JELES NAPOK

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1992-ben minden év december 3-át a fogyatékossággal élő emberek világnapjává nyilvánította, azzal a céllal, hogy a különböző akadályozottsággal élő személyek jogait és jólétét előmozdítsa, valamint tudatosítsa a helyzetüket a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden szintjén. 

Ezen a napon számos játékos, ismeretátadó programmal várják az érdeklődőket a különböző oktatási, valamint szociális intézmények és egyesületek.

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, akinek nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak egyik legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a X. század óta tartják. Mikulás napjához számos legenda, érdekes hagyomány és kulturális jelenség kapcsolódik.  

A karácsonyt megelőző este karácsony vigíliája, vagy szenteste, december 24. napja. Régen fő jellemzője a várakozás volt: a böjtös, egyszerű vacsora után meghitt családi együttlétben teljesedett be az adventi várakozás. Ezért karácsony böjtjének is nevezték e napot, melyhez számos népszokás és hiedelem tartozott. Ezek egyrészt a téli napfordulóhoz, illetve az évkezdethez, másrészt magához a karácsonyhoz kapcsolódtak. A szenteste fénypontja az éjféli mise volt. A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után a legjelentősebb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékezünk.