JELES NAPOK

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 1990. december 14-én október 1-jét jelölte az Idősek világnapjának. 1982-ben sor került az öregedéssel foglalkozó első világkonferenciára, ahol az államfők egy idősügyi cselekvési tervet is elfogadtak. 1992-ben újabb nemzetközi konferenciát tartottak, melynek ajánlása alapján az ENSZ Közgyűlése öregedésről szóló kiáltványában 1999-et az Idősek Nemzetközi Évének nyilvánította. 1991 óta pedig minden év október elsején Magyarországon is országszerte ünnepségekkel és programokkal emlékezünk meg a környezetünkben élő idős emberekről. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az idősek problémáira és középpontba helyezze a méltóságteljes öregkort.

Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik az életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az állatok nem tudnak beszélni, nem tudnak kiállni a jogaikért, életkörülményeik javításáért. Ahogy Antoine de Saint-Exupéry írja A kis hercegben: “Az emberek elfelejtik az igazságot! – mondta a róka – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” A világnap célja, hogy az ember és állat közötti kapcsolatot erősítse, és felhívja a figyelmet a felelős együttélés fontosságára. A világnap alkalmából nemcsak a házi- és haszonállatokat, hanem a vadonélő társaikat is ünnepeljük.

Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. I. Ferenc József császár Julius Jacob von Haynau személyében igen alkalmas embert talált a brutális büntetésre. 1849-ben a császári csapatok élén szabad kezet kapott arra, hogy „rendet tegyen” Magyarországon. 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami zászlót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban és szerte az országban megemlékezéseket tartanak.

Az 1956. október 23-i események előzményeit 1953-as évre lehet visszavezetni. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egy folyamat része volt, mely a magyar társadalom fejlődését és alakulását a mai napig meghatározza. Az önkényuralom ellen felkelt pesti srácok önfeláldozó harcának képei bejárták a világsajtót és befolyásolták a kommunizmus nemzetközi terjedését. Az ‘56-os eseményeket követően közel 200.000 honfitársunk vándorolt ki Magyarországról. Az 1956. október 23-i felkelésben résztvevő forradalmárokat nemzeti hőseinkként tisztelhetjük, köszönetet mondva nekik a magyar nemzet szabadságáért folytatott küzdelmükért.