családjaikra, és háború borzalmaira emlékezünk – ekkor ért véget a tömegeket pusztító háború Európában. 1945 elején indult meg az utolsó támadás a nemzetiszocialista Németország ellen.  Végül 1945. május 8-án, közép-európai idő szerint 23 óra 1 perckor a németek hivatalosan is kapituláltak, és ezzel a II. világháború lezárult.

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, mely több mint száz éves hagyomány Magyarországon. A Föld napjának testvérünnepének tekintjük, célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. A jeles nap közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény. Még ebben az évben Chernel István ornitológus megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon, amely Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében került bevezetésre az iskolákban 1906-ban. 

A család nemzetközi napját minden év május 15-én tartjuk. Ez a nap 1993-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét a családokat érintő gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatokra. Alapelvként meghatározásra került, hogy a család a társadalom alapegységét képezi. A család nemzetközi napjának kezdeményezéséhez Magyarország is csatlakozott, ezzel is jelezve, hogy országunk jövője szempontjából kiemelt jelentősége van ennek a legkisebb, de legfontosabb társadalmi „intézménynek”. Magyarország kormánya a 2018-as esztendőt a Családok évének nyilvánította, melynek során mintegy 2000 programot szerveztek és támogattak határokon innen és túl.

1992-től a kormány határozata alapján május 21-én ünnepeljük a Magyar honvédelem napját. E jeles napon arról emlékezünk meg, hogy a magyar honvédség a szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként háromhetes ostrom után 1849. május 21-én a császári hadseregtől Görgey Artúr vezetésével visszafoglalta a Budai várat, mely visszafoglalás az 1848/49-es szabadságharc egyik legdicsőségesebb pillanata volt. A Honvédelem napján nem csupán az 1849. május 21-i Buda várának felszabadítására emlékezünk, hanem arra is, hogy minden időben köszönet és elismerés illeti a mindenkori Magyar Honvédséget, hisz a magyar katonák esküjükhöz híven bármely veszélyhelyzetben példamutatóan szolgálják a hazát, őrzik Magyarország függetlenségét, békéjét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát. 

A Hősök napját május utolsó vasárnapján ünnepeljük. Jelenlegi formájában 2001 óta ünnepnap, ám ennek a jeles napnak a története egészen az I. világháborúig, 1917-ig nyúlik vissza. Míg kezdetben csak a világháborúk során életüket vesztett katonáinkra emlékeztünk, addig napjainkban a Hősök napján minden olyan magyar előtt tisztelettel adózunk, aki a történelem során bármely háborúban életét vesztette. A megemlékezések jellemzően a települési emlékműveknél a helyi elöljárók és szervezetek képviseletével, koszorúzással, emlékbeszédekkel, esetleg katonai tiszteletadással történnek napjainkban, éppúgy, mint korábban a XX. század első felében is.

Hazánkban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozatának megfelelően 1950-től 1953-ig június első vasárnapján, azt követően pedig minden év május utolsó vasárnapján rendezték, illetve rendezik meg a Nemzetközi Gyermeknapot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos szükségleteikre, a gyermekek egészségvédelmére és a tanulási lehetőségeik javítására. Gyermeknapon mindig a gyerekek kerülnek a figyelem középpontjába. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1954-ben határozatban javasolta, hogy minden ország hozzon létre egyetemes gyermeknapot.